Két dolgot nagyon fontos meghatározni egy személyi kölcsön igénylésekor: mekkora hitelösszegre lenne szükség, illetve mekkora törlesztőt tudna bevállalni az igénylő? A legtöbben a szükséges összeget könnyen meg tudják határozni. A bevállalható törlesztőrészlettel azonban más a helyzet, azt nagyon sokan nehezen tudják megbecsülni, ezért a Bankmonitor szakértői összeszedték mit érdemes átgondolni a havi részletek tervezésekor.
A személyi kölcsönből igényelhető összeg elsősorban az igénylő jövedelmén múlik, ez érthető, hiszen a konstrukcióhoz nem szükséges ingatlanfedezet. A törlesztőrészletre fordítható összeg meghatározásakor figyelembe kell venni a jogszabályi előírásokat és a banki gyakorlatot is. (Ez utóbbi jellemzően jóval szigorúbb a rendeletben meghatározott feltételeknél.) Ugyanakkor az igénylő nem hagyatkozhat kizárólag a bankokra, meg kell vizsgálnia a saját bevételeit és kiadásait, majd az alapján eldönteni, hogy mennyit tudna biztonságosan egy hitelre havonta kifizetni.
Hirdetés
Hirdetés
Mekkora lehet a törlesztőrészlet nagysága a jogszabály alapján?
Egy futamidő végéig fix kamatozású személyi kölcsön esetében – jelenleg a legtöbb ajánlat megfelel ennek a feltételnek – kizárólag a jövedelem nagyságától függ az, hogy a bevételek hány százalékát teheti ki a törlesztőrészlet nagysága: 500 ezer forint alatti jövedelem esetén a bevétel felét, míg a fél milliót elérő fizetésnél annak 60 százalékát lehet hiteltörlesztésre fordítani. Vagyis 400 ezer forint jövedelem esetén 200 ezer forintot lehetne a hitelre havonta elkölteni.
Fontos, hogy a már meglévő kölcsönök havi részletét is figyelembe kell venni a számítás során, sőt a hitelkártya, folyószámlahitel teljes keretének 5%-a is törlesztőnek számít függetlenül attól, hogy az igénylő mennyit használt fel belőlük a személyi kölcsön felvételekor. Ha egy nettó 400 ezer forint jövedelemmel rendelkező igénylőnek van 30 ezer forint lakáshitel törlesztője és mellé még 200 ezer forint folyószámlahitele, akkor a jogszabályi előírás alapján legfeljebb 160 ezer forint lehetne az új hitelének törlesztőrészlete.
A banki gyakorlat jóval szigorúbb lehet a jogszabályi előírásnál
A jogszabály a jövedelem terhelhetőségének csupán a felső korlátját adja meg, attól az egyes pénzintézetek szigorúbb irányban eltérhetnek. Ezt pedig az egyes bankok meg is teszik, a vészhelyzet óta pedig tovább szigorítottak a bankok. Ha valaki biztosra akar menni, akkor érdemes inkább 30%-os korláttal kalkulálni. Ez alapján a korábbi példában szereplő igénylő – 400 ezer forint jövedelem, 200 ezer forintos meglévő folyószámlahitel és 30 ezer forintos lakáshitel törlesztő – már csak 80 ezer forintot költhetne új személyi kölcsöne törlesztésére.
Érdemes összegezni a havi bevételeket és kiadásokat
A banki gyakorlat mellett ugyanolyan fontos az, hogy az érdeklődő felmérje saját pénzügyi helyzetét. Össze kell írni tételesen a bevételeket: azt is érdemes megnézni, hogy a futamidő alatt várhatóan hogyan fog változni a jövedelem. (Például a gyermekvállalás okozta jövedelemkieséssel mindenképpen érdemes kalkulálni, ugyanakkor jövőbeni fizetésemelésekre nem jó alapozni.)
Össze kell írni a család kiadásait is. Ezeket két részre érdemes bontani: kötelező kiadások és a nem kötelező kiadásokra. Kötelező kiadás az amit mindenképpen ki kell fizetni havonta: lakhatási költségek, rezsi, hiteltörlesztés, élelmiszer, gyógyszer. Nem kötelező kiadásnak azok a költések tekinthetők, melyek nélkül még meglenne az ember. Ilyen lehet például a szórakozásra – mozira, színházra -, sportolásra, egyéb élvezeti cikkekre elköltött összeg. (Ezekről sem érdemes lemondani teljes egészében egy hitelfelvétel miatt, hosszú távon ugyanis a feltöltődést segítik.)
Meg kell nézni, hogy milyen havi költséget válthat ki az új hitelfelvétel: például lakáshitel igénylésekor gyakran elköltözik az adós albérletből egy saját ingatlanba. Ebben az esetben az albérleti díjjal nem kell a továbbiakban számolni. Egy hitelkiváltásnál pedig – meglévő hitelét cserélné le egy kedvezőbbre az adós – a réig hitelre fizetendő részletekkel nem kell már a továbbiakban kalkulálni.
Így meg lehet határozni, hogy a családi költségvetés alapján mekkora összeget tudna az igénylő hiteltörlesztésre fordítani.
A hitelkamatok jelentősen eltérhetnek az egyes bankoknál
A három számítási mód alapján kapott értékek közül a legkisebbel érdemes tovább számolni. Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy melyik bank ajánlatát választja az adós, az eltérő kamatok miatt ugyanis a felvehető hitelösszegeknél is jelentős különbség figyelhető meg.
Találni személyi kölcsönt 6,95%-os és 21,8 százalékos kamattal is. Az eltérő kondíciók miatt a korábbi példában szereplő havi 80 ezer forint 3,2-4,7 millió forint 6 éves futamidejű személyi hitel törlesztőrészletére lehet elég. Vagyis akár 1,5 millió forinttal több hitelt igényelhet az, aki a legkedvezőbb ajánlatot választja.
A Bankmonitor Személyi Kölcsön Kalkulátorával bárki összehasonlíthatja az egyes banki ajánlatokat.
Az egyes pénzintézetek bírálati gyakorlata is eltérő
A megfelelő bank kiválasztása nem csak a kamat miatt lehet fontos. Az egyes pénzintézetek bírálati elvei is eltérőek. Így a jövedelem terhelhetőségét is másképp kezelik a pénzintézetek. (Ennek meghatározásakor sok esetben nem csak a jövedelem nagysága számít, a bank az igénylő egyéb személyes adatait is figyelembe veheti.)
Érdemes a Bankmonitor szakértőihez fordulni, ha az érdeklődő jövedelme – a fenti kalkuláció alapján – nem biztos, hogy elbírja a megálmodott hitelösszeg törlesztőrészletét. A szakértők ugyanis ismerik az egyes banki gyakorlatokat és meg tudják mondani, hogy adott esetben melyik pénzintézetnél lehetne a jövedelmet a korábban írt 30 százaléknál jobban megterhelni. (A jogszabályi 50%-os korlátra azonban jelen gazdasági helyzetben senki ne számítson.)
A cikk először a Pénzcentrum oldalán jelent meg 2021.03.11-én.
