Öt hónap múlva merőben új rendszerrel találkozhatunk, ha a cégünk cafeteriát ad nekünk, ugyanis a törvényi keretek átíródtak. Az egyik legfontosabb, hogy a kedvezményes kulccsal adható kör leszűkül, cserébe évi 100 000 forint készpénz kedvezőbb adózás alá esik. Többek között a pénztári béren felüli juttatások adóterhe is nő, viszont az adómentes körbe bekerülnek bizonyos egészségügyi szolgáltatások. A következőkben megpróbáljuk a legfontosabb változtatásokat leírni, hogy senkit se érjen meglepetésként a dolog.
Még februárban érkezett a hír, hogy az Európai Unió Bírósága szerint a magyar cafeteria-rendszer több eleme is sérti az uniós jogot. A kormány meg is kezdte a rendszer átalakítását, az új szabályokat június közepén hirdették ki. Már csak 5 hónap van hátra és nagyban megváltozik az életünk, ezért összeszedtük az összes fontosabb tudnivalót.
Kiemelt szerepben a készpénz és Szép-kártya
Az új rendszer egyik lényegi része, hogy csak két elem marad a cafeteriában, amely a kedvezményes 34,51%-os kulcs mellett adózik, mégpedig a készpénz és a Szép-kártya. Ennek értelmében a dolgozó évente 100 ezer forint keretösszegig kedvezményes adózás mellett kaphat béren kívüli juttatásként készpénzt. Gyakorlatilag az történik, hogy míg korábban egyes meghatározott juttatásokra adott összegre járt kedvezmény, addig most lesz egy 100 ezer forintos keret, amit általánosan adhatnak a dolgozóknak béren kívüli juttatásként.
Pontosan ezért 2017-től a vállalatok is élni fognak a lehetőséggel, és átalakítják a juttatási rendszerüket az új keretrendszerre szabottan. Míg korábban több lehetőség közül is választhatott az ember a cafeteria palettából, ehelyett januártól feltehetően a 100 ezer forintos keretben kell összevontan gondolkozni a legtöbb esetben. Ami okoz majd fejtörést a korábbi, bővebb választékhoz szokottaknak.
A 100 ezer forintos kereten felül a kedvezményes kulccsal gyakorlatilag csak Széchenyi pihenő kártyára (Szép-kártya) utalt összeg adható. A versenyszférában dolgozóknál a kedvezményes éves keret 450 ezer forint, amiből 100 ezer forint lehet a készpénz, míg a maradék 350 ezer forint a Szép-kártyára kerülhet. A közszférában változatlanul 200 ezer forintos keretből lehetne gazdálkodni, ami egyenlő arányban oszlik meg a készpénz és a Szép-kártya között.
Hirdetés
Hirdetés
Ezen felül minden egységesedik
A cafeteria-rendszer korábbi népszerű elemei, mint a helyi utazási bérlet, az iskolakezdési támogatás, a munkahelyi étkeztetés és az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak átkerülnek az egyes meghatározott juttatások körébe, ahol viszont az egységes adókulcs 49,98%. Szakértők a törvényjavaslat elfogadása után úgy nyilatkoztak, hogy az Erzsébet-utalvány is ez utóbbi körbe kerül, ami arra enged következtetni, hogy a külföldi utalványforgalmazók is alkalmasint visszatérhetnek a piacra.
Ha leszámítjuk a kedvezményes adózás mellett adható készpénzt és a Szép-kártyát, akkor néhány kivételtől eltekintve az összes béren kívüli juttatási forma adóterhe emelkedik (leegyszerűsítve 35%-ról 50%-ra). Bár még ezzel együtt is olcsóbban jön ki a cég, ha ilyen formában adja a juttatást, semmint bérként. Az adóteher emelkedésén túl a másik fontos eltérés, hogy az egyes cafeteria elemekre vonatkozó egyéb szabályok, mint például az éves plafon, megszűnnek. Ez azt jelenti, hogy az egyes meghatározott juttatásokat korlátlanul lehet az 50%-os adókulcs mellett a dolgozónak adni.
A legnagyobb kérdés, hogy milyen hatással lesznek a módosítások a hazai önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári rendszerre, hiszen mind a kettő esetében magas a munkáltatói hozzájárulás aránya (47 és 63% volt 2014-ben). Nagy valószínűséggel visszaesnek a vállalati befizetések a magasabb adóteherre válaszul, de ennek mértékét megbecsülni egyelőre nem lehet. Az biztos, hogy nehezebb helyzetben azok a pénztárak lesznek, melyeknél egyes vállalatok részesedése magas. Egy-egy nagyobb vállalat a döntésével jelentősebb bevétel-visszaesést okozhat a pénztárnak.
Az adómentesen adható kör bővül
Az adómentesen adható körben maradnak továbbra is az olyan tételek, mint a sportrendezvényre vagy kulturális rendezvényre szóló belépők, valamint a munkáltatói lakáscélú támogatás (öt éven belül 5 millió forintos korlát mellett). A bölcsődei szolgáltatások mellett a juttatások köre bővül a bölcsődei ellátásokkal és hasonló megítélés alá esik majd az óvodai szolgáltatás és ellátás is.
Végül, de nem utolsó sorban bekerült a törvénybe az is, hogy bizonyos egészségügyi szolgáltatást a munkáltató adómentesen biztosíthatna a dolgozó részére. Egyelőre még nem kiforrott, hogy ebbe a körbe mi tartozik bele, azt a későbbiekben külön fogják meghatározni. De az indoklásból kiolvasható, hogy többek között a szűrővizsgálatok is ebbe a kategóriába tartozhatnának, vagyis a magán egészségügyi rendszerbe akár komolyabb összegek áramolhatnának a sokak által csak „egészségügyi-cafeteriának” szólított csatornán keresztül.
