Kevés vállalkozás van abban a szerencsés helyzetben, hogy kiadásait bevételeiből folyamatosan és zökkenőmentesen tudja finanszírozni. Az átmeneti likviditási problémák kezeléséhez elengedhetetlen némi pénzügyi tartalék, ha pedig ez nincs, egy jól megválasztott folyószámlahitel lehet a megoldás. Ez egy nagyon egyszerű, rugalmasan felhasználható hitelfajta, ám épp ebből fakadóan kockázatokkal is számolni kell. Mutatjuk, mire figyelj az igénylésnél és a használat során!
Rövid távra, átmeneti finanszírozás
A folyószámlahitel egy hitelkeret, amely a cég folyószámlájához kapcsolódik, és amelyből a futamidő alatt bármikor lehet a keret nagysága erejéig pénzt felhasználni, amennyiben pedig bevétel érkezik a számlára, az igénybe vett összeg visszafizetésre is kerül. Ez a kör a futamidő végéig folyamatosan ismételhető. Pontosan olyan tehát ez a pénzösszeg mint egy vésztartalék, amelyhez – amikor szabad pénzeszközeink fogytán vannak – hozzá lehet nyúlni; nem kell fizetési haladékot kérni vagy késedelembe esni számláink teljesítésében.
Vállalkozások forint- és devizaszámlájához is kapcsolódhat folyószámlahitel. A futamidő jellemzően 1 év, de van 1 plusz 1 éves, illetve 3 éves változat is. Egy évnél hosszabb futamidő esetén is évente felülvizsgálja azonban a bank a folyószámlahitel rendeltetésszerű használatát, amivel párhuzamosan az 1 évre szóló folyószámlahiteleknél is van mód a hosszabbításra az épp lejáró konstrukció felülvizsgálata után.
Fontos látni tehát azt, hogy ez a pénz rövid távon (éven belül) áll a cégünk rendelkezésére. És igaz ez még akkor is, ha bankunk folyamatosan megújítja a szerződésünket. Nézzük mit jelent ez konkrétan!
Hirdetés
Hirdetés
Mire használható fel a folyószámlahitel?
A folyószámlahitelt szabad felhasználású, nincs megkötés arra vonatkozóan, hogy mire fordítja azt a vállalkozásunk. Más kérdés persze, hogy mikor érdemes igénybe venni a rendelkezésünkre álló keretet? A kérdésre az egyszerű válasz az, hogy minden olyan esetben, amikor a cég bevételeiből alapvetően képes lenne finanszírozni a kiadásait, de időben ezek elcsúsznak egymáshoz képest.
Gondolva itt például arra, amikor
- a béreket és a járulékokat időben kell fizetni, ám messze nem biztos, hogy vevőink ennek időpontja előtt utalják a kiállított számláink ellenértékét.
- Hasonló helyzet lehet a visszaigényelhető áfa átmeneti finanszírozása.
- Előfordulhat, hogy megbízható partnerünknek fizetési haladékot adunk – ezt a később befolyó bevételt kell pótolni egy ideig vagy épp
- egy nagyobb megrendeléshez kell előre alapanyagokat vásárolni.
Ha valóban ilyen és ehhez hasonló esetben nyúlunk hozzá ehhez a tartalékhoz az egyben azt is jelenti, hogy a keretből igénybe vett rész folyamatosan változik (ha van bevétel feltöltődik a keret, amiből aztán újra lehívunk valamekkora összeget, amikor szükség van arra). Ha ilyen mozgást lát a bank a számlán és cégünk forgalma sem változik drasztikusan szinte biztosak lehetünk abban, hogy a folyószámlahitel-keret megújítására folyamatosan számíthatunk.
Milyen kiadásokat nem érdemes folyószámlahitelből fedezni?
Ha azonban nem átmeneti likviditási helyzet kezelésére kell a cégünkek a plusz forrás, nem ez az a hitelfajta, amely a megoldást jelenti majd. Nézzünk erre is néhány tipikus példát!
Tételezzük fel, hogy egy vállalkozásnak sok megrendelése van. Munka lenne tehát, de a szükséges alapanyagok beszerzésére nincs elég pénzt. Gondolhatjuk azt, hogy a folyószámlahitelből előfinanszírozzuk a készletek feltöltését, ennek köszönhetően pedig felpörög majd a tevékenységünk, így bevételeink is lendületesen nőnek, amiből aztán kényelmesen vissza is tudjuk majd tölteni a keretet. Messze nem biztos azonban, hogy minden a terveink szerint alakul majd, aminek aztán az is a következménye lehet, hogy a vésztartalék (a folyószámlahitel) felhasználásával még stresszesebb helyzetbe sodortuk magunkat.
Mi történik ilyen esetben, ha valamelyik megrendelőnk késve fizet? Mi lesz akkor, ha előre nem látott körülmények miatt megcsúszik egy munka? Miből fizetjük ezen a problémák felmerülésekor az alkalmazottakat, az áfát, a rezsit – hisz a bevételek és kiadások esetleges csúszásából eredő időszakok áthidalására szolgáló keretet már felhasználtuk, amikor készleteink megfelelő szintre emelésére fordítottuk?
Még rosszabb helyzetbe sodorhatjuk a cégünket, ha az időtávokra nem figyelünk. Tipikus hiba, amit a vállalkozások folyószámlahitel-keretük felhasználása során sajnos gyakran elkövetnek az, amikor a hitelkeretből lassan megtérülő eszközt vásárolnak.
Itt a nyár, látja például egy balatoni vállalkozó, hogy a környéken nem lehet fagylaltot vásárolni, pedig, ha valamire erre biztos lesz kereslet. Helye van, ahol egy fagylaltpultot felállíthat a folyószámlahitel-keretéből pedig meg lehet venni a szükséges gépeket. A cégvezető úgy számol, hogy már az előszezonban vissza is hozza majd a befektetés azt, amit a választék bővítésére fordít. Ha azonban az idei május sem hoz jobb időt, mint amilyen az április első fele volt, esetleg a szemben lévő sütödés is így gondolkodott… Nos, ez okozhat durva meglepetéseket. Ennek a következménye ráadásul akár az is lehet, hogy folyószámlahitel év végi megújítása is ugrik, a leggyakoribb ok ugyanis, ami miatt a bank az éves felülvizsgálat során nem újítja meg a hitelkeretet az, ha a cég egy összegben felveszi a hitelt, de visszafizetés a számlára nem érkezik.
Ezzel a bank a kockázatot csökkenti, persze saját érdekében (biztos akar lenni abban, hogy a kihelyezett forrásait vissza is kapja majd). Hasznos figyelmeztetés lehet azonban a vállalkozásnak is.
Hiteligénylés ésszerű kockázatvállalás mellett
A plusz pénz (így a hitel is) új lehetőségeket nyithat a cégünk előtt. Ez azonban csak akkor szolgálja vállalkozásunk fejlődését, ha körültekintően tervezzük meg ennek befektetését.
A hitel esetén ez azt jelenti, hogy mind a hitelcélt, mind a lejáratot figyelembe véve válasszuk meg az ideális finanszírozási megoldást. Az előbbiekben vázolt két példa közül az elsőben egy jól megválasztott forgóeszközhitellel kezelhető a helyzet. A berendezések megvásárlásában pedig a kiszemelt eszköz elhasználódásához (amortizációjához) illeszkedő lízing vagy beruházási hitel igénybe vétele vihet közelebb céljaink megvalósításához. (Egy fagylaltgép több éven keresztül szolgálhatja vállalkozásunkat, jóval kisebb kockázat mellett dönthetünk tevékenységünk bővítéséről, ha nem néhány hónap alatt kell kitermelni annak az árát!) Ha hitelképesek vagyunk ezek pont úgy elérhetőek lesznek a számunkra mint a folyószámlahitel.
A folyószámlahitelhez kapcsolódó kockázatok áttekintését követően nézzük meg persze azt is, hogy mivel kell számolniuk azoknak a vállalkozásoknak, amelyek élnének ezzel a rugalmas finanszírozási lehetőséggel.
Mekkora folyószámlahitelre számíthat egy cég, mennyi idő alatt?
Az igényelhető hitelkeret nagyságát jellemzően vállalkozásunk árbevétele alapján határozzák meg, annak 15-20 százalékát érheti el általában. A hitelbírálat viszonylag egyszerű és gyors (akár 1-2 hét is lehet), különösen, ha számlavezető bankunkat keressük meg folyószámlahitel igényünkkel (hiszen ez a pénzintézet adott esetben több évre visszamenőleg látja vállalkozásunk múltját, legalábbis azt a részét, amely a számlaforgalmunkon nyomon követhető).
Mindezzel együtt a Bankmonitor szakértői felhívják a figyelmet arra, hogy egy hitelkérelem esetén (még akkor is, ha az kisebb összegű és nem jelent feltétlenül hosszú időtávot felölelő elköteleződés) mindig célszerű körülnézni a piacon: az elérhető hitelösszeg és a költségek is jelentősen eltérnek. Sőt, még az is előfordulhat (elég gyakran), hogy saját számlavezetőnk is kedvezőbb ajánlatot ad, amennyiben versenyhelyzetben találja magát.
Milyen költségekkel kell számolni?
A jelenlegi piaci környezetben a kis cégek számára az ideális megoldás a Széchenyi Kártya Program, amely keretében az idén az első félévben a Széchenyi Folyószámlahitel MAX+ évi fix 5 százalék kamat mellett érhető el, amelyhez kamat, kezelési költség és díjtámogatást is kapcsolódik. (A Széchenyi hitelek igénylésével kapcsolatos aktuális tudnivalókat ebben a cikkünkben foglaltuk össze.)
Ha például egy vállalkozás 100 ezer forintos Széchenyi Folyószámlahitel MAX+ konstrukcióval rendelkezik éves kamatköltsége költsége 50 százalékos hitelkihasználás mellett 2,5 millió forint. Ha az átlagos kihasználtság 80 százalékos, akkor is nagyjából mindössze 4 millió forint kamattal kell számolnia a teljes évre vonatkozóan.
Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek számára a Széchenyi konstrukciók valamilyen ok miatt nem elérhetőek (például, mert devizaszámlájukhoz kötnének folyószámlahitelt vagy méretük túlmutat a főként kis cégek forrásellátását támogató program keretein) mindenképpen az egyedi igényeikhez illeszkedő terméket célszerű keresni.
A jelenlegi üzleti környezetben a piaci kamatok elképesztő magasságokban járnak. Azokat a cégeket, amelyek korábban változó kamat mellett vettek fel folyószámla- vagy egyéb céges kölcsönt a tavaly novemberben a vállalkozói hitelekre is kiterjesztett kamatstop védi (az erről szóló rendelet értelmében idén június végéig), ám az új hitelekre ez nem vonatkozik. A bankok között erős verseny van ugyanakkor a jó hitelképességű vállalkozásokért, amit szükség esetén célszerű kihasználni, hogy cégünk számára a legjobb megoldást megtaláljuk.