Már csak pár nap választ el minket az év végétől, így gondoltuk megnézzük, milyen főbb mozzanatok történtek idén a lakossági megtakarítások és hitelek frontján. Az idei év nem kedvezett a korábban népszerű befektetési alapoknak. Ellenben a bankbetétek alternatívájaként fellépve, az állampapírok bombaformában vannak, és egyre többet vásárolnak belőlük az emberek. Az is igaz, hogy egyre inkább nyitottabbak vagyunk a hitelekre, mindazonáltal idén még törlesztette a hiteleit a lakosság.
Még mindig az állampapír a sztár
Megnéztük az MNB statisztikáit, hogy kiderítsük 2016-ban mit részesítettek előnyben az emberek a megtakarítások közül. Az adatok ugyan szeptember végéig érhetők el, de azért tanulságos átnézni a számokat.
Az utóbbi pár évben gyökeresen megváltozott az emberek megtakarítási szokása. A 2012-ben elindult kamatcsökkentés hatására elfordultak a hagyományos megtakarítási eszköztől a betéttől, és egyre inkább az alternatív befektetések felé mozdultak el. Ugyan a betétek és a készpénz aránya még mindig igen magas, de az állampapírok és befektetési jegyek aránya töretlenül nőtt az elmúlt években.
Az is látszik, hogy a 2016-os évben is csökkent a lekötött betétek állománya, a statisztikák tanulsága szerint innen mintegy 450 milliárd forintot vontak ki az emberek. Nem is csoda, hiszen a bankok többsége átlagosan már csak 0,5 százalék körüli kamatot ígér a 3-12 hónapos lekötésekre, habár plusz feltételek vállalásával még azért találni lehet 2 százalékos kamattal kecsegtető ajánlatot is.
Az állampapírok népszerűsége ugyanakkor töretlen, hiszen a háztartások 542 milliárd forinttal bővítették az állampapír állományukat szeptember végéig. Az állampapírok terén is leginkább a rövid lejáratokat kedvelik az emberek, melyek gyakorlatilag a bankbetétek helyettesítői. Az adatok alapján is jól érezhető a rövid állampapírok népszerűsége, mivel a teljes lakossági állampapír állomány mintegy 60 százaléka Féléves és Kamatozó Kincstárjegyből tevődik össze. De a Prémium Magyar Államkötvény is közkedveltnek mondható mivel mintegy 20 százalékos arányban van jelen a lakossági állampapírok között, míg a Bónusz Magyar Államkötvény csak 9 százalékot tesz ki.
Az is leszögezhető az adatok alapján, hogy 2016 nem a befektetési alapok éve volt, mivel összességében mintegy 102 milliárd forint vándorolt el innen. Még az elmúlt évek slágereitől, az abszolút hozamú alapoktól, és kötvényalapoktól is elfordultak az emberek és új befektetés után néztek. Idén az ingatlanlázzal párhuzamosan nem meglepő módon az ingatlanalapok tudtak nagyobb pénzbeáramlást elkönyvelni, azonban még ez sem volt elég ahhoz, hogy a befektetési alapok állománya összességében bővüljön a lakosságnál.
A tőzsdei befektetések iránti érdeklődés is még mindig igen alacsonynak mondható az emberek körében. Annak ellenére, hogy az idén például a BUX-szal is jól lehetett keresni, mintegy 24 milliárd forinttal kevesebb tőzsdei részvényt tartottak az emberek szeptember végén.
A lakosságnál tartott életbiztosítási díjtartalékok összege is mintegy 32 milliárd forinttal növekedett idén. Ez azért fontos, mert ebben benne vannak a nyugdíjbiztosítások is, amelyek nagyságrendileg 16 százalékot tesznek ki a díjbefizetéseken belül. Ugyanakkor a háztartások nyugdíjpénztári díjtartalékai is hasonló összegben, 33 milliárd forinttal tudtak bővülni idén.
Saját igényeidre szabva számolnád ki, hogy mennyit kaphatsz a nyugdíjban? Nézd meg a kalkulátorunk, és a választ másodperceken belül megkapod!
Hirdetés
Hirdetés
Egyre többen választják a biztonságos lakáshitelt
Ugyan a lakosság még mindig bizalmatlan a hitelfelvétellel szemben, idén már pozitív jeleket lehetett észrevenni ezen a fronton is. Például nyáron az új hitelfolyósítások már meghaladták a hiteltörlesztéseket, tehát valamennyire elindult a lakossági hitelezés bővülése. Ugyanakkor az sem elhanyagolható, hogy a kormány is igyekezett felkavarni az állóvizet és támogatni például a lakásvásárlást, építést, melynek legmeghatározóbb eleme a CSOK volt.
2016 szeptemberében a háztartások teljes hitelállománya 7128 milliárd forintot tett ki, amin belül a forint lakáshitelek 2982 milliárdot, míg a fogyasztási hitelek 2775 milliárdra rúgtak. Ugyanakkor az még érdekesebb, hogy az év eddigi részében az MNB statisztikái a háztartási hitelállomány csökkenését jelzik, vagyis azt, hogy a lakosság inkább törlesztette még idén is a hiteleit. A hiteleken belül is elsősorban a fogyasztási és lakáshitelek csökkenését mutatják az adatok, a devizahiteles ügy lezáródása után pedig a devizás állományban nem látunk változást.
Az elmúlt években a lakossági hitelek kamatfeltételei is enyhültek, manapság már lakáshitelhez is gond nélkül juthatunk 5-6 százalékos kamat mellett, de a különböző fogyasztási hitelek is 12-13 százalék mellett elérhetővé váltak. Az MNB legfrissebb statisztikái szerint októberben a kihelyezett friss lakáshitelek összértéke 38,9 milliárd forint volt, ami 13,5 milliárddal haladta meg az év eleji értéket.
Ami még jól kirajzolódik az az, hogy a lakosság egyre nagyobb mértékben fordul a hosszú kamatperiódusú lakáshitelek felé, ahol a törlesztő-részlet kiszámíthatóan ugyanannyi több évre, így nagyobb biztonságot nyújt, mint ahol gyakran változik a fizetési teher. A legfrissebb adatok szerint az új lakáshitelek már több, mint 60 százaléka olyan, ahol a törlesztő több évre betonba van öntve, míg 30 százaléknál legfeljebb 1 éves a rögzítés időtartama.
