Korábban beszámoltunk róla, hogy a személyi kölcsönök csupán egy hónap alatt is jelentős dráguláson mentek keresztül, ezzel azonban koránt sincs vége a napjainkban megfigyelhető negatív hatásoknak. Szakértőink ezúttal annak jártak utána, hogyan alakul át a szemünk előtt a hitel piaca a háború és az azt megelőző gazdasági folyamatok hatására.
Ha szeretnénk tudni, hogy milyen változásokra számítsunk, ha most igényelnénk személyi hitelt, akkor több tényezőt is meg kell vizsgálnunk. A jelenlegi, érzékeny gazdasági környezet egyrészt a hitelek folyamatos drágulását eredményezi, amely a személyi kölcsönök kapcsán 2022. februárja és márciusa között is szignifikáns volt.
Emellett pedig a piaci szereplők viselkedése – mind az igénylők, mind a bankok részéről – is komoly változásokon megy keresztül. Megvizsgáltuk, milyen szokások, trendek jellemzik az egyes szereplőket, ezek milyen hatást gyakorolnak a hitelezési folyamatokra és azon morfondírozunk, milyen további átalakulásokra számíthatunk a jövőben.
Hirdetés
Hirdetés
Egyre drágábbak a személyi kölcsönök
2022. március 31-én az MNB 6,15%-os kamat mellett hirdette meg egyhetes betétjét, ez pedig megegyezik az éppen egy héttel ezelőtt bejelentettel. Ez tekinthető jelenleg hazánkban az irányadó kamatnak.
A jelen gazdasági helyzetben (háború, infláció, szankciók, nyersanyaghiány…) a tavaly ősz óta egyre nagyobb léptékben emelkedő irányadó kamatszint a jövőben sem látszik mérséklődni, ez pedig beépül a pénzpiaci hozamokba, így a hitelek költségében is egyre inkább megmutatkozik.
Az egyhetes betét és az alapkamat folyamatos és egyre nagyobb mértékű emelkedése sejteti, hogy a bankok is egyre inkább kénytelenek emelni a hitelkamatokon. Rövid időn belül pedig aligha várható érdemi visszarendeződés, hiszen a pénzintézetek költsége sem fog érdemben csökkenni.
Hogyan reagálnak a piaci szereplők a változásokra?
Mind a hazai lakosság, mind a bankszektor igyekszik idomulni a változásokhoz, emiatt pedig természetes, hogy változnak az trendek, amik megmutatkoznak az igényekben, a feltételekben és a lehetőségekben is.
Óvatosság jellemzi a lakosságot
A lakosság jelentős része a jelenlegi helyzetben inkább óvatos a hitelpiacon. Ha a tervezett célok megvalósítása halasztható, akkor a kivárás mellett dönt. Emellett viszont sajnos egyre többen vannak, akiknek a mindennapi megélhetésük kerül veszélybe és amiatt szeretnének banki kölcsönt igényelni, hogy áthidalják az anyagilag érzékeny időszakot.
A kivárás teljesen érthető, ugyanakkor a jelenlegi emelkedő kamatkörnyezetben egyáltalán nem biztos, hogy ez a legmegfelelőbb döntés. A hiteligénylés előtt most még fontosabb alaposan mérlegelni, osztani-szorozni, átgondolni a nagyobb anyagi ráfordítást igénylő tervek megvalósításának azonnali elkezdését, vagy éppen elhalasztását az egyéni élethelyzettől, anyagi lehetőségektől függően. A halasztásnak ugyanakkor szintén lehetnek hátulütői.
Összességében látható, hogy a legtöbb magyar igyekszik plusz jövedelemre szert tenni, tartalékolni, ami szintén teljesen logikus egy ilyen bizonytalan helyzetben. Ezt támasztja alá az is, hogy manapság sokan attól remélnek jövedelem-növekedést, ha munkahelyet váltanak, ahol magasabb fizetést tudnak kialkudni. Ez viszont azt is jelenti, hogy egyre több olyan hiteligénylést kénytelenek visszautasítani a bankok, ahol az igénylőnek nincs meg az elegendő munkaviszonya.
A személyi kölcsönök piacán a legjellemzőbb hitelcélok továbbra is a lakásfelújítás, a hitelkiváltás, és az autóvásárlás. Ez utóbbi jelentősen vezeti a listát, ami érthető, hiszen számos magyarnak létfontosságú a személygépjármű megléte a mindennapi munkába utazáshoz, a gyerekek iskolába jutásához, bevásárláshoz.
Ez derül ki a Bosch legfrissebb, átfogó felméréséből is, amely az autóhasználati szokásokról árul el érdekes adatokat. A kutatásából kiderül, hogy a magyar háztartások 69 százaléka rendelkezik saját autóval, a hétköznapokhoz pedig elengedhetetlen a mobilitás: a magyar gépjármű tulajdonosok kétharmada nem tudná elképzelni az életét autó nélkül.
Kockázatelemzési szigorítások figyelhetők meg a bankok részéről
Korábban is írtunk róla, hogy a pénzintézetek is reagálni fognak a bizonytalan, változékony gazdasági környezetre. Napjainkban már a banki oldalról is megfigyelhetők olyan lépések, amik kimondatlanul, de mégis rányomják bélyegüket a hiteligénylésekre.
Például a banki oldalon befogadható igénylések köre egyre szűkül. A dráguló kamatkörnyezet, az emberek jelenlegi bizonytalanabb megélhetési helyzete magasabb rizikóval jár, így szigorúbb kockázatelemzési elveket kell alkalmazniuk.
A kockázatelemzés egy rendkívül összetett metódus, amely részben jogszabályi előírások mentén, részben banki hatáskörben valósul meg, ami pedig nem publikus is igen szubjektív. Az biztos, hogy a jelenlegi helyzetben egyre szigorodó feltételekkel találkozhatunk, így az ügyfelek komolyabb vizsgálat alá esnek mint korábban.
Ebből a szempontból egy személyi kölcsön kapcsán leginkább a jövedelem szintje tud meghatározó lenni. Egy magas jövedelemmel rendelkező ügyfél valószínűleg könnyebben tud hitelt felvenni, ha néhány rizikóelemzési ponton nem is teljesít tökéletesen, szemben azzal, ha valakinek jóval alacsonyabb a fizetése, de minden másban megfelelő értékelést kap.
Korábban például volt olyan bank, ahol már akár nettó 120 ezer forintos jövedelemmel is igényelhettünk személyi kölcsönt. Napjainkban (ugyan a bérek is emelkednek) viszont az elfogadható jövedelem szintje már inkább havi nettó 200 ezer forint felett van.
A jövedelmen túl pedig még számtalan dolog befolyásolja azt, hogy a bank pozitívan, vagy épp kockázatosabbnak ítél meg egy ügyletet. Például pozitív lehet a megítélése azon igénylőknek, akiknek nincsen más tartozásuk, vagy ha van, akkor azt időben fizetik, ha élettársi kapcsolatban, vagy házasságban élnek, hiszen ilyenkor az egy főre jutó jövedelem magasabb, de számít a magasabb iskolai végzettség, illetve a lakóhely is, ha az ügyfél saját tulajdonú (lehetőleg családi) ingatlanban lakik, vagyis, ha nem terheli havonta albérleti díj költsége.
Lépjek, vagy várjak?
A dilemma tehát teljesen jogos, érdemes alaposan felmérni a helyzetet egyéni és gazdasági környezeti szinten is. A jövőben nem várható a hitelköltségek csökkenése, sőt, további drágulásra lehet számítani, emellett pedig a bankokat is egyre szigorodó magatartás fogja jellemezni a közeljövőben.
A közelmúltban a jegybank közzétette legfrissebb inflációs elvárásait, ami miatt érdekes kép rajzolódhat ki a személyi kölcsön piacán. Olcsóbb lehet ugyanis egy személyi kölcsön a teljes futamidő alatt, mint a várható infláció.
Ugyanakkor egy ilyen helyzetben is hangsúlyozzák a szakértők, hogy komolyan át kell gondolni a hitelfelvételt az egyéni élethelyzet tükrében, és a mérleg másik oldalára mellé kell tenni az említett, várakozás miatti hátrányokat is.
