Fél év alatt minden korábbinál magasabb összeg, több forrásból összesen 105 milliárd forint áramlott az önkéntes nyugdíjpénztári számlákra.
Rekordot döntött az önkéntes nyugdíjpénztári (ÖNYP) számlákra érkező befizetések mennyisége. Az idei első félévben saját zsebből 64 milliárd forintot tettek félre a pénztártagok, amihez további 22 milliárd forinttal a munkáltatóik is hozzájárultak. Ezen felül az adóvisszatérítés révén közel 19 milliárd forint támogatás is érkezett a számlákra – számolt be a Magyar Nemzeti Bank.
1 millió fölött a taglétszám, bár a tagok fele inaktív
Június végén 1,069 millióan rendelkeztek önkéntes nyugdíjpénztári számlával, ami fél év leforgása alatt kb. 4 ezer fős csökkenést takar. A pénztártagok fogyatkozásán és elöregedésén túl további probléma, hogy közülük nagyon sokan valójában nem folytatnak tényleges megtakarítást. Az MNB kockázati jelentése szerint tavaly az ÖNYP-tagok 48,2%-a (!) egyáltalán nem teljesített befizetést a számlájára.
Hirdetés
Hirdetés
Fejenként havi 10 ezer forint befizetés a jellemző
2024. első félévében összesen 64,0 milliárd forint saját befizetést teljesítettek a pénztártagok, ami fejenként 59 800 forintos átlagos megtakarítást jelent. Ha egy hónapra elosztva vizsgáljuk, akkor kereken 10 ezer forint átlagos befizetés adódik (eltekintve az inaktivitástól). A munkáltatói befizetések ettől lényegesen elmaradtak, ebből a forrásból fél év alatt 21,7 milliárd forint (fejenként átlagosan 20 300 forint) áramlott a nyugdíjpénztári számlákra.
Az állami támogatás is rekordot döntött
Habár az év fele még hátravan, az idei adóvisszatérítések túlnyomó része már minden bizonnyal beérkezett a számlákra. Ennek oka, hogy az adóbevallások benyújtását követően a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak 30 napja áll rendelkezésre elutalni a támogatásokat. Ez alapján már borítékolható, hogy idén új rekordot dönt az állami támogatások összege: mostanáig 18,9 milliárd forint (fejenként átlagosan 17 600 forint) folyt be a számlákra a NAV-tól.
Várhatóan mennyi pénzük lesz a megtakarítóknak?
A statisztikákból arra is következtethetünk, hogy a nyugdíjkorhatár betöltéséig várhatóan mennyi pénze fog összegyűlni egy elkötelezett pénztártagnak. Tegyük fel, hogy egy megtakarító 40 évesen nyitja meg a számláját, és a jellemző mértékű befizetéssel indít. Mivel a tagok fele inaktív, ezért tudjuk, hogy a ténylegesen fizető tagok fejenként kb. havi 20 000 forintot tesznek félre, valamint 6 500 forint körüli munkáltatói támogatásban is részesülnek.
Tegyük fel továbbá, hogy a megtakarító jogosult a befizetések után járó 20%-os adóvisszatérítésre, így az egy év alatt teljesített 318 ezer forintnyi megtakarításhoz további 64 ezer forint állami támogatás is hozzáadódik. Az infláció kivédése érdekében a befizetett összegeket évről évre apránként emelgeti (indexálja), továbbá 3%-os reálhozamot (infláció feletti hozamot) is elér a befektetésein.
Ilyen körülmények között hősünk 17 millió forintos megtakarítással mehet majd nyugdíjba, mai értéken, azaz inflációval korrigálva. Ekkora összegből pedig jelentősen kiegészíthetné az állami járandóságát: nyugdíjba vonulás után 20 évnyi további várható élettartamot feltételezve mai értéken havi 71 ezer forint jövedelemhez juthat a megtakarításaiból. A jelenlegi átlagnyugdíjat (233 ezer forintot) alapul véve ez együttesen 304 ezer forint mai értékű időskori jövedelmet eredményezne.
