Ma, amikor a kockázatmentesen elérhető hozam 0,5-2 százalék környékén van, érdemes minden lehetőséget megragadni, amivel némi költséget meg tudjunk spórolni. Ebbe a körbe tartozik az alacsonyabb díjterhelésű befektetés, értékpapírszámla kiválasztása, ugyanakkor az adózási szempontok mellett sem lehet szó nélkül elmenni. Egy csokorba szedtük a leggyakoribb befektetések adózási tudnivalóit, illetve azokat a megoldásokat is, amelyekkel megúszhatjuk az adófizetési kötelezettséget.
Hogyan adózunk a megtakarítás után?
Amikor a különböző befektetések által elérhető hozamról beszélünk, nagyon sokszor elfeledkezünk az adóról, pedig a mai alacsony hozamok mellett nagyon sokat számít az is, hogy mennyi adót szükséges fizetnünk (amellett, hogy mekkora költségekkel jár a befektetés).
Az év elejétől szerencsére a nyereséget esetenként terhelő egészségügyi hozzájárulástól (EHO-tól) megszabadultunk, így a lakosság körében legnépszerűbb befektetések esetén maradt a kamatjövedelem illetve a hozam után fizetendő 15 százalékos adó. Természetesen ebbe a körbe tartoznak a bankbetétek, a lakossági állampapírok, és a befektetési alapok egyaránt. Az adó alapját minden esetben az elért jövedelem (kamat, árfolyam különbözet) jelenti, tehát erre számoljuk a 15 százalékos terhet.
Nincs ez másként egy tőzsdei részvénybefektetés esetében sem, attól eltekintve, hogy ha osztalékot fizető értékpapírunk (részvényünk) van, akkor az osztalékjövedelem után is szükséges megfizetni a 15 százalékos jövedelemadót.
Ugyanakkor jelenleg, ha hosszabb távú megtakarítási céljaink vannak, több olyan lehetőséget is elérünk, amivel csökkenteni tudjuk az adófizetést, de adott esetben meg is spórolhatjuk azt.
Hirdetés
Hirdetés
Befektetések adózás nélkül
Bármi legyen is, mindenképp érdemes lehet megismerkednünk a Tartós Befektetési Számla (TBSZ) működésével, ami alapvetően 5 éves megtakarítási lehetőséget jelent (a gyűjtőévvel együtt 6 év). Nagy előny, hogy amennyiben ilyen számára helyezzük el a pénzt, 3 év után a 15%-os kamatadó helyett csak 10%-ot kell fizetnünk. Azonban, ha az 5. év végét is kivárjuk, már teljes adómentességet tudunk elérni, tehát a befektetésen elért hozam a miénk lehet.
Ugyanakkor a különböző nyugdíjcélú megtakarításokkal is adóelőnyt érhetünk el, ráadásul itt a befizetéseink után még 20 százalékos adójóváírást is igénybe tudunk venni. Mindhárom megtakarítási forma közös jellemzője, hogy teljesen adómentes hozzáférést csak nyugdíjas korban biztosítanak, így a korai pénzkivételt mindegyik konstrukció bünteti valamilyen módon. Tehát akkor érdemes ezeket a befektetési lehetőségeket választani, ha hosszú távon gondolkodunk, és nyugdíjra szeretnénk takarékoskodni.
A nyugdíjcélú megtakarítások közül talán a legismertebbek az önkéntes nyugdíjpénztárak (ÖNYP). Ezeknél a 10 éves várakozási időt mindenképpen ki kell várni, viszont ezután már a hozamok adómentesek, azonban a megtakarítás tőkerésze még adóköteles (15%-os SZJA + 22%-os EHO 82 százalékát kell figyelembe venni). A tőke esetében (ami az adóvisszatérítést is tartalmazza) úgy működik az adózás, hogy minden befizetést külön vesznek figyelembe. A befizetés beérkezése utáni 11.-20. évben fokozatosan csökken az adóalap, és a 21. évtől válik adómentessé az összeg.
A nyugdíjbiztosítás is a legtöbb ember számára ismerősen cseng, viszont a pontos működésével már kevesen vannak tisztában. Ennél a megtakarítási formánál gond nélkül hozzáférünk nyugdíjas korunk előtt is a megtakarításhoz, úgy hogy az eltelt évek függvényében változik az adóterhelés a befektetés által elért hozamnál. Viszont a korai pénzkivétel esetén nem kapjuk meg a befektetés teljes értékét, ugyanis a visszavásárlási táblázatban meghatározott érték a mérvadó. Nem véletlenül hívják fel a biztosítók is a figyelmet, hogy idő előtti felvétel minden esetben veszteséggel jár.
A nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) talán a legkevésbé ismert megoldás, mert ez esetben fontos, hogy eligazodjunk a befektetések világában, mert mi választjuk meg, hogy miben legyen a pénz. Tulajdonképpen egy speciális értékpapírszámláról van szó, aminek nagy előnye, hogy a költségek és a hozzáférhetőség szempontjából is kedvezőnek számít. Már idő előtti felvétel esetén is adómentesen juthatunk a számlán lévő tőkéhez, viszont a hozam még ekkor is adózik 30,34%-os teherrel (a 15%-os szja + 22%-os eho 82 százalékát kell figyelembe venni).
A nyugdíjra való felkészülés mellett, az egészségügyi kiadásokra, és egyéb élethelyzetekre is létezik kedvezményes adózást biztosító megtakarítás. Ezt az egészség- és önsegélyező pénztárak szolgáltatásai teszik lehetővé, azonban míg előbbiek elsődlegesen egészségügyi célú felhasználást szolgálnak, addig az utóbbiak szélesebb körű felhasználást biztosítanak. Közös jellemzőjük, hogy a 20%-os adójóváíráson kívül, amennyiben vállaljuk, hogy 2 évig nem nyúlunk a pénzünkhöz további 10%-os támogatást is kapunk. Egyéb esetben a pénztárak által kínált szolgáltatáshoz a 180 napos várakozási idő elteltével juthatunk, és a befizetések által elért hozamhoz adómentesen jutunk hozzá.
A következő kalkulátorral ellenőrizheted milyen nyugdíj-kiegészítésre számíthatsz nyugdíjas korodban!
