Így számítják ki a nyugdíjadat Magyarországon: nem csak az utolsó fizetésed számít

Így számítják ki a nyugdíjadat Magyarországon: nem csak az utolsó fizetésed számít
Hirdetés
Hirdetés

Cikk2026-07-30
 

Sokan úgy gondolják, hogy a nyugdíj összegét az utolsó néhány év fizetése alapján állapítják meg. A valóság ennél jóval összetettebb: az induló nyugdíjat alapvetően az 1988 óta megszerzett, járulékalapot képező keresetek és az elismert szolgálati idő határozza meg. Vagyis nemcsak az számít, mennyit keres valaki közvetlenül a nyugdíjba vonulás előtt, hanem lényegében a teljes életpályája.

Először azt nézik meg, jogosult vagy-e nyugdíjra

Öregségi teljes nyugdíjhoz főszabály szerint be kell tölteni a nyugdíjkorhatárt, amely jelenleg 65 év, valamint legalább 20 év szolgálati idővel kell rendelkezni. Legalább 15 év szolgálati idő esetén öregségi résznyugdíj állapítható meg. A nők életkoruktól függetlenül nyugdíjba vonulhatnak, ha megszerezték a Nők 40 kedvezményhez szükséges jogosultsági időt, ami értelemszerűen 40 év.

Szolgálati időnek elsősorban azok az időszakok számítanak, amikor valaki biztosítottként dolgozott és nyugdíjjárulékot fizetett. Bizonyos ellátások időtartama, például a táppénz, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy az ápolási díj folyósításának ideje is beszámíthat. Ugyanakkor alacsony, a minimálbért el nem érő járulékalap esetén előfordulhat, hogy a nyugdíj összegének kiszámításánál csak arányos szolgálati időt vesznek figyelembe.

Hirdetés

Hirdetés

Az 1988 óta szerzett keresetekből indulnak ki

A nyugdíj alapját az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazásig megszerzett, nyugdíjjárulék alapját képező keresetekből számítják ki. Ezeket először az adott évben érvényes járulékokkal és személyi jövedelemadóval csökkentik, vagyis leegyszerűsítve nettósítják.

A harminc évvel ezelőtti kereseteket azonban nem lehet közvetlenül összehasonlítani a mai bérekkel. Ezért alkalmazzák a valorizációt: a korábbi évek nettósított kereseteit minden évben meghatározott szorzókkal a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez igazítják. A 2026-ban nyugdíjba vonulókra például már a 2026-os valorizációs szorzók vonatkoznak.

A valorizált keresetekből ezután kiszámítják az életpálya havi nettó átlagkeresetét. A kiugróan magas átlagkereseteknél degressziót is alkalmaznak: 372 000 forint felett a jövedelem egy része már csak 90, illetve 80 százalékos mértékben számít bele a nyugdíjalapba.

A szolgálati idő adja meg a végső szorzót

A kiszámított havi átlagkeresetnek csak egy meghatározott része lesz az induló nyugdíj. Ez az arány a szolgálati idő hosszától függ. Negyven év szolgálati időhöz például 80 százalékos szorzó tartozik.

Ha valakinek a valorizált, degresszió után figyelembe vehető havi életpálya átlagkeresete 400 000 forint volt, és 40 év szolgálati idővel rendelkezik, akkor a számítás szerint 320 000 forint induló nyugdíjra számíthat.

Kíváncsi vagy, mekkora állami nyugdíjra számíthatsz? Add meg az életkorodat, a jelenlegi nettó jövedelmedet és a végzettségedet a Bankmonitor nyugdíjkalkulátorában, és nézd meg a várható összeget.

A kalkuláció ugyanakkor csak becslés lehet. A tényleges összeget befolyásolják a jövőbeni keresetek, a megszerzett szolgálati idő, a valorizációs szorzók és a későbbi jogszabályváltozások is. Éppen ezért a várható állami nyugdíjat érdemes pénzügyi tervezési alapnak, nem pedig biztos ígéretnek tekinteni.

A nyugdíj idővel lemaradhat a bérektől

A nyugdíj megállapítása után az ellátást főszabály szerint az infláció mértékével emelik, a bérek növekedését azonban már nem követi. Ha a fizetések az áraknál gyorsabban nőnek, a nyugdíj vásárlóereje ugyan megmaradhat, de az aktív keresők jövedelméhez képest fokozatosan lemarad.

Így nyílik ki a nyugdíjas olló- 80%-ról 53%-ra zuhant a 2011-ben megállapított nyugdíj relatív értéke

Ez azt jelenti, hogy egy nyugdíjas ugyan meg tudja vásárolni nagyjából ugyanazokat az alapvető termékeket, mint korábban, a társadalmi átlag életszínvonalától mégis egyre távolabb kerülhet. Minél hosszabb ideje van valaki nyugdíjban, annál látványosabbá válhat ez a különbség.

Saját megtakarítással csökkenthető a különbség

Az állami nyugdíj ezért önmagában nem feltétlenül lesz elegendő a megszokott életszínvonal hosszú távú fenntartásához. Saját nyugdíjmegtakarítással azonban kiegészíthető az ellátás, és mérsékelhető a bérekhez képest kialakuló lemaradás.

Minél korábban kezdesz félretenni, annál kisebb havi összegből építhetsz fel érdemi nyugdíjkiegészítést. A Bankmonitor nyugdíjmegtakarítási kalkulátorával kiszámolhatod, mennyit érdemes havonta félretenned a kívánt időskori életszínvonal eléréséhez.

Mennyi pénzed lesz mire nyugdíjba mész?
Ft
Bankmonitor
Hirdetés
Hirdetés