Magyarországon gond nélkül el lehet érni állampapírral 3% feletti hozamot kisbefektetőként. Igen ám, de a világban nem mindenhol állnak ilyen lehetőségek a befektetők részére. Amerikában például nem régóta törte át a 3%- os szintet a bárki által vásárolható állampapír, ugyanakkor ehhez is 10 évre kell nélkülözniük a pénzünket a befektetőknek. De miért fontos ez nekünk idehaza?
Használd az állampapír keresőnk, hogy megtaláld az igényeidhez illő kockázatmentes befektetést!
Alapvetően azt mondhatjuk, hogy a legkevésbé kockázatos befektetésnek az számít, ha az adott ország devizájának megfelelő állampapírba fektetünk. Például Magyarországon forintos állampapírba, vagy Amerikában dollárban kibocsátott amerikai kötvényekbe. (Az euró estén kicsit más a helyzet, mert ott a német állampapír kockázata jelentősen alacsonyabb, mint mondjuk a spanyol, vagy görög társaié.) Idehaza lakossági befektetőként fix 2%-ot kapunk egy évre, míg több évre nélkülözve a pénzünket akár évi 3,8% is ütheti a markunk..
Ám ezek a kamatok csak a lakosságnak szólnak, akik nagyobb eséllyel újítják meg a befektetéseiket (azaz vásárolnak újra állampapírt a lejáró helyett). De mi a helyzet a mindenki által vásárolható (tehát intézményi befektetők által is elérhető) állampapírok hozamaival? Mennyit kapnak ők 1 vagy akár 10 évre idehaza és mennyit Amerikában?
A grafikon a két ország hozamgörbéjét mutatja, vagyis hogy a befektetőt az egyes lejáratokon mekkora nagyságú hozamot kapnak azért, hogy kölcsönadják a pénzüket az államnak. Remekül leolvasható, hogy az amerikai állampapírok hozamai jelentősen magasabbak, mint a Magyar Állampapírok hozama. Aktualitás, hogy a 10 éves hozam Amerikában nem rég törte át a lélektanilag fontos 3%-ot.
Fontos azonban kiemelni, hogy az amerikai hozamgörbe ugyan magasabb, de sokkal egészségesebb alakú, mint a hazai. Ugyanis a hozamgörbe alakja is jelzés értékű: mutatja, hogy milyen időtávon mennyire bíznak az adott országban a befektetők és hogy milyen inflációt (és kamatkörnyezetet) várnak a jövőben. Normális esetben a hozamgörbe enyhén emelkedő, hiszen a pénz időértéke (ma egy ezres többet ér, mint holnap) ezt követeli meg. Viszont a rövid távú hozamok Magyarországon adminisztratív okok miatt is ilyen alacsonyak a mesterségesen megnövelt kereslet következtében. Ugyanis az MNB más eszközeinek elérhetőségét (például a jegybanki betét) korlátozta.
Ám a hozamgörbe alakjától függetlenül, nem túl egészséges, hogy ilyen magas hozamok az USA-ban. Összehasonlításképpen a német állampapírok hozama 5 éves időtávig negatív, bár itt a jövőre vonatkozó kilátások is különbözőek…
Hirdetés
Hirdetés
De miért is baj, ha magas a hozamgörbe?
A hozamsivatagos időben sokan kockázatvállalási hajlandóságuk keretén jelentősen túllépve részvénybe fektettek, hogy egyáltalán bármilyen esélyük legyen pozitív hozamot realizálni. Pont az élénkülő kereslet miatt a részvénypiacok csúcsra jártak: napról napra döntötték meg a mindenkori csúcsokat, miközben a részvényárak mögötti részvénytársaságok közül csak elvétve teljesítettek olyan jól, mint ahogyan szárnyalt a részvényárfolyamuk. Viszont, ha alacsonyabb kockázattal is el lehet érni értelmezhető hozamot, akkor bizony több befektető dönt úgy, hogy eladják a részvényeiket (ezzel részvénypiaci esést okoznak), és állampapírba fektetik a pénzüket.
Másik oldalon a magas hozam egy-egy ország adósságszolgálatát is megterheli: a költségvetésből többet kell kamatokra fordítani, ami csökkenti az állami beruházásokra és egyébre költhető pénz mennyiségét.
Miért baj idehaza, hogy Amerikában magas a 10 éves hozam?
Ha magasak a hozamok, akkor előbb-utóbb az amerikai jegybanki feladatot ellátó FED-nek is kamatemelés mellett kell döntenie. Ez viszont lassíthatja az éppen fellendülő gazdaságot, a részvényárfolyamok pedig esésnek indulhatnak. Márpedig a 2008-as válság megmutatta, hogy hiába lokális probléma volt USA-n belül, a gazdasági összefonódások miatt egy globális válsággá vált. Ennyire nem rossz a helyzet most, de egy rossz részvénypiaci hangulat bizony könnyen idehaza is részvényárfolyam csökkenést indukálhat, vagy akár kamatemelési kényszerbe is kerülhetünk, ami nem tesz jót sem a befektetéseknek (a kötvénybe fektetők is rosszul járnak), sem a hiteleknek.
