Az uniós megállapodással kapcsolatos bizonytalanságok ellenére sok vállalkozás továbbra is abban bízik, reális esélye van arra, hogy támogatáshoz jusson. De vajon érdemes a szükséges fejlesztéseket halogatni egy bizonytalan időpontig? Jó stratégia-e a valamikori reménybeli vissza nem térítendő támogatásra építeni a cég jövőjét akkor, amikor kiszámítható, kedvezményes hitelből most is megvalósíthatóak a beruházások? Számoljunk!
Bár továbbra sem tisztázott, hogy mikor jut hozzá Magyarország az uniós forrásokhoz, a pályázatokkal kapcsolatos bizonytalanság csak kis mértékben vette vissza a cégek bizakodását; a K&H kkv bizalmi index kutatás napokban publikált eredménye szerint jelenleg a vállalkozások 45 százaléka tartja reálisnak, hogy támogatáshoz juthat. Ez az arány alig marad el az elmúlt két évre jellemző 50 százalék körüli értéktől.
Ágazatonként persze jelentős eltérések mutatkoznak az esélyek megítélésében: jelenleg a mezőgazdasági és az ipari cégek tartják a legvalószínűbbnek, hogy uniós támogatáshoz jussanak (egyaránt 59 százalék). Előbbieknél ez jelentős, 12 százalékpontos visszaesés, az utóbbiaknál pedig 13 százalékpontos emelkedés az előző negyedévhez képest. A kereskedelemben ez az arány nem változott az előző negyedévhez képest (43 százalék), legkevésbé pedig a szolgáltató szektor tartja reálisnak uniós forrás elnyerését (38 százalék).
Hirdetés
Hirdetés
Meddig célszerű halogatni a fejlesztéseket?
A megegyezés az unióval persze gyorsan változtathat a helyzeten; az igazságügyi reform elfogadásával 13 milliárd eurónyi forráshoz nyílhat meg az út. A Területfejlesztési Miniszteri Kabinet szerint a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Program Plusz (GINOP Plusz) keretein belül a vállalkozások számára foglalkoztatási célú felhívások már a nyár elején, míg technológiafejlesztési pályázatok várhatóan az év végén megjelenhetnek – emlékeztet a bank témában kiadott közleménye.
Az elmúlt hónapok eseményei, a források várható érkezésének folyamatos húzódása azonban felveti azt a kérdést, hogy érdemes-e, és ha igen, meddig célszerű halogatni az esetlegesen egyre sürgetőbb fejlesztéseket? A helyzethez lehet ugyanakkor a másik oldalról is közelíteni: előfordulhat, hogy jobban jár az a cég, amely időben lép és más finanszírozási forma igénybevételét is megfontolja?
A kérdésekre a konkrét választ az egyedi adottságok függvényében lehet megadni. Ennek mérlegelése során érdemes azonban számolni azzal is, hogy az idén, egész évben rendelkezésre állnak kiszámítható, támogatott vállalkozói hitelek a Széchenyi Kártya Program keretében. Van tehát idő a beruházások alapos átgondolására, tervezésére, előkészítésére és adott esetben a hitelkérelmek beadására is.
Támogatás vs. támogatott hitel?
Ahhoz, hogy számszerűsíteni tudjuk az előnyöket és a hátrányokat célszerű konkretizálni legalább egy leegyszerűsített példában a helyzetet és a választási lehetőségeket. A hazai kisvállalkozások között jelentős az aránya az ipari beszállítóknak, egy ilyen példán nézzük meg, hogy mit jelent a vállalkozásnak pénzügyileg, ha egy a vissza nem térítendő támogatás miatt halogatott fejlesztést Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ igénylésével valósít meg még az idén.
Egy olyan életszerű példát választottuk, amikor 500 milliós árbevételű vállalkozás tavaly még elért a termelés révén 50 milliós fedezetet, az idén azonban még további költségnövekedéssel kell számolnia, ám eladási árait (ha a piacait meg akarja tartani) nem tudja emelni. Esetében már egy 10 százalékos átlagos költségváltozás azt jelenti, hogy a fedezet szinte eltűnik – ez pedig már komoly gondokat okozhat. (A feltételezéseket alább egy táblázatban foglaltuk össze.)
Logikus lépés a meglévő elavult eszközpark cseréje, amely 200 millió forintos beruházást jelent. Ehhez 100 millió forinttal rendelkezik a cég és abban bízik, hogy a fennmaradó összeget pályázaton szerzi majd meg. Ezért várt eddig. Most viszont azzal a kockázattal is számolnia kell, hogy a meglévő pénzt is felemészthetik majd a következő hónapok, ha még többször kell a gépeket javítani, ha a leállások miatt esetleg vevőket veszít a vállalkozás. Egyre erősebb tehát a késztetés, valamit lépni kell…
Milyen előnyökkel járhat a fejlesztés megvalósítása?
A technológiai fejlesztés az iparban is elképesztő hatékonyságjavulást eredményezett az elmúlt években. Egy öt-tíz évvel ezelőtt vásárolt, akkor modern gépekhez képest a most elérhetőek szinte minden paraméterükben nagyságrendekkel jobbak; alacsonyabb az energiafelhasználásuk, kevesebb az alapanyagveszteség, pontosabbak, gyorsabbak… és még hosszan sorolhatnánk előnyeiket azon túlmenően is, hogy az üzemeltetésükhöz kapcsolódó karbantartási költségek a töredékére csökkenthetőek azokhoz a gépekhez képest, amelyek – sok esetben – már jóval az üzemidőn túl működnek számos hazai vállalkozásnál.
A példában azt feltételeztük, hogy egy vállalkozásnál az új gépsor beállításával
- a karbantartási költségek az ötödére csökkennek vagy
- az alapanyagfelhasználás feleződik vagy
- az előállítható mennyiség másfélszeresére nő.
Mindhárom esettel külön-külön számoltunk, hisz valószínűsíthetően ezek (és még számos egyéb tényező) kombinációja lesz majd igaz egy-egy vállalkozásnál a korszerűbb gép munkába állását követően. Az alábbi ábra szemléletesen mutatja, hogy fedezeti szinten is hatalmas ugrást hozhat a vállalkozás számára a fejlesztés.
Mennyit visz el a hitel?
Nézzük meg azonban azt is, hogy ennek a jövedelmzőségre gyakorolt hatásán mennyit ront, ha a remélt pályázati forrás helyett „csak” támogatott hitellel egészíti ki a cég a rendelkezésére álló pénzt. Nos, a fenti ábrán a fedezet alakulását ábrázoló grafikon már a kedvezményes hitellel összefüggő költségek levonása utáni összegek alakulását mutatja. Persze, sokkal szebb lenne, ha a hitelköltségek nélküli összegek szerepelnének, ha lenne pályázati forrás, de jelenleg nincs, és egyelőre senki sem tudja pontosan, hogy mikor lesz.
Egy 100 millió forintos Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ után 5 éves futamidővel számolva évi 23 millió forint adósságszolgálattal (a tőketörlesztés és a kamattal) kell számolni. Ha a cég ezt a hitelt 6 évre veszi fel ez a tétel 19,3, ha 7 évre 17, ha 10 évre 13 millió forint. (Fontos azonban figyelni arra, hogy a hitel futamidejének igazodnia kell az eszköz amortizációjához.) Ezek a tételek ahhoz képest, amennyi a modernizálást hozhat a cégnek, elhanyagolhatóak. A példában szereplő cég a fejlesztéssel, még a kedvezményes hitel igénylése esetén is jelentős fedezetjavulást ér el. Nem kérdés, hogy lépnie kell!
A következő lépés…
Az első és a legfontosabb lépés a beruházás alapos megtervezése. Nagyobb fejlesztések esetén már ezen a ponton érdemes finanszírozási szakértőt bevonni a majdani optimális finanszírozási megoldás kiválasztásában ez ugyanis jelentős előny lehet. Jó továbbá tudni, hogy (a cég működésével kapcsolatos dokumentumok mellett) a hitelkérelemhez szükség lesz egy reális, a várható eredményjavulást megfelelően összeállított pénzügyi tervre is. Ez utóbbi ugyanakkor a cég beruházási döntését is érdemben támogatja majd, így érdemes rászánni az időt. Ebben, és a megfelelő banki partner kiválasztásában is a segítségedre lehetnek a Bankmonitor szakértői.
