Rendkívüli tempóban fogadta el a Parlament a kisadózó vállalkozások tételes adója, a kata szabályainak módosítását. A tervezetet hétfőn nyújtották be, kedden pedig már meg is szavazták a képviselők a változást, amely nagyjából 450 ezres sokaságot érint. Az alábbiakban összefoglaljuk a módosítás legfontosabb elemeit. Bemutatjuk továbbá, hogy milyen adó- és járulékterhekkel kell számolniuk a jövőben azoknak, akik az átalányadózást választják a kata helyett.
Mi változott? Kik választhatják továbbra is a katát?
A módosítás szerint az új jogszabály 2022. szeptember 1-jei hatályba lépését követően kizárólag
- főfoglalkozású egyéni vállalkozók és őstermelők maradhatnak a katában, abban az esetben, ha
- kizárólag kifizetőhelynek nem minősülő személyeknek, magyarán magánszemélyeknek állítanak ki számlát. E kitétel alól kivételt jelentenek a taxisok.
- Az éves bevételi összeghatárt 12 millió forintról 18 millió forintra emelték.
- TB-járulékot és szochót továbbra sem kell fizetniük ezeknek a vállalkozóknak.
- A kata összege pedig változatlanul havi 50 ezer forint (addig, amig a bevétel meg nem haladja a 18 millió forintot).
Hirdetés
Hirdetés
Kiknek kell a kata helyett más megoldást keresniük?
Más adózási formát kell keresniük azoknak a társas vállalkozásoknak (bt.-knek, kkt.-knek, ügyvédi irodáknak, egyéni cégeknek), amelyek eddig katáztak. Hasonló helyzetben vannak azok, akik főállásuk melletti vállalkozói tevékenységükkel összefüggésben választották ezt az adózási formát, és persze azoknak is, akik vevői között van cég, vagy bármilyen más kifizetőhely.
Az eddig a kata szerint adózók többségét ez utóbbi kitétel zárja ki ebből a rendkívül kedvező lehetőségből – kevés olyan tevékenység van, ahol a vevők, megbízók között ne jelennének meg intézmények, cégek. Azon egyéni vállalkozók számára, akik a katából a szabályok változása miatt kiesnek az egyik legegyszerűbb választási lehetőség az átalányadózásra való áttérés.
Nézzük milyen lehetőséget jelent az átalányadózás a vállalkozóknak!
Kik élhetnek az átalányadózás lehetőségével?
Az átalányadózást egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő választhatja. Ennek keretében lényegében arra kapnak lehetőséget a vállalkozók, hogy a tételes költségelszámolás helyett tevékenységüktől függően költségátalánnyal csökkentsék a személyi jövedelemadó (szja) alapjukat, és az így mérsékelt adóalap után fizessék be az szja-t, illetve a TB-járulékot valamint a szociális hozzájárulási adót, azaz a szochót.
Azt, hogy mekkora költséghányaddal számolhat el ilyen formában egy vállalkozó a tevékenységtől függ.
A 90 százalékos költséghányaddal számolhatnak azok a vállalkozók, akik kizárólag kiskereskedelmi tevékenységgel foglalkoznak. E körbe tartoznak továbbá a mezőgazdasági őstermelők.
A 80 százalékos költséghányadot érvényesíthetnek azok a vállalkozók, akik kizárólagos tevékenységként folytatják az alábbiak valamelyikét
- mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, bányászati termék-előállítás, illetve szolgáltatás nyújtás, továbbá építőipari kivitelezés,
- ipari gép-, berendezés-, eszköz-, gépjárműjavítás, személyi, háztartási cikk javítás, épületgépészeti berendezések javítása,
- a taxisok, egyéb szárazföldi személyszállítás, illetve közúti áruszállítás,
- számítógép és kommunikációs eszközök javítása,
- fényképészet,
- textil, szőrme mosás, tisztítás, fodrászat, szépségápolás, hobbiállat-gondozás,
- vendéglátás.
Minden más tevékenység esetén az átalányadózásnál figyelembe vehető költséghányad 40 százalék.
Ennél az adózási formánál is van természetesen bevételi határ. Ez alapesetben a minimálbér tízszerese, azaz 2022-ben évi 24 millió forint. Ha a cég kizárólag kiskereskedelemmel foglalkozik, akkor a minimálbér ötvenszerese, azaz az idén 120 millió forint.
Az átalányadó egész évre választható. Tört év induláskor elképzelhető, ilyenkor a bevételi határt arányosítani kell, 365 nappal számítva az évet.
Mennyit veszít vagy nyer egy vállalkozó, ha kata helyett az átalányadózást választja?
A kisadózók (katások) – amennyiben alanyi adómentességet kértek, így nem tartoztak az áfa-körbe – lényegében egy adóval, a katával letudták valamennyi adó és járulékfizetési kötelezettségüket, és ez így marad a jövőben is azok számára, akik a szeptember 1-jével hatályos feltételeknek megfelelnek és a katában maradnak. (A helyi iparűzési adó kivételével valamennyi adót és járulékot kiváltja tehát a kata. Ezen túlmenően a kamarai hozzájárulás, amit minden vállalkozónak, a katásoknak is fizetnie kell.)
Az átalányadózó vállalkozók ezzel szemben személyi jövedelemadót, TB-járulékot és szociális hozzájárulási adót (szochót) is kötelesek fizetni. Ennek alapja a bevétel költségátalánnyal, illetve a mentesített adóalappal (az első 100 ezer forint bevétel után nem kell közterhet fizetni) csökkentett része. Ha például egy vállalkozónak 1 millió forint volt a havi bevétele és 40 százalékos költségátalányt számolhat el 500 ezer forint (a 400 ezer forint költségátalány és a 100 ezer forint mentesített levonásával kapott) adóalap után fizeti majd a személyi jövedelemadót, a TB-járulékot és a szociális hozzájárulási adót is.
Fontos azonban figyelni arra, hogy a befizetendő TB-járuléknak és a szochónak abban az esetben is el kell érnie minimálbér, illetve a bérminimum után fizetendő összeget, ha egyébként az adóalap ennél alacsonyabb. Szja csak az adóalap erejéig fizetendő. (Az, hogy a minimálbérnek vagy a bérminimumnak megfelelő összeget kell-e fizetni a tevékenység jellegétől függ – milyen szakirányú képzésre van szükség annak folytatásához.) Ettől csak abban az esetben van mód eltérni, ha a vállalkozó
- rendelkezik legalább 36 órás munkaviszonnyal, ahol megfizetik utána a minimális TB-járulékot, illetve szochót.
- nappali tagozaton tanul,
- saját jogú nyugdíjas.
Az alábbi táblázatban összefoglaltuk, hogy havi 1 millió forintos bevétel esetén mely adózási formánál, milyen kiadásokkal kell számolnia a vállalkozóknak. Külön szerepeltetve a kata szerinti adózást, illetve a 40, illetve 80 százalékos költségátalány melletti átalányadózást. Utóbbinál azt az eset is kiszámoltuk, amikor az adóalap nem érte el a bérminimumot.
Egyértelműen látszik, hogy ilyen bevétel mellett a katához képest nagyon sokat buknak azok a vállalkozók, akik 40 százalékos költségátalányt számolhatnak el az átalányadózással: míg a kata után 950 ezer forint marad meg az adó levonása után, az átalányadózásnál ennél közel 200 ezerrel kevesebb lesz a kasszában a kifizetéseket követően – az átalányadózásnál a havi árbevétel 25 százaléka a teher, szemben az 5 százalék katával.
Tény, kisebb bevétel, illetve nagyobb költségátalány esetén az arányok valamivel kedvezőbbek. A 80 százalékos költségátalánnyal például ilyen bevétel mellett több marad a kasszában, de csak akkor, ha van egyéb főfoglalkozása a vállalkozónak, ahol a bérminimum vagy a minimálbér után már befizetik utána a TB-járulékot és a szochót, vagy nyugdíjas, vagy tanul.
Ha azonban a felsoroltak közül egyik sem teljesül a minimál TB-járulékot, illetve a szochót be kell fizetnie a vállalkozónak. Ennek összege a 260 ezer forintos bérminimummal számolva 48 100 plusz 38 025 forint, azaz összesen 86 125 forint. A 200 ezer forintos minimálbérrel számolva 37 000 plusz 29 250 forint, összesen tehát 66 250 forint. Mindkettő magasabb mint a kata.
Milyen előnyei és hátrányai vannak az átalányadózásnak a katával szemben?
A katánál magasabb közteher (adó és TB-járulék fizetési kötelezettség) mellett az átalányadózás hátrányait sorolva ki kell emelni, hogy messze nem olyan egyszerű az átalányadózás adminisztrációja, mint a katáé. Utóbbi esetében a katánál is megkövetelt bevételi nyilvántartás mellett
- a számlákat is nyilván kell tartani, sőt
- havi járulékbevallást is be kell adni abban az esetben is, ha nincs fizetni való. Ha van, akkor
- havonta ki kell számolni az adó és járulék összegét, és persze el kell készíteni ehhez a szükséges dokumentumokat is.
- Éves szja-bevallást is kell továbbá készíteni.
Előnyként fontos ugyanakkor azt kiemelni, hogy míg a katás vállalkozásoknak tudomásul kellett venniük azt, hogy az szja-kedvezményekben nem részesülnek, illetve csak töredék szolgálati évet szereznek az öregségi nyugdíjjogosultságukhoz, ez az átalányadózás mellett már nincs így.
Érdemes megszüntetni a kata miatt fenntartott bankszámlát is?
Az alanyi adómentes katás egyéni vállalkozóknak eddig sem volt kötelező pénzforgalmi (vállalati, vállalkozói) számlát nyitni. Ilyen számla fenntartása ugyanis csak a társas vállalkozásoknak (kt., bt., kft., rt.), illetve áfa fizetésre kötelezetteknek volt kötelező. (Az alanyi adómentes egyéni vállalkozó áfát nem fizet, és nem társas vállalkozó.)
A Bankmonitor szakértői a katás vállalkozóknak eddig is azt ajánlották, hogy a banki tranzakcióik lebonyolítására elsősorban lakossági bankszámlát válasszanak, ezek költsége ugyanis jóval alacsonyabb, mint a pénzforgalmi számláké. Sőt, adott bankhasználati szokások mellett, akár nulla forintra is csökkenthető a havi kiadás. (Erről itt írtunk részletesebben.)
Nem jelenti azonban ez azt, hogy nem érdemes a vállalkozási tevékenységgel összefüggő pénzforgalom lebonyolítását leválasztani a személyes kiadásokról. Erre az általányadózást választóknak – az említett bonyolultabb adminisztáricó miatt – különösen érdemes figyelnie. A külön bankszámla fenntartása tehát itt is indokolt. Ennek kiválasztásánál ugyanakkor érdemes áttekinteni a teljes banki kínálatot. Ehhez használd a Bankmonitor kalkulátorát!
