A nyugdíj felé közeledve már a 40-es éveikben járókban is megfordulhat a gondolat, hogy mégis mikor mennek majd nyugdíjba és miből fognak élni nyugdíjas korukban. A válasz pofonegyszerűnek tűnhet, 65 évesen és nyugdíjból. Persze ez szép is lenne, de ha erre valóban lehetne számítani akkor ez a cikk sem íródott volna meg. A Bankmonitor szakértői annak jártak utána, hogy mire érdemes felkészülniük a most 40 éveseknek, milyen nyugdíjkorhatár várhat rájuk és milyen nyugdíjra számíthatnak.
Egyre többet hallani és olvasni arról, hogy különböző európai országok emelgetik a nyugdíjkorhatárukat. Erre tökéletes példa Franciaország, ahol hosszú zavargásokba torkollott, hogy 62-ről 64-re emelik majd a nyugdíjkorhatárt. De akad meghökkentően magas példa is, mivel Dánia 2040-re 70 éves korra emeli a nyugdíjkorhatárt az 1970. december 31. után születetteknek. Vagyis a mostani dán 40 évesek 70 éves korukig dolgozhatnak majd.
Hirdetés
Hirdetés
A demográfia igényelné, de a politikusok nem lépik meg
A fentebb említett dán példa esetében az emelés a 60 évesek további várható élettartamához kötött. Vagyis ha tovább élnek az emberek akkor a nyugdíjkorhatár is emelkedik. Ez a mechanizmus próbálja megelőzni a dán nyugdíjrendszer finanszírozási problémáit.
Hasonló demográfiai folyamatok vannak Magyarországon is. Az emberek egyre tovább élnek, így várhatóan egyre több évet töltenek nyugdíjasként. Ez egy nagyon jó hír, hogy tovább élnek a magyarok, de sajnos a nyugdíjrendszerünk szempontjából ez egy finanszírozási probléma. Mivel a magyar rendszer a dolgozók járulékfizetéseiből fedezi a nyugdíjakat, ha nő a nyugdíjasok száma, de a dolgozók száma nem emelkedik (vagy csökken), akkor a rendszer nem tud elegendő nyugdíjat folyósítani az időseknek. Ez az a probléma, amire az európai országok nyugdíjkorhatáremeléssel válaszolnak.
Persze elméletileg ebből a helyzetből a járulékok megemelésével is ki lehetne jönni, de az talán még a nyugdíjkorhatár megemelésénél is nagyobb politikai kockázatot rejt magában.
A Bankmonitor szakértői egy korábbi elemzésben 69 éves nyugdíjkorhatárt tartottak valószínűnek az 1980-ban születettek számára és 71 éves korhatárt az 1990-es születésűek számára.
Az ország népességének elöregedése miatt már most, 2025-ben is egy megemelt, 66 éves nyugdíjkorhatár lenne az ideális, de érthető okok miatt a mindenkori politikai vezetés inkább elodázza az emelés bejelentését. Különösen igaz ez egy kiélezett politikai versenyben.
Bár a jövőbeli változások pontos időzítése, mértéke és specifikus mechanizmusai a politikai megfontolások miatt bizonytalanok maradnak, a reform alapvető szükségessége tagadhatatlan. Ezért a proaktív és átfogó személyes tervezés nem csupán tanácsos, hanem abszolút kulcsfontosságú a kényelmes és méltóságteljes nyugdíjas évek biztosításához.
Van azonban kiút a „mindhalálig” tartó munkából. Léteznek olyan államilag támogatott nyugdíjmegtakarítások, amelyek esetében nem számít az éppen aktuális nyugdíjkorhatár, hanem a mostani, 65 éves nyugdíjkorhatár a mérvadó. Ezért 65 éves korodban hozzáférhetsz adómentesen a felhalmozott vagyonodhoz, legyen az egy összegű vagy havi járandóságként történő kifizetés.
Magyarország vállalta a nyugdíjreformot, de végül nem történt semmi
Az ország vállalta az Európai Unió felé a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) tervének részeként, hogy átfogó felülvizsgálatot és reformot hajtson végre nyugdíjrendszerében. Ez a reform is hozzájárult volna, hogy Magyarország megkapja az RRF forrásokat, mintegy 5,8 milliárd eurót vagyis 2 294 milliárd forintot vissza nem térítendő támogatás formájában.
A nyugdíjreform végül nem valósult meg. A kiszivárgott OECD jelentés a kormánynak javasolta
- a nyugdíjkorhatár fokozatos emelését,
- a Nők40 program szigorítását,
- a 13. havi nyugdíj korlátozását
- és a TB járulékok emelését is.
A kormány egyébként többször is jelezte, hogy nem támogatja a jelentésben szereplő nyugdíjkorhatár-emelési és Nők40-szigorítási javaslatokat. Habár a kormány jelenlegi megnyugtató álláspontja rövid távon politikailag kényelmes, nem szünteti meg a hosszú távú kockázatot és a személyes felkészülés szükségességét.
Ha nem szeretnél 70 éves korodig dolgozni akkor saját megtakarítást kell építened
A demográfiai változásoknak köszönhetően a nyugdíjkorhatár emelése elkerülhetetlen. Mivel már most is alacsony nyugdíjakat ad az állami rendszer így nem opció az, hogy 65 év marad a nyugdíjkorhatár és alacsonyabb nyugdíjakat fizet, éppen ezért a korhatár megemelése az egyetlen út.
Korábban már próbált a magyar állam kimászni a felosztó-kirovó rendszer nehézségeiből, de az a magánynyugdíjpénztárak beszántásával kudarcba fulladt. A magánnyugdíj-pénztári megtakarítások állami költségvetésbe történő becsatornázása azért történhetett meg, mert ezek a vagyonok jogilag még mindig az állam tulajdonában álltak – annak ellenére, hogy névre szóló számlákon szerepeltek. Ez a lépés azonban évtizedekre súlyosan aláásta a magyar államba és a nyugdíj előtakarékossági lehetőségekbe vetett bizalmat.
A „mindhalálig” tartó robotolás elleni megoldást tehát nem az állam közelében kell keresni. A ma elérhető, államilag támogatott nyugdíjmegtakarítások már saját, adózott jövedelemből épülnek fel, így az állam semmilyen jogcímen nem veheti el azokat.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak, a nyugdíj-előtakarékossági számlák (NYESZ) és a nyugdíjbiztosítások esetében 20%-os adóvisszatérítés is igényelhető: ez azt jelenti, hogy az adott évben befizetett összeg ötödét az állam személyi jövedelemadó-visszatérítés formájában utalja a megtakarítási számládra.
Ezek közül a nyugdíjbiztosítás az, amely védelmet nyújt egy esetleges 70 éves nyugdíjkorhatár ellen. Ennek a megtakarítási formának ugyanis nem az aktuális nyugdíjkorhatár a mérvadó, hanem az, amely a szerződéskötés időpontjában érvényben volt – jelenleg ez 65 év. Ez azt jelenti, hogy még ha időközben emelik is a nyugdíjkorhatárt, te 65 éves korodban már hozzáférhetsz az addig összegyűlt megtakarításodhoz, akár egy összegben, akár havi járadék formájában.
Így előfordulhat, hogy bár 66 évesen még nem leszel jogosult állami nyugdíjra, neked már nem kell dolgoznod – a nyugdíjbiztosításod ugyanis lehetővé teszi, hogy szabadon rendelkezz az időddel, és te döntsd el, hogyan éled a mindennapjaidat.
