100-ból 110 ember meglepődne azon a tényen, hogy a magyar nyugdíjrendszerben túl sokat fizetnek ki a világ többi részéhez képest. Pedig a számok nem tévednek: az EU átlagánál 20%-kal, az OECD-nél 30%-kal magasabbak a nyugdíjak a fizetések arányában. Ennek ellenére mindenki kevésnek érzi, pedig ott a veszély, hogy a magyar nyugdíj csökkenjen. Elkerülhetetlen tehát, hogy mindenki gondoljon a nyugdíjas éveire.
A magyar nyugdíjrendszert sok kritika éri az utóbbi időben. Ezek leggyakrabban a jövőbeli fenntarthatatlanságot emelik ki, amit egy elöregedő társadalom és egy felosztó-kirovó nyugdíjrendszer szerencsétlen együttállása okoz.
Nem ez az egyetlen olyan tényező azonban, ami nem ígér sok jót a jövő nyugdíjasai számára: a magyar nyugdíjrendszer a fizetésekhez képest túl sokat fizet ki a többi európai és azon túli országhoz képest. (Ezt az ún. helyettesítési rátával mérik, ami azt mutatja meg, hogy az utolsó fizetésükhöz képest átlagosan mekkora nyugdíjat kapnak az emberek.)
Magyarországon ennek értéke 89,6%, vagyis aki nyugdíj előtt nettó 100 ezer forintot keresett, az várhatóan 89 600 forintot (100 ezer forint 89,6%-a) fog kapni nyugdíjként. Közel egy szinten vagyunk tehát olyan fejlett országokkal, mint Ausztria vagy Hollandia.
A problémát az jelenti, hogy az EU országaiban a helyettesítési ráta általában ennél jóval alacsonyabb, a férfiaknál átlagosan 70,9%, a nőknél pedig 70,7%. Hosszabb távon tehát mindenképpen várható, hogy hazánk is az EU-s átlaghoz fog tartani. Ha ez bekövetkezik, akkor az már önmagában is a nyugdíjak 20%-os visszaesését vonhatja majd maga után. (És még nem vettük figyelembe a munkavállalók számának csökkenését az eltartott nyugdíjasok számához viszonyítva, mely önmagában is egy időzített bomba pénzügyi értelemben a várható nyugdíjkifizetések vonatkozásában…)
Feltételezve, hogy a hazánk is eléri az európai átlagot ebben a tekintetben, egy 100 ezer forintos kereset után tehát 89 600 forint helyett mindössze 70 900 fog járni. Vagyis minden megkeresett százezer forint után 18 700 forinttal kevesebb. Tekintve pedig, hogy a nyugdíjasok ma sem dúskálhatnak a pénzben, ez jelentős érvágás lenne számukra. Hogy ez mennyire így van, jól mutatja az alábbi grafikon, amin az európai országok átlagkeresetei láthatóak „közös nevezőre” hozva.
A magyar fizetések európai összehasonlításban a rangsor vége felé kullognak. A magas helyettesítési rátának köszönhetően tehát a magyar nyugdíjasok egy borzalmasan alacsony bérnek kapják meg aránylag nagy részét, ami összességében továbbra is borzalmasan alacsony marad. És várhatóan ez fog még tovább fog csökkenni. (Ha ezzel párhuzamosan a bérek is elkezdenének felzárkózni az európai szintre, akkor nem lenne baj, de erre jelenleg nincs nagy esély.)
A kieső pénzt egyedül öngondoskodás útján lehet visszapótolni. Erre nyújtanak megoldást az önkéntes nyugdíjpénztárak, a nyugdíj előtakarékossági számlák, illetve a nyugdíjbiztosítások, amiket az állam is nagymértékben, az éves befizetések 20%-ával támogat.
Ha kíváncsi vagy, mennyit kell félretenned, hogy ne legyen probléma a helyettesítési ráta csökkenése, kiszámolhatod az alábbi kalkulátorunk segítségével!
Mit jelent ez forintosítva?
Egy példán érdemes megnézni, mennyit kellett havonta félretenned ahhoz, hogy ugyanazt a bevételt kapd nyugdíjként is, mint amit dolgozóként megkerestél. Ehhez tegyük fel, hogy idén mész nyugdíjba, nettó fizetésed pedig 168 800 forint (a magyar átlagkereset).
A jelenlegi helyettesítési ráta alapján az államtól kapott nyugdíjad 151 245 forint lesz (168 800 forint 89,6%-a). Minden hónapban kiesik tehát 17 555 forint, amit még nyugdíjas éveid előtt öngondoskodás útján kellett megkeresned. Ahhoz, hogy ezt a hiányt pótolni tudd, egy 20 évig futó önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításra lenne például szükség havi 5 866 forintos befizetések mellett (5%-os éves hozamot feltételezve).
Mi lenne akkor, ha nem az aktuális magyar, hanem az EU-s átlagos helyettesítési rátával számolnánk? Ebben az esetben az állami nyugdíjad 119 679 forintra esne vissza, havonta tehát 31 566 forinttal többet, 49 121 forintot kellene pótolnod. Hogy ezt teljesíteni tudd, 20 éven keresztül 16 105 forintot kellett félretenned minden hónapban.
Érdemes eljátszani a gondolattal, hogy mi történne, ha az aktuális helyettesítési rátával számolva takarítanál meg, nyugdíjba vonulásodkor azonban kiderülne, hogy elértük az EU-s átlagot. Az első pofon akkor érkezne, amikor megtudnád, hogy nyugdíjad jóval alacsonyabb annál, mint amire számítottál (89,6% helyett 70,9%-os helyettesítési ráta). A második pedig akkor, amikor a 20 év alatt összegyűjtött megtakarításod az ötödik nyugdíjas éved végére elfogy.
Számos tényezőt kell tehát figyelembe venned, amikor nyugdíj-megtakarításodat tervezed, hiszen ha nem jól számolsz, könnyen nagy bajba kerülhetsz. Még úgy is, hogy végig abban a hitben voltál, minden a legnagyobb rendben van. Ha lennének kérdéseid a témában, add meg elérhetőségeidet, visszahívunk és segítünk, hogy veled ne történhessen meg hasonló.
1