Sokat lehetett hallani mostanában az inflációról, amely gyakorlatilag a tavalyi év során kezdett magára találni és elrugaszkodni a korábban jellemző rekord alacsony értékéről. A legutolsó adatok szerint 2,5%-os volt az árak növekedése, habár egyes vélemények szerint magasabb is lehetett volna az infláció. Zsiday Viktor, a Citadella alap portfólió menedzsere az Alapblogon éppen arra hívja fel a figyelmet, hogy a mostani béremelkedések hatása előbb-utóbb a növekvő inflációban is visszaköszön.
Zsiday Viktor már egy korábbi írásában is részletezte, hogy mennyivel másabb lenne az inflációs mutató, ha a lakásárak növekedését is tükrözné. Ugyanakkor egyelőre annak sincs jele, hogy a bérnövekedés hatásai megjelennének az inflációban. Ebből arra lehet következtetni, hogy a vállalatok és a szolgáltatószektor cégei sem igyekeznek az árakban érvényesíteni a megnövekedett bérköltségeket. Ezt vélhetően a 2008-2013-as időszak szűkös esztendői magyarázzák, így alapvetően lecsökkent a bérek aránya a költségeiken belül. Így van az áremelési nyomás nélkül volt tér a béremelkedésre.
Még a következő 2-3 évben is fenntartható lehet az éves 10% körüli béremelkedés és a bérnyomás is tovább nőhet. Ráadásul a cégeknél lévő tartalékok kiürülésével az ároldali alkalmazkodás is elindulhat, tehát az infláció is gyorsulhat. Az Alapblog „Miért nincs magyar infláció” című cikkében bővebben is olvashatsz erről a témáról.
