Az MNB az elmúlt hónapokban két lépésben, összesen 0,3 százalékponttal csökkentette az alapkamatot. A módosítás szinte azonnal megjelent – mind a meglévő, mind az új folyósítású kölcsönök esetében – a változó kamatozású hitelek kondícióiban. Ugyanakkor a hosszú kamatperiódusú, fix kamatozású kölcsönök – jelenleg jellemzően ilyen konstrukciót igényelnek a lakásvásárlók – kamata érdemben nem módosult. A Bankmonitor szakértői szerint a legújabb adatok, piaci folyamatok alapján sajnos kamatcsökkenésre a közeljövőben sem lehet számítani.
A jegybank két lépésben 0,6 százalékra csökkentette az alapkamatot, a kamatvágást a változó kamatozású hitelek referencia mutató értékének változása miatt – jelenleg ez jellemzően a BUBOR – a rövid kamatperiódusú hitelek igen gyorsan lekövettek. (Azt azonban hozzá kell tenni, hogy szeptemberre a BUBOR 0,01-0,04 százalékpontos emelkedése miatt a változó kamatozású kölcsönök is minimálisan drágulni fognak.) Ez elsősorban a már meglévő lakáshitellel rendelkezők – például a régi deviza hitel adósai – számára volt jó hír.
Ugyanakkor az érdeklődők jelenleg elsősorban a hosszú kamatperiódusú kölcsönöket keresik, melyek kondíciói csak minimálisan változtak az elmúlt hónapokban. Az elmúlt időszak eseményei alapján a Bankmonitor szakértői nem is várják, hogy ezek olcsóbbak lesznek a közeljövőben. De mi lehet ennek az oka?
- A bankok kamatköltségét jól tükröző 5 és 10 éves futamidejű eszközök hozama – mind a BIRS, mind az állampapírhozam – megemelkedtek az elmúlt időszakban, nagyságuk már meghaladja a kamatvágás előtti értéket.
- A vártnál magasabb infláció – júliusi nagysága 3,8% volt – vélhetően a gazdaság helyreállásáig velünk marad. Azonban a befektetők is magasabb hozamot várhatnak el ilyen körülmények között.
- A vártnál jelentősebb GDP visszaesésre ugyan reagálhatna a jegybank további kamatcsökkentéssel is, az MNB azonban határozottan kijelentette: az alapkamat további csökkentésére jelenleg nincs lehetőség. Ugyanakkor a állampapír vásárlási programot kiterjeszti a jegybank, nagyobb összegben – heti 40 milliárd forintért – fog vásárolni hosszú futamidejű állampapírt az MNB.
- A külföldi fertőzésszámok emelkedéséből eredő bizonytalanság miatt a külföldi állampapírhozamok is megemelkedtek az utóbbi időben.
Hirdetés
Hirdetés
Hogyan alakult a bankok kamatköltsége az elmúlt időszakban?
Az alapkamat 0,3 százalékpontos csökkentését követően a hosszú futamidejű hozamok is mérséklődtek. (Az 5 és 10 éves hozamok nagyon hasonlóan reagáltak a különböző változásokra az elmúlt hónapokban, mi a jelenleg legnépszerűbb 10 éves kamatperiódusú kölcsönhöz kapcsolódó BIRS mutató értékét vizsgáltuk meg tüzetesebben.)
A 10 éves BIRS – az a kamat, amelyen a bankok kölcsönt adnak egymásnak 10 éves futamidőre – augusztus elejére elérte az 1,24 százalékos szintet, vagyis 0,24 százalékponttal volt alacsonyabb, mint a júniusi kamatvágás előtt. Ha ezen értéken stabilizálódott volna a helyet, akkor – a gazdaság rendeződését követően – akár kamatcsökkenés is jöhetett volna, a dolog azonban teljesen másképp alakult.
A trend azonban teljesen megfordult: a 10 éves BIRS értéke augusztus 25-én 1,68% volt, ezzel a mutató jelentősen meghaladja a június végi értékét is. (Ilyen magas értéke a mutatónak utoljára 4 hónappal ezelőtt, április 28-án volt.)
Természetesen a hozamokra hatással lehetett a váratlanul magas infláció, ugyanakkor érdemes megnézni a nemzetközi tendenciákat is. Külföldön – és sajnos hazánkban is – újra emelkedni kezdett a fertőzöttek száma, azt pedig nem tudni még, hogy erre milyen válaszlépéseket terveznek bevezetni az egyes országok. Ilyen bizonytalan helyzetben a külföldi hozamok emelkedésére lehet számítani.
A régiós országok 10 éves futamidejű állampapírhozamait nézve hasonló, emelkedő tendenciát láthatunk. A magyar állampapírhozam az augusztus 5-i adathoz képest 15 százalékkal emelkedett – 2,00 százalékról 2,32 százalékra -, ennél valamivel kisebb mértékben, 7,5 százalékkal emelkedtek a lengyel állampapírhozamok ugyanebben az időszakban. Ugyanakkor a cseh 10 éves futamidejű állampapír hozama közel 30 százalékkal növekedett ebben a hónapban. Vagyis a nemzetközi, azon belül a regionális állampapírhozamok alakulása is a hitelkamatok csökkenése ellen hat.
Mit léphet a MNB a vártnál nagyobb GDP-csökkenésre?
A második negyedéves adatok alapján a hazai gazdaság teljesítménye (GDP) a vártnál nagyobb mértékben – a KSH adatai alapján éves szinten 13,6% volt a visszaesés – csökkent. Ebben a helyzetben a gazdaság élénkítésére a jegybank akár tovább is vághatná az alapkamatot, ami a hozamcsökkenéseken keresztül a hitelkamatokra is hatással lehetne Erre azonban nem kerül sor, az MNB tájékoztatása alapján nincs lehetőség az alapkamat további csökkentésére.
Ez érthető is, hiszen a jegybank várakozása szerint a jelenlegi, relatív magas infláció velünk marad a gazdasági kilábalás hónapjaiban is. Egy hozamcsökkenés pedig nem lenne jó hatással a forint árfolyamára – a befektetőknek még kevésbé lenne vonzó Magyarország -, ugyanis a potenciális külföldi befektetők elmaradhatnának. A forint további gyengülése pedig az importált áruk drágulása miatt tovább növelhetné az inflációt is.
Ugyanakkor a jegybank kibővíti a hosszú futamidejű állampapírok vásárlási programját. A jövőben hetente 40 milliárd forintárt fog vásárolni 10 évnél hosszabb futamidejű állampapírt az MNB – eddig heti 15 milliárd forintért vettek – ezzel további likviditást biztosít a piacnak a jegybank. Ezen lépésével a megnövekedett állami kiadások finanszírozásában is szerepet vállalna a MNB. Ez a döntés a kereslet növekedése miatt az állampapírhozamok csökkenésének irányába hathat, ugyanakkor várhatóan nem fogja pusztán ez a lépés a korábban leírt elemeket teljes mértékben ellensúlyozni.
A gazdaság élénkítését a beruházások támogatásán keresztül valósítaná meg továbbra is az MNB: az eddig megismert NHP Hajrá és a növekedési kötvényprogram lenne erre a célra a megfelelő eszköz.
Elképzelhető a hitelkamatok emelkedése?
Ahogy a korábbi ábrán is látható, a 10 éves BIRS 4 hónapja nem volt olyan magas szinten, mint jelenleg. Emiatt sokakban megfogalmazódhat egy kérdés: emelkedhet a hosszú kamatperiódusú hitelek kamata?
Ez is egy lehetséges forgatókönyv, hiszen a BIRS tekinthető a hitelek kamatköltségének. Ugyanakkor idén többször is meghaladta a BIRS nagysága a jelenlegi értékét, a hitelkamatok azonban nem tértek el jelentősen abban az időszakban sem a jelenlegitől.
Azonban érdemes továbbra is nyomon követni az állampapír hozamok, illetve a BIRS alakulását. Emellett nagyon komoly hatása lehet a járvány alakulásának is: a hazai és külföldi fertőzések számának növekedése és az esetlegesen emiatt bevezetett korlátozó intézkedések befolyásolhatják a hitelbírálatot és a kamatkondíciókat.
A Bankmonitor szakértői szerint az alapkamat csökkentése ellenére jelenleg nagyobb az esély a hitelkamatok kisebb mértékű emelkedésére – bár ez a lehetőség sem a legvalószínűbb forgatókönyv-, mint a csökkenésre.
