Sokkolóan nagy! Az élvonalban szereplő befektetési alapok csúcshozamáról (20-40% egy év alatt) igen szép terjedelemben olvashattunk. Mi most arra próbálunk meg rámutatni, hogy nincs mindenhol kolbászból a kerítés: hatalmas szerepe van annak, hogy jól tudjunk befektetési alapot választani magunknak. Ha nagyon mellényúlunk, akkor még a bankbetéti kamattól is elmaradhat a hozamunk. Először a különbségek, majd néhány gyakorlati tanács, hogyan válasszunk magunknak befektetést.
A tavalyi évben csecsemőktől az aggastyánokig, minden magyart beleszámítva átlagosan 100.000 Ft-ot helyeztünk el befektetési alapokba. A lecsökkent betéti kamatok mellett igenis reális alternatívát nyújtottak a befektetési alapok. Nem mindenki lehet azonban maradéktalanul boldog! Azoknak, akik rosszul választottak alapot, igen csekély hozammal kellett beérniük.
Különbség a legjobb és a legrosszabb alapok között
Minden esetben a 10 legjobb és a 10 legrosszabb befektetési alap átlagos teljesítményét hasonlítjuk össze. Miért? A következő egy év legjobb alapját szinte lehetetlen kiválasztani, de gondos körültekintéssel meghatározható, hogy mely alapoktól várható nagyobb valószínűséggel átlag feletti hozam (a hogyanokról egy kicsit lentebb).
Az alábbi grafikonon a nyilak a 10 legjobb és a 10 legrosszabb alap átlagos hozama közötti különbséget ábrázolják: a kiindulópont a leggyengébbek átlaga a végpont a legjobbak átlaga. Mint látható a pénzpiaci alapoknál is 2%pontnyi hozamkülönbség van, míg a részvényalapoknál ez az eltérés 29%. Ez a 29% képviseli a jó és a rossz döntés pénzünkre gyakorolt egészen konkrét hatását!
Az elmúlt egy évben a legtöbb pénzt a kötvény és az abszolút hozamú alapokba tettük. A kötvényalapok esetében az élvonal és a sereghajtók közötti eltérés 8%, míg az abszolút hozamú alapoknál ugyanez 15%. Az eltérések tehát markánsak: egy millió forint befektetésen 80-150 ezer Ft éves eltérés.
Mégis hogyan válasszak a befektetések közül?
A fenti különbséget látva, a kérdés több mint égető. Gyakorlati javaslataink:
- NE fogadjuk el a bankunk által elsőként megemlített befektetési alapot! Az ajánlások egy részét ugyanis az aktuális értékesítési célok motiválhatják (ebben nincs semmi meglepő, az egész világon tetten érhető gyakorlat)
- Legyen gyanús, ha bankunk csak a saját termékei közül ajánl befektetési alapot.
- Tegyünk fel kérdéseket az ajánlott alappal kapcsolatban és figyeljünk a válaszok következetességére
- Ne döntsünk az elmúlt egy év hozama alapján. Ha kizárólag ez alapján döntünk, akkor lehet, hogy egy pillanatnyi jó eredményt követően fogjuk kiválasztani az alapot, amitől soha többet nem látunk jó hozamot.
- DE nézzük meg, hogy az adott alapnak milyen volt a múltbeli teljesítménye: (1) tartósan a saját kategóriájának átlaga felett teljesít? (2) milyen hozamkilengések voltak jellemzők, mekkora volt a legnagyobb negatív hozam?
- Nézzük meg az alap méretét (nettó eszközérték): egy milliárd forint alatt ritkán találunk minőségi alapot
- Olvassuk el az alap rövid tájékoztatóját: mibe fektet az alap?
- Fontos megérteni, hogy az alapok teljesítményét jelentősen befolyásolja a külső környezet. Ha pl. vége van a kamatcsökkentési hullámnak, akkor nem várhatunk újfent kiugró teljesítményt a kötvényalapoktól.
- Legyen reális, hogy mekkora hozamot szeretnénk elérni: ha ma valaki úgy szeretne befektetési alapot vásárolni, hogy 20% hozamot akar, minimális kockázattal, akkor inkább ne fektessen be, mert ilyen befektetés nincs!
- Szánjunk rá időt! Két perc alatt nem lehet megalapozott döntést hozni…
A tájékozódást érdemes itt elkezdened, közel 1000 befektetési alap bemutatását, hozamát, kockázatát és költségeit tekintheted át:
1Ha végképp nem tudsz dönteni, válaszd a személyes tanácsadásunkat. És végül azoknak, akik szeretnek egy kicsit jobban elmélyedni a számokban: egy táblázattal zárjuk írásunkat.
