Az MNB keddi döntése értelmében 2024. január 31-től 10,00 százalék lesz a jegybanki alapkamat nagysága. Vagyis 0,75 százalékponttal csökken az irányadó kamatszint hazánkban. Meglepő lehet, de az új lakáscélú jelzáloghitelek kamata, THM értéke ennél nagyobb mértékben mérséklődött egy hónap alatt.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi kamatdöntő ülésén a jegybanki alapkamat 0,75 százalékpontos csökkenéséről döntött. Az irányadó kamatszint ezzel 2024. január 31-től 10,00 százalék lesz. Ezzel egy időben a kamatfolyosó két szélét is hasonló mértékben csökkentették: az O/N jegybanki betét kamata 9,00 százalék, míg az O/N fedezett hitel kamata 11,00 százalék január 31-től.
Meglepő lehet, de az új lakossági hitelek kamata ennél nagyobb mértékben csökkent az elmúlt egy hónap alatt.
Hirdetés
Hirdetés
A legolcsóbb lakáshitelek kamata 1 százalékpontot csökkent
A lakáscélú jelzáloghitelek ára drasztikusan csökkent az elmúlt bő egy hónapban. Ez nem kis részben az önkéntes kamatplafonnak is köszönhető: januártól ugyanis a csatlakozó bankok nem nyújthatnak 7,3 százalékos THM értéknél drágábban lakáskölcsönt. (Ezt megelőzően 8,50 százalék volt a plafon.)
Részben a kamatplafonnal köszönhetően a lakáshitelek ára érdemben csökkent az év első hónapjában. Ennek hatását elemezték a Bankmonitor szakértői egy 30 millió forint összegű, 20 éves futamidejű, 10 évig fix kamatozású kölcsön példáján keresztül akkor, ha az adós igazolt havi nettó jövedelme 600 ezer forint.
2023. december végén egy ilyen kölcsön kamata 6,85 százalék, THM értéke pedig 7,18 százalék volt, amihez 232 051 forint havi törlesztő és 55 663 757 forint teljes visszafizetés tartozott. Ezzel szemben 2024. január 30-án egy hasonló kölcsön kamata 5,85 százalék, THM értéke 6,10 százalék, az induló havi fizetnivaló pedig 214 209 forint, így összességében 51 304 393 forintot kell visszafizetni a bank részére.
Miért csökkent a lakáscélú jelzáloghitelek kamata ilyen mértékben?
Valóban érdekes a helyzet, hiszen az alapkamat csupán 0,75 százalékponttal mérséklődött, míg a legolcsóbb lakáskölcsönök kamata 1,00 százalékponttal csökkent.
Ezt a furcsaságot részben valóban magyarázhatja az önkéntes kamatplafon szigorítása. A THM plafon ugyanis 1,2 százalékponttal csökkent 2024. január elejétől. (A korábbi 8,5 százalékos plafon 7,3 százalékra mérséklődött.) Ezt az új korlátot a bankok jelentős kamatcsökkenéssel tudták elérni.
Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy ez kamatplafon önkéntes, márpedig a bankok nem csatlakoznának hozzá, ha nem lenne meg így is a megfelelő bevételük. Ez pedig nagy mértékben függ attól, hogy a hitelként kihelyezett összeg forrásköltsége hogyan alakul.
Márpedig mind a bankközi kamatokat leíró BIRS mutató, mind az állampapírhozam érdemben csökkent az elmúlt időszakban:
- A 10 éves BIRS mutató tavaly decemberi átlagos értéke 6,08 százalék volt, míg a novemberi átlagos érték még 6,98% volt.
- A 10 éves futamidejű állampapírok referenciahozamának havi átlagos értéke novemberről decemberre 7,06 százalékról 6,17 százalékra csökkent.
A 10 éves futamidejű hozamok alakulása jó alap lehet akkor, ha a 10 évig fix kamatozású kölcsönök kamatát szeretnénk vizsgálni. A mutatók értékének a változása megjelenhet az új banki kölcsönök árában is, hiszen a pénzintézetek gyakorlatilag olcsóbb forrásból tudnak hitelt adni számunkra. Kijelenthető, hogy ezen mutatók értéke jobban befolyásolhatja rövid távon a hitelek árát, mint az alapkamat értékének változása. Persze az alapkamat kihat a kérdéses mutatók értékére is, azonban ez a kapcsolat lazább, az alapkamat értékének változása ugyanis sokkal lassabban épül be a hosszabb futamidejű hozamok értékébe.
