Az arany mindenkinek mást jelent. Egyesek régi idők fizetőeszközének és napjaink valódi pénzének, mások befektetésnek, míg sokan biztosítéknak, kockázatok elleni védelemnek tekintik. A jegybank szemüvegén keresztül pedig stratégiai, stabilizáló eszköz. Megint mások ipari eszközként, ékszerként vagy épp a spekulatív kereskedés eszközeként tekintenek rá. De mit érdemes tudni az aranyról? Az Alapblogon olvashatjuk a részleteket.
Az arany önmagában is értéket jelent, ezzel szemben a többi eszköz értékét gyakran egy ígéret garantálja úgy, mint például az állampapírok vagy készpénz esetében is. Ki lehet jelenteni, hogy az arany meglehetősen értékálló: 1946-ban 13210 forintba került 1 kg arany, most pedig 11,5 millió forint az ára, ami infláció feletti hozamot jelent, hiszen ez idő alatt a forint értéke az ezredére csökkent. Ha alternatív fizetőeszközként tekintünk rá, akkor ez kifejezetten előnyös tulajdonság, de befektetési szempontból ennél általában többre van szükség. Az alábbi ábrán megnézheted az arany árfolyamának (1 uncia) alakulását az elmúlt évtizedekben:
A Magyar Nemzeti Bank jelenlegi, 31,5 tonnás aranytartalékja az ország lakosságára vetítve fejenként 35 ezer forintot jelent. Ekkora tétel egy potenciális devizaválságban még nem sok biztosítékot nyújtana. Az is megfigyelhető, hogy kis hazánkban a lakosság ékszer és befektetési arany állománya nagyon messze áll a Nyugat-Európában megfigyelhetőtől. A jegybankok az előző években világszerte vásárolták az aranyat, a Magyar Nemzeti Bank ebbe a trendbe kapcsolódott be 2018-ban, amikor is a minimális aranytartalékát megtízszerezte.
A 2008-2009-es válság után döntöttek úgy a jegybankok, hogy újra növelik az aranytartalékukat, arról nem is beszélve, hogy azóta az így felhalmozott nemesfémet újra az országhatárokon belül szeretnék tudni. Az aranyat a jegybankok ugyanis beleszámítják a tartalékba, miközben az ezüstöt és a platinát nem. Az aranyat a legtöbb ember ékszerként használja, számottevő az iparban felhasznált mennyiség is, de befektetésként még többen vásárolják.
A piacon megvásárolható arany zömét Kína, Oroszország, az Egyesült Államok és Kanada bányáiból termelik ki. Ez adja a kínálati oldal háromnegyed részét, míg a keresleti oldal a válságok kialakulása esetén szokott erősödni. E két oldal erőssége határozza meg az arany piacán kialakuló árfolyamot.
A történelemben gyakran használták pénzként az aranyat, hiszen nagyon könnyű rá pénzként tekinteni, mivel a pénz összes funkciójának egyedi ismérveit magán hordozza. Az arany pénz jellege leginkább a válságokban mutatkozik meg. Gondoljunk csak 2008-ra, amikor a Lehman-csőd idején a bankok csak arany letét megléte mellett kölcsönöztek!
A befektetési arany vásárlása jogilag jól szabályozott, többek között a jog szerint ÁFA-mentesen vásárolható. Sokan az ékszerként magukon hordott aranyra is befektetésként tekintenek, ám azt érdemes tudni, hogy az egyedi megmunkálás miatt ezt mindig drágábban vehetjük meg, mint befektetésre szánt társait.
Ezeken kívül létezik aranyra szóló igazolás is, amivel tőzsdén lehet kereskedni. Nagyon fontos azzal is tisztában lennünk, hogy az értékpapírokon keresztüli befektetés többletkockázatot jelent, mivel az aranynak mindössze csak 2 százaléka van meg fizikai letét formájában. A 2008-as válságban azt is láthattuk, hogy a „papírarany” árfolyama a bizalomhiány következtében sokkal kisebb volt, mint a fizikai arany árfolyama. Míg az euró-dollár forgalom a legnagyobb a világon, addig az arany piaca a hetedik a sorban.
A fizikai aranyat aranyrudakban gyártják, 2-5-10 grammtól 1 kg-ig változhat ezeknek a tömege. A tömeg növekedésével egyre kisebb az aranyrúd fajlagos ára. Azonban ne feledjük, hogy a nagyobb tömegűt nehezebb is eladnunk!
A fizikai aranyrudak valódiságának megállapításában a mágnesmérleg lehet segítségünkre. A mágnesmérleg kideríti, ha wolfrámot körbeöntenek arannyal. Ez az egyik leggyakrabban elkövetett hamisítási trükk. Mindezek miatt az aranyrudak adásvételekor célszerű aranykereskedőt igénybe vennünk. A fizikai aranyat tárolnunk is kell, így falba építhető páncélszekrényre lesz szükségünk, vagy egy bankban kell széfet bérelnünk.
A széfszolgáltatás igénybevételéhez bankszámlára lesz szükséged, melynek kiválasztásához segítségedre lehet a Bankmonitor bankszámla kalkulátora! A további részletekért olvasd el az Alapblogon „Az aranyról” című bejegyzést.
A befektetési alap kalkulátorunk segítségével nézd meg, hogy mely befektetési alapok fektethetnek aranyba is! Ha a befektetési alapokkal kapcsolatban szereztél már tapasztalatot, akkor célszerű az egyszerűsített keresés helyett az összetett keresést használnod, hiszen így pontosan ki tudod választani, hogy a képernyődön milyen befektetési alapokat szeretnél látni (mint például árupiaci alapok)!
