Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kimondottan csökkenteni szeretné az állam finanszírozási költségeit és ennek most egyik eleme az állampapírokon elérhető prémium csökkentése.
Nem kellett sokat várni Nagy Márton bejelentése után, mivel már a rá következő nap léptek is és 25 bázisponttal megvágták a BMÁP kamatprémiumát.
Túl magas a prémium
Nagy Márton kimondottan fontos szerepet tulajdonít a lakossági befektetőknek a magyar állam finanszírozásában, de egyben azt is elismerte, hogy ez a legdrágább formája a finanszírozásnak. Az a prémium, amit most a lakossági befektetők kapnak, a Prémium Magyar Állampapírok kamatfizetése után drasztikusan csökkent, azonban még a mostani – bizonyos papírok esetén – 2 százalékponttal infláció fölötti hozam is sok, és lejjebb kívánja ezt vinni a Nemzetgazdasági minisztérium.
Kövesd a Bankmonitor híreit a Google Hírekben!
Hasonló célt szolgál Nagy Márton másik intézkedése is, miszerint a befektetési alapoknak növelniük kell a kötelező állampapír kitettségüket. Ez a kötvényalapokra, a pénzpiaci alapokra és a vegyes alapokra vonatkozik majd.
Hirdetés
Hirdetés
Állami kreativitás
Ennek az intézkedésnek is az a célja, hogy a ”kikényszerített” kereslet révén majd csökkenjenek a hozamok és ennek köszönhetően az állam olcsóbban tudja finanszírozni saját magát. Hasonló intézkedés már érvényben van a bankszektorban is, amely szereplői így az adójukat tudják csökkenteni az állam finanszírozása révén.
Kissé aggodalomra ad okot, hogy az állam újabb és újabb adminisztratív eszközökkel növeli az állampapírjai iránti keresletet. Ilyen intézkedés volt az is, amikor először átmenetileg, majd végérvényesen is bevezették a szociális hozzájárulási kötelezettségeket a kamatjövedelmekre, ezzel indirekten növelve az állampapírok attraktivitását.
Persze a másik oldalról szemlélve, ha ezt hagyják magukkal műveltetni a piac szereplői, legyen az a lakosság vagy a pénzügyi szektor, akkor ezt meg lehet csinálni. Mint átlagos állampolgár ez tekinthető pozitívumként is, mivel az olcsóbb finanszírozásnak köszönhetően az állam kevesebb kamatot fog fizetni, és az így felszabaduló pénzből költekezhet, ami beruházásokat, szociális kiadásokat és előbb utóbb beinduló gazdasági növekedést eredményezhet.
Mi lesz így a lakossági állampapírokkal?
Sok befektető észrevehette, hogy számos népszerű lakossági állampapír vonzereje csökkent az utóbbi időben, különösen a reálhozamokat tekintve. Úgy tűnhet, mintha az eddig megszokott, vonzó prémiumok eltűntek volna. Fontos azonban megérteni, hogy ez a jelenség nem feltétlenül az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) kamatcsökkentési döntéseinek közvetlen következménye. A valódi ok sokkal inkább az év elején, különösen az első két hónapban tapasztalt, várakozásokat meghaladóan magas inflációban keresendő. Ez a megemelkedett inflációs környezet az, ami jelentősen „beleharapott” a névleges kamatokba és prémiumokba, erodálva ezzel a befektetések reálhozamát.
A Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) esetében a prémium eddig sem volt kiugróan magas, jellemzően 0,5 százalékpontot tett ki az infláció felett, és bár (a 2032/J esetében) tervezetten emelkedik majd 1 százalékpontra 2029-től.
A Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) kamatozását már meg is változtatták, a papír hozama a 3 hónapos Diszkont Kincstárjegyek aukciós átlaghozamához kötött, de ezen felül már csak 1 százalékpontot fizet (az eddigi 1,25 helyett), majd 2028 szeptemberétől 2 százalékpontos prémium van rajta (az eddigi 2,25 helyett).
A Fix Magyar Állampapír (FixMÁP) a nevéből adódóan előre meghatározott, fix kamatot fizet 6,5%-ot, amelyet az ÁKK elméletileg szintén módosíthatna a jövőbeni sorozatoknál, de a már megvásárolt papírok kamata nem változik. Azonban a fix kamat sem jelent védelmet a magas infláció ellen, ha az infláció meghaladja a fix kamat mértékét, a befektető reálveszteséget szenved el.
A korábban rendkívül népszerű Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) jelenleg csak minimális reálhozamot kínál. 5,75%-os induló kamata épphogy meghaladja a februári 5,6%-os inflációt. Fontos azonban tudni, hogy a MÁP+ kamata lépcsőzetesen 6,75%-ig emelkedik, így a futamidő későbbi szakaszaiban még a jelenlegihez hasonló inflációs környezetben is biztosíthat pozitív reálhozamot a befektetőknek.
Intézményi állampapírok
Érdemes egy pillantást vetni az intézményi befektetőknek kínált fix kamatozású államkötvényekre is. Ezek hozamai jelenleg (2025.04.01) 5,7% és 7% között mozognak, a hosszabb futamidejű papírok magasabb kamatot fizetnek. Míg a népszerű lakossági PMÁP az inflációhoz kötött hozamot nyújt prémiummal, ezek az intézményi kötvények előre rögzített, fix kamatot biztosítanak.
A lakossági és intézményi hozamok közötti különbséget már egy korábbi cikkünkben alaposabban vizsgáltuk. Most kifejezetten a FixMÁP államkötvény megfelelőjét kívántuk példaként hozni. A 2028/B (2028. március 23-án lejáró) intézményi államkötvény jelenleg (2025.04.01) körülbelül 6,5%-os másodpiaci hozammal érhető el, ami alapján nem mondhatjuk, hogy a lakossági állampapírok jelentősen jobbak lennének az intézményi sorozatoknál.
Fix, de nem állampapír alternatívák
Ha kiszámítható, fix hozamú befektetést keresel az állampapíron túl, fontold meg a lakástakarékot. Ennek előnye a garantált, előre ismert hozam és a rendszeres megtakarítás lehetősége, ami illeszkedik a megszokott pénzügyi szokásokhoz, sőt, fejlesztheti is azokat. A piacon elérhető legjobb konstrukciókkal akár 6% fölötti hozamot is rögzíthetsz a következő évekre.
Egyéb befektetési alternatívák
Ha eleged van az állampapírok alacsony, akár negatív reálhozamából, és ilyen alacsony kamatszintek mellett a biztonság már nem kárpótol, talán lépned kellene. Amennyiben hajlandó vagy némi kockázatot vállalni a magasabb hozam reményében, számos más befektetési lehetőség vár rád a piacon.
Ha rendelkezel nagyjából 10 millió forint kezdőtőkével, az ingatlanbefektetés reális opcióvá válik, amely egyszerre kínálhat magas hozamlehetőséget és kiszámíthatóbb megtérülést. Azonban számolni kell a piaci és a bérlőkkel kapcsolatos kockázatokkal is. Ezek kezelésére jó megoldás lehet egy ingatlankezelő megbízása. Ez a kényelem jellemzően a bérleti díj 10%-ába kerül, de a cserébe kapott nyugalom és a felszabaduló idő sokszor megéri ezt a kiadást, miközben a hozamodat csak kismértékben befolyásolja.
Amennyiben a tőkepiacon keresel likvid, azaz könnyen pénzzé tehető befektetési formákat, több lehetőség is adódik. Dönthetsz úgy, hogy önállóan kezeled portfóliódat, vagy igénybe veheted szakértők segítségét is. A szóba jöhető eszközök között jellemzően részvényeket, kötvényeket, árupiaci termékeket vagy ezek kombinációit találod.
Mi lesz így a kamatszinttel?
Az állampapírhozamok jövőbeli alakulása több ellentétes erő hatása alatt áll. Egyrészt, az állam által adminisztratív eszközökkel generált, megnövekedett kereslet a kereslet-kínálati törvények alapján elméletileg lefelé nyomhatná a hozamokat. Másrészt viszont több tényező is felfelé húzhatja azokat.
Egy ellensúlyozó hatás, hogy az állam nem vonzóbb hozamokkal, hanem inkább adminisztratív eszközökkel tereli a forrásokat az állampapírok felé, ami a piaci szereplők szemében növeli a kockázatot, és így magasabb hozamelvárást eredményezhet. Hasonlóan kockázatnövelő tényezőként értékelhetik a piacok, hogy a kormány a csökkenő kamatkörnyezet következtében kialakult helyzetet a kiadások növelésére használja fel.
Ebbe a képletbe jönnek még a lakossági befektetők, akiknek a viselkedése bizonytalan. Valószínűleg addig maradnak, amíg elérhető némi reálhozam, de ha ez eltűnik, kereshetnek más, számukra „kockázatmentesebbnek” ítélt alternatívákat, ami szintén befolyásolhatja a keresletet és a hozamokat. Összességében tehát a hozamszintekre egyszerre hatnak lefelé és felfelé mutató erők.
