A lakásvásárlók nagy kedvencei még mindig a panelek, amelyek jellemzően olcsóbbak, mint az azonos környéken lévő, hasonló adottságokkal rendelkező téglaépítésű ingatlanok. Más kérdés, hogy az utóbbi időben éppen az olcsóbb lakások drágultak leginkább, ám most azt látjuk, hogy az árnövekedés megtorpant, az irányárból pedig többet hajlandók engedni az eladók. A Bankmonitor szakértői megnézték, hogy a nagyobb városokban és Budapest egyes kerületeiben milyen áron juthatunk most hozzá egy átlagos állapotú, 50-56 nm-es panellakáshoz és a megvásárláshoz mekkora minimális önerőt kell tudnunk előteremteni. Látható lesz az is, hogy a későbbi fizetnivaló szempontjából nagyon nem mindegy, melyik bankot választjuk, ha finanszírozásra is szükségünk van!
Magyarországon több százezer panellakás van Budapesten és a nagyobb városokban, amelyek a másfél évtizede tartó korszerűsítési programoknak köszönhetően egyre inkább versenyképesek fenntartási költségben is. Miután a lakáspiacon elszabadultak az árak, a vásárlók figyelme egyre inkább a még megfizethető ingatlanok felé fordult, így lettek nagyon keresettek az agglomerációban található lakások, valamint a sokáig lenézett panelek. A megnövekedett kereslet persze hamar felverte az árakat, így vannak helyek, ahol egy évtized alatt megháromszorozódott a házgyári lakások négyzetméterára.
Mi most arra voltunk kíváncsiak, hogy a nagyvárosokban és Budapest egyes kerületeiben mennyiért lehet hozzájutni egy átlagosnak számító panellakáshoz, és mire számíthatnak azok, akiknek a vásárláshoz lakáshitelre is szükségük van. Kezdjük azzal, hogy pontosan milyen lakásokat is néztünk meg? Mi most kifejezetten az átlagosnak számító, 50-56 nm alapterületű, 2 szobás, nem földszinti és nem legfelső emeleti, közepes állapotú, erkélyes lakásokat vettük alapul. Azzal, hogy a ház fel lett-e újítva a panelprogram keretében, nem foglalkoztunk, ugyanis ez erősen leszűkítette volna a kínálatot.
Nagyobb méretért kattint a táblázatra!
Jól látható, hogy a hasonló panelek irányárai az adott településen belül is nagyon szélsőséges értékek között mozognak, ami egyébként érdekes sajátossága a hazai piacnak, ahol a kínálati ár megállapítása legtöbbször az eladó elvárásain alapul. Éppen ezért a vásárlók számára talán az egyik legfontosabb tanács az, hogy szerződéskötés előtt alaposan fel kell térképezniük a piacot, nehogy irreálisan sokat fizessenek a kiválasztott ingatlanért.
Ez csok támogatás igénybevétele vagy lakáshitel igénylése esetén különösen fontos! Ugyanis, ha a megvásárolt ingatlan vételára és az értékbecslő által megállapított becsült forgalmi érték között 20%-nál nagyobb az eltérés, akkor bizony nem kaphatja meg a családi otthonteremtési támogatást. Ez pedig nem csak anyagi veszteséget jelent, hanem azt is, hogy ennyivel több önerőt kell majd előteremteni.
Hitelnél is okozhat galibát egy „rossz üzlet”, ugyanis a bankok jelenleg a becsült forgalmi érték maximum 70%-áig hiteleznek egy nagyvárosi panel esetében, ha pedig a vételár ennél magasabb, akkor megint nagyobb önerőt kell betennünk. Az önerő kérdés akkor különösen kritikus, ha már lefoglalóztuk a szóban forgó ingatlant, és utólag derül csak ki, hogy nincs elegendő saját forrásunk. Éppen ezért nem tudjuk elégszer kihangsúlyozni, hogy ingatlanvásárláskor az első lépés a finanszírozó bank kiválasztása, és csak ezt követően szabad leszerződni!
Hirdetés
Hirdetés
Milliós különbségek a hitelek között
Nem elég azonban a lehető legjobb áron vásárolni, a hitel kiválasztását sem szabad félvállról venni. Nem elég azt megtudni, hogy egyáltalán kaphatunk-e hitelt, és ha igen, akkor mennyit, hanem meg is kell versenyeztetni a szóba jöhető bankokat. Vagyis első lépésben ellenőrizni kell a hitelképességünket, majd ha több bank elvárásainak is megfelelünk, akkor ezek közül kell a lehető legjobb ajánlatot kiválasztanunk.
Jó látható a táblázatunkban, hogy például egy 16,7 millióért megvásárolható szegedi panellakás esetében legalább 5 millió Ft önerővel érdemes számolni minden bank esetében, ám a havi törlesztő már nagyon más lehet attól függően, hogy melyik pénzintézetet választjuk. Nem egyszerűen csak arról van szó, hogy emiatt akár havi 23 ezer forinttal is többet kell fizetnünk, hanem akár az is előfordulhat, hogy éppen a magasabb törlesztő miatt nem kapjuk meg a kívánt hitelösszeget. Ugyanis a JTM (jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató) korlát szerint félmilliós nettó alatt egy 10 éves kamatperiódusú lakáshitelnél (aminél egy évtizedig nem változhat a kamat és a havi törlesztő) legfeljebb a jövedelem 50%-a fordítható hiteltörlesztésre.
Sokan a hitelek összehasonlításakor kizárólag a havi törlesztővel számolnak, emiatt pár ezer forintos különbséget nem tartanak különösen aggasztónak. Igen ám, de a lakáshitelek futamideje többnyire 10-20 év, így a havonta jelentkező pár ezer forintos különbség végül milliós tétel lehet. Jól mutatja ezt a már említett szegedi panellakás, ahol a legdrágább és a legkedvezőbb ajánlat teljes visszafizetésében 5,5 millió forint végül a különbség.