Özönlenek a friss adatok a nyugdíjmegtakarítási piac 2023-as helyzetéről. A legújabb információkból csemegéztünk, így megtudtuk, hány forintjuk van átlagosan az önkéntes nyugdíjpénztári tagoknak, mekkorát nőtt a nyugdíjbiztosítási piac mérete, illetve mennyivel gyarapodott a NYESZ-tulajdonosok vagyona.
Új információk láttak napvilágot a több mint másfél millió fős nyugdíj-előtakarékossági szegmensről. A MABISZ és az MNB friss statisztikái alapján körüljártuk, milyen eredményekkel büszkélkedhetnek most az önkéntes nyugdíjpénztárak, a nyugdíjbiztosítások és a NYESZ-számlák.
Fogyatkoznak a pénztártagok, de hízik a vagyonuk
Régóta tartó trend az önkéntes nyugdíjpénztári szektorban, hogy a pénztártagok száma fokozatosan apad. Ugyan még ma is közel 1,1 millió főről beszélhetünk, de 9 év leforgása alatt csaknem 100 ezer fővel csökkent az önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal rendelkezők száma. A létszám csökkenésének hátterében az áll, hogy az új belépők kevesebben vannak azoknál, akik kilépnek a pénztárakból.
A kilépések főként oly módon történnek, hogy a nyugdíjjogosultságot megszerző megtakarítók nyugdíjszolgáltatás formájában felveszik az összegyűjtött megtakarításukat. Ez persze önmagában nem jelentene problémát, hiszen egy nyugdíjmegtakarítás magától értetődő felhasználási módja ez, de mégis van miért aggódnunk, hiszen a kilépők helyét nem sikerül maradéktalanul feltölteni újonnan bevont fiatalabb megtakarítókkal. Mindezek következtében pedig a tagság nem csak apad, de egyre inkább elöregedik.
A befektetések ugyanakkor jól muzsikálnak: a viszontagságos 2022-es év után 2023-ban már sokkal szerencsésebb széljárás uralkodott a piacokon. Mivel az önkéntes nyugdíjpénztári portfóliók nagy súllyal tartalmaznak államkötvényeket, így a tavalyi kötvénypiaci felértékelődés a nyugdíjcélra megtakarítók hozamait is fellendítette, de eközben a részvényportfóliók is szárnyaltak. Mindegyik eszközosztályban gyakoriak voltak a 19-20% körüli, vagy még ennél is magasabb hozamok, amelyek bőven kompenzálták a befektetőket az egy évvel korábbi átmeneti lejtmenetért.
Visszatekintve azt mondhatjuk, hogy azok jártak jól, akik nem pánikoltak be az árfolyamok esésének hatására, hanem türelmesen kivárták, amíg rendeződik a helyzet, és közben is gyarapították a számlájukat folyamatos új befizetésekkel. A jó hozamok és a friss befizetések hatására 2023. év végén már 1960 milliárd forintnyi vagyont kezeltek az önkéntes nyugdíjpénztárak. Ez azt jelenti, hogy az egy főre jutó átlagos egyenleg kb. 1,83 millió forintra rúgott, amely minden korábbinál magasabb érték.
Hirdetés
Hirdetés
Megállíthatatlanul robognak a nyugdíjbiztosítások
A korábbi évekhez hasonlóan tavaly is nagyot nőtt a nyugdíjbiztosítási szektor, 2023. év végén már hajszál híján 490 ezer szerződést tartott nyilván a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). Ha tovább folytatódik ez a tempójú növekedés, akkor borítékolhatjuk, hogy már 2024. félévkor átlépi a félmilliót a klasszikus és unit-linked nyugdíjbiztosítások együttes állománya.
A nyugdíjbiztosítások adókedvezményének bevezetése tehát nagyon eredményes megoldásnak bizonyult. A biztosítások elterjedésének köszönhetően 2014. óta sikerült közel 500 ezer fővel bővíteni a nyugdíjcélú előtakarékossággal rendelkezők számát. Ugyanakkor fontos megjegyeznünk, hogy időközben az önkéntes nyugdíjpénztári tagok és a NYESZ-számlatulajdonosok együttes száma közel 160 ezer fővel mérséklődött, ezért az összesített növekmény „csak” bő 330 ezer főre tehető.
A nyugdíjbiztosítási üzletág díjbevétele új rekordot döntött 2023-ban. Az ügyfelek összesen 150 milliárd forintot fizettek be ezekre a számláikra, ami a biztosítási szektor tavalyi díjbevételeinek szinte pontosan a 10%-át jelentette.
NYESZ: vajon sikerül megállítani a lejtmenetet?
A nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) a másik két megtakarításhoz képest sokkal szűkebb, és egyre szűkülő réteget tud megszólítani, 2023-ban már alig 90 ezer számlát tartottak nyilván. A kezelt vagyon tavaly év végén 486 milliárd forint volt, tehát az egy főre jutó számlaegyenleg megközelítette az 5,4 millió forintot. Érdekesség, hogy 2014. óta kb. 1,88 millió forinttal emelkedett az átlagvagyon, ami évente egy szerény 209 ezer forintos emelkedésnek felel meg. (Ebben az új befizetések és a hozamok hatása is benne van.)
Új fejlemény a NYESZ-piacon, hogy 2024. február 2. óta a Magyar Államkincstárnál is elérhető ez a számlatípus, ráadásul teljesen díjmentesen. A kincstári NYESZ annyiban különbözik a legtöbb szolgáltató számlájától, hogy itt kizárólag állampapírba tudnak befektetni a megtakarítók. Aki ilyen megoldásra vágyik, már néhány kattintással megnyithatja a nyugdíj-előtakarékossági számláját a kincstár online felületein. Kérdés, hogy ez az újdonság mekkora hatással lesz a NYESZ-állományra, de elképzelhető, hogy 2024-ben hosszú idő után először ismét emelkedni fog a nyilvántartott számlák száma.
Hány embernek nincs még nyugdíjmegtakarítása?
Hiú ábránd arra számítani, hogy az állami nyugdíj majd biztosítja a mai aktívak tisztes időskori megélhetését. A jelenleg is kétes színvonalú szolgálatást nyújtó állami nyugdíjrendszer állapota tovább romolhat, pusztán a társadalom drasztikus elöregedése miatt is. Mivel egy nyugdíjasra egyre kevesebb aktív jut, így mindannyiunk kulcsfontosságú feladata más bevételi forrásokat is kiépíteni a majdani (kevéske) állami nyugdíj mellett.
Ebben a tekintetben viszont finoman szólva is jelentős tartalékok vannak még. Ha összeadjuk az önkéntes nyugdíjpénztári taglétszámot, a nyugdíjbiztosítási szerződésszámot és a NYESZ-számlák számát, akkor 1,65 millió megtakarítóról beszélhetünk, eltekintve az esetleges duplikációktól. Mindeközben a 2023. decemberi adatok alapján 4,61 millió olyan foglalkoztatottról beszélhettünk, aki még nem töltötte be a nyugdíjkorhatárt. A két szám hányadosaként megkapjuk, hogy a dolgozók alig egyharmada rendelkezik dedikált nyugdíjcélú megtakarítással, míg 3 millió főnek egyelőre nincs ilyen számlája. Ha te is közéjük tartozol, akkor érdemes mielőbb rálépned az öngondoskodás útjára: később hálás leszel magadnak ezért a döntésért.
