Tizedik éve jelent meg idén az OTP Bank „Öngondoskodási Indexe”. A felmérésből kiderül, hogyan hatott a koronavírus az emberek pénzügyi helyzetére. Azt is megtudhatjuk, miként vélekednek a bank ügyfelei a megtakarítás fontosságáról, és hogyan készülnek a nyugdíjas évekre.
Megjelent a legfrissebb „OTP Bank Öngondoskodási Index”, amely egy 1500 fő bevonásával készült, reprezentatív kutatás eredményeit tükrözi. A felmérést 2011. óta minden évben elvégzik, és arra keresik a választ, hogy mennyire tartjuk fontosnak mi magyarok az öngondoskodást. A válaszadókat a 18-70 éves, bankkapcsolattal rendelkező lakosok közül választották ki. Az index értéke a tavalyi 34 pontról idén 35 pontra emelkedett, ezzel megtörve az utóbbi évek csökkenő trendjét.
Hogyan hatott a koronavírus a lakosság pénzügyi helyzetére?
A megkérdezettek 35 százaléka válaszolta azt, hogy a koronavírus-járvány hatására rosszabbodott a pénzügyi helyzete. Például 32 százaléknak csökkent a fizetése, 8% pedig egyenesen elveszítette az állását. A súlyosbodó helyzet a megtakarítási adatokban is látszódik: a lakosság mindössze 40 százaléka rendelkezik pénzpiaci megtakarítással. Ez a kutatás történelmének legrosszabb értéke; tavaly például még 44% mondta magáról ugyanezt. A csökkenő trendet számos tényező okozhatja, de idén minden bizonnyal a válság miatt alakult ki ilyen erős zuhanás.
Hirdetés
Hirdetés
Hogyan változott 2020-ban a megtakarítási kedv?
A járvány hatása ebből a szempontból több részre osztotta a lakosságot. Az emberek 9%-a felismerte a megtakarítás fontosságát, és elkezdett a korábbinál több pénzt félretenni. Ezzel szemben 36% úgy gondolja, hogy ebben a helyzetben sem szükséges jobban takarékoskodnia. A válaszadók 42%-a pedig azt felelte, hogy bár indokoltnak érezné több pénz felhalmozását, jelenleg nincs erre lehetősége. Az adatokból életkori sajátosságok is kirajzolódnak: az idősebbek hajlamosak jobban takarékoskodni, míg a fiatalok ezt kevésbé tartják fontosnak.
Mennyi pénzt gyűjthetnél össze nyugdíjas korodra? Számold ki a kalkulátor segítségével!
Mennyi félretett pénz jelentene számunkra biztonságot?
Fontos kérdés, hogy kinek hány hónapnyi pénzügyi tartalék nyújtana biztonságérzetet. A szakértők nagyrészt egyetértenek abban, hogy az anyagi védettség eléréséhez fél évnyi félretett pénz szükséges. A magyarok 20%-a azonban úgy véli, erre a célra 4 hónapnyi tartalék is elegendő. 21% mondta azt, hogy 4-6 havi fizetésének megfelelő összeg kellene ahhoz, hogy a háztartása anyagilag biztonságban legyen. A válaszadók viszonylag kis része, 17% gondolja úgy, hogy ehhez legalább 7 havi tartalék kell. Érdekes, hogy a megkérdezettek 42%-a, azaz messze a legnagyobb rész nem tudott (vagy nem akart) válaszolni erre a kérdésre.
A párnában tartjuk a vésztartalékot!
Azok közül, akik rosszabb pénzügyi helyzetbe kerültek idén, 48% felelte azt, hogy hozzá kellett nyúlnia a megtakarításaihoz. Közülük 87% olyan pénzhez nyúlt hozzá, melyet otthon tart készpénzben! Az otthon tartott készpénz átlagos mennyisége háztartásonként csaknem 1,2 millió forintra tehető az OTP 2019-es adatai szerint. Ráadásul a magyarok 23%-a minden megtakarítását készpénzben tartja, és nem rendelkezik pénzpiaci befektetéssel. A bank szerint a látra szóló betétek állománya is rekordokat döntöget, ami szintén arra utal, hogy növekszik a készpénz iránti igény. A készpénzben tartott vagyon legfőbb okai idén is a hozzáférhetőség, a befektetések iránti bizalmatlanság és az alacsony elérhető hozamok lettek.
Mit gondolunk a nyugdíjról?
Örökzöld téma a nyugdíj-előtakarékosság: ebben a járvány sem hozott változást. A felmérés résztvevői 65%-os arányban vélekednek úgy, hogy az állami nyugdíj nem lesz elegendő a megélhetéshez. Ennek ellenére 74% szerint az állam feladata lenne az időskori megélhetés biztosítása. Arra viszont nagyon különbözően válaszoltak a megkérdezettek, hogy idős korukban miből terveznek majd megélni.
Az aktívak 37%-a azt mondta, hogy kizárólag az állami nyugdíjból fog megélni. 20% a nyugdíj mellett is dolgozni tervez, valószínűleg kényszerűségből. 11% mondta azt, hogy a nyugdíján felül a vagyona által megtermelt hozamra is számít. 10% egyéb jövedelemforrást vár, ez jelentheti például a családtagjaitól kapott támogatást. A lakosságon belül 28% azok aránya, akik nem tudnák megmondani, miből fognak megélni nyugdíjasként.
Kevesen vannak tehát, akik számítanak a saját megtakarításukból származó jövedelemre. Mégis 25% azt mondta, hogy szeretné (és tudná is vállalni), hogy akár 71 éves koráig takarékoskodjon a nyugdíjára. Ez annak fényében érdekes, hogy a nyugdíjkorhatár várhatóan emelkedni fog a következő évtizedek során. A többség ugyanakkor nem szeretné (vagy nem tudná) vállalni ezt, annak ellenére, hogy három emberből szinte ketten csak alacsony állami nyugdíjat várnak.
A nyugdíjcélú megtakarítások életünk egyik legfontosabb befektetése: a döntésben segítséget nyújthat a Bankmonitor kalkulátora.
