A K&H Banknál 8-ról 10 évre, az MBH Banknál pedig 7-ről 8 évre emelkedett a szabad felhasználású személyi kölcsönöknél elérhető maximális futamidő. Az első ránézésre egyszerűnek tűnő hír valójában százezreket, de akár milliókat jelentő döntési helyzet lehet minden hiteligénylőnek. Mit jelent ez a módosítás a gyakorlatban, és hogyan érdemes megválasztani a futamidőt, hogy a döntés hosszú távon mentőöv legyen?
Mi történt?
Két bank, a K&H és az MBH is megemelte a futamidő maximális hosszát személyi kölcsön igénylése estén. Ezzel a módosítással már olyan pénzintézetet is találunk (K&H Bank), ahol akár 10 évre is igényelhető ingatlanfedezet nélküli, szabad felhasználású kölcsön.
Ugyanakkor érdemes résen lenni, hiszen a futamidő megválasztása a hitelfelvétel egyik legnagyobb hatású, mégis legtöbbször rutinból kezelt lépése. Ha valaki csak a havi törlesztőt nézi, könnyen drága csapdába sétálhat bele.
A nagybankoknál az alábbiak szerint alakul a szabad felhasználású hitelnél választható futamidő maximális hossza:
Hirdetés
Hirdetés
Miért léptek most a bankok?
Miért most nyitották meg a lehetőséget a bankok a 8-10 éves futamidőkre? A válasz az árakban és a piaci folyamatokban keresendő. Az elmúlt években az átlagosan felvett személyi kölcsön összege megháromszorozódott: a 2017-es 1 millió forintos átlagról mára 3,2 millió forintra nőtt az igényelt összeg.
A magasabb összeghez magasabb törlesztő tartozik. A jogszabályi JTM-korlát (Jövedelemarányos Törlesztési Mutató) viszont kimondja, hogy az igénylő nettó bérének maximum az 50-60%-át viheti el a törlesztő.
Sokan egyszerűen azért nem kapták meg a kívánt hitelösszeget, mert 7 éves futamidő mellett a törlesztőjük nem férne be a fizetésük ezen részébe.
Bár az OTP és a Raiffeisen egyelőre kitart a 7 éves maximum mellett, a piac többi szereplője már lépett. A 10 éves futamidővel a bankok most azoknak is mentőövet dobtak, akik eddig a szigorú JTM-korlát miatt elutasítást kaptak.
A pontos, saját jövedelemre és igényekre szabott ajánlatokat a Bankmonitor személyi kölcsön kalkulátorával lehet összehasonlítani.
A hosszú futamidő csapdája
Amikor hosszabb futamidőt választ valaki, a havi törlesztőrészlet értelemszerűen csökken. Ez nagyszerű hír a családi kasszának, csakhogy van egy bökkenő: a hosszabb idő alatt több ideig használja a bank pénzét, így jóval több kamatot is kell visszafizetni rá.
Nézzük meg ezt a gyakorlatban egy 5 millió forintos személyi kölcsön példáján 3-5-7 és 10 év futamidőre, havi nettó 500 ezer forintos jövedelemmel, 9,99% kamatot feltételezve.
Csak két év „hosszabbítással” is látható a különbség: ha 3 év helyett 5 éves futamidőt választ valaki, havonta 55 101 forinttal több marad a zsebében. Cserébe viszont a futamidő végére több mint 565 388 forinttal fizet vissza többet. Ez azért drága kényelem, ha nincs rá feltétlenül szükség.
Nagyobb futamidő-változtatással a különbség még mellbevágóbb az 5 millió forintos hitel esetén:
- 3 év helyett 7 éves futamidő választásával a havi törlesztés ugyan 78 332 Ft-ot jelent, de már 1 163 078 forint a differencia a banknak visszafizetett teljes összegben.
- Ha pedig 10 évre hosszabbítja a futamidőt, akkor havonta 95 264 forinttal kell kevesebbet rendeznie a bank felé, de összességében 2 118 473 Ft-tal nő a teljes visszafizetés. Ez pedig már túl van az „elgondolkodtató” kategórián.
Fontos, hogy a fenti számok iránymutatók, minden hitel más és más, ahogy az igénylők lehetőségei és egyéni preferenciái is. Fontos mindenkinek átgondolnia, hogy mekkora részt hajlandó a fizetéséből biztonságosan törlesztésre költeni, hiszen ez alapvetően befolyásolja a lehetőségeket.
Miért fájhat ennyire utólag? Az annuitás „trükkje”
Sokan úgy gondolják, hogy felveszik a hitelt 10 évre, hogy kicsi legyen a törlesztő, aztán ha lesz pénzük, pár év múlva előtörlesztenek. Elméletben jól hangzik, de a legtöbb személyi kölcsön úgynevezett annuitásos törlesztéssel működik. Ez azt jelenti, hogy a futamidő első éveiben a havi fix törlesztő legnagyobb része a kamatokat fedezi, és csak nagyon kisebb része csökkenti magát a tőketartozást.
Ha valaki felvesz egy hitelt 10 évre, és a harmadik év végén végtörleszteni szeretné, meglepő lehet számára, milyen magas még a fennálló tartozása, hiszen addig nagyrészt csak a bank hasznát fizette. (Erről a jelenségről korábbi, annuitást magyarázó cikkünkben írtunk részletesen.)
Kinek melyik futamidő éri meg?
A fentiek fényében látható, miért és mennyit számít a futamidő helyes megválasztása, miért jó, ha nem a megszokás dönt, hanem a tények. Az alábbi egyszerű csekklista segíthet a választásban:
Akkor érdemes rövidebb futamidőt választani, ha:
- Az igénylő kényelmesen, a hónap végi stressz nélkül ki tudja fizetni a magasabb törlesztőrészletet.
- Kifejezetten cél a spórolás a kamatokon akár milliós nagyságrendben.
- A hitelfelvevő úgy tervezi, hogy extra bevételekből hamarosan előtörleszti a kölcsönt.
Akkor érdemes hosszabb futamidőt választani, ha:
- Csak a havi törlesztő lecsökkentésével fér be a JTM-korlát alá a jövedelem (vagyis csak így kaphatja meg az igénylő a pénzt).
- Bizonytalanabb időszak (például gyermekvállalás, munkahelyváltás) következik, és az igénylő biztonsági tartalékot hagyna a havi költségvetésben.
- Tudatosan befektetik vagy kamatoztatják azt a havi 20-30 ezer forintot, amit a kisebb törlesztőn „megnyernek”.
A K&H és az MBH lépése számos igénylő számára új ajtókat nyithat meg, de a megfelelő futamidő kiválasztása nem egy mindenkire ráhúzható sablon. Ami másnak jó döntés lehet, az adott esetben komoly ráfizetést is jelenthet.
