Einstein munkássága óta ismert, hogy minden relatív. Így van ez a pénzügyek terén is. Arra tettünk kísérletet, hogy európai kitekintésben megvizsgáljuk a magyar lakosság pénzügyi megtakarításait. Vajon szegények vagyunk, vagy gazdagok? Nem minden szám mutat egy irányba, de sajnos az összkép – még némi optimizmus bevetése mellett is – kevésbé kedvező, leginkább elszomorító. A miben tartjuk a pénzünket kérdésre kaptuk a legszélsőségesebb választ: egyszerre lehetünk büszkék a modernebb pénzügyi eszközök használatára és egyszerre sírhatunk a készpénzhez történő kiugróan magas ragaszkodás miatt…
A pénzügyi válság 2008-as kirobbanását követően az átlag magyart a következők jellemezték:
szabaduljunk a hiteltől és növeljük a megtakarításainkat. Mire volt elég mindez a megtakarítási oldalon?
Az elmúlt 5 évben 22%-kal nőtt a pénzügyi vagyonunk (miközben csökkent a hitelünk és fizetésünk jó indulattal inflációt is figyelembe véve stagnált). Közép-európai kitekintésben az átlag 35%-os növekedést mutat, a nyugat-európai országokban pedig 28%-ot. Az átlagtól való elmaradás egyértelműen annak köszönhető, hogy a lakosság jelentős része erőn felül minden pénzét a hiteleinek visszafizetésére fordította a végtörlesztés keretein belül.
Megtakarítások a fizetéshez viszonyítva: jól állunk
Pénzügyi értelemben a megtakarításokat elsősorban a bérekhez érdemes mérni. Megvizsgáltuk tehát, hogy a lakosság hány évnyi fizetésének megfelelő megtakarítással rendelkezik. A fizetés és bérek összesített tömegének megállapításához a foglalkoztatottak számát szoroztuk az átlagos nettó bérrel.
Ebben a kimutatásban igen szépen állunk:
közel három évnyi fizetésnek megfelelő megtakarítással rendelkezünk. Ezzel 12%-kal előzzük meg a közép-kelet-európai átlagot és közel elérjük a nyugat- és dél-európai átlag felét, ahol a lakosság 6 évnyi fizetéssel egyenértékű megtakarítással bír.
Nagyjából eddig tartottak a jó hírek. A fenti összehasonlítás ugyanis két szempontból torz képet mutat Magyarország vonatkozásában:
- kevesen dolgoznak Magyarországon: ahhoz, hogy a foglalkoztatottak száma elérje a régiós átlagot, még közel 400.000 alkalmazottra lenne szükség (+10%), a nyugat-európai átlaghoz pedig 600.000 munkahely hiányzik (+15%)
- a kimutatott jövedelem: sajnos hazánkban még mindig a jövedelmek jelentős része
a. nem keletkezik meg hivatalosan követhető formában, így nem látszik a statisztikákban, vagy
b. jövedelem helyett alvállalkozói formában jön létre
A megtakarítások abszolút értéke: hoppá!
Mindkét fentebb említett tényező felfelé torzít. Ebből adódóan megvizsgáltuk abszolút összevetésben, hogy fejenként mekkora pénzügyi megtakarítással rendelkezünk. Az eredmény itt már inkább lehangoló…
Csupán a
saját régiónk átlagának eléréséhez 900 ezer Ft (+45%!) pénzügyi tartalék hiányzik minden magyar bankszámlájáról. Dél-Európához viszonyítva „mindössze” ötszörösére kellene növelni a megtakarításainkat, míg Nyugat-Európához hasonlítva „potom” 12-szeres növekményre van szükségünk. Nem az elkeserítés szándékával, de érdemesnek látjuk megjegyezni, hogy a cseh, szlovák, észt, lengyel, szlovén és magyar adatokat tartalmazó régiós statisztikában Magyarországon a legalacsonyabb az egy főre jutó megtakarítás: a cseheknél közel a duplája, a szlovéneknél még több, de még a szlovákoknál közel 40%-kal magasabb, mint nálunk…
A fenti számok tükrében Te is mérlegelheted, hogy magyar, közép-európai, vagy szélesebb európai kitekintésben mennyire vagy „gazdag”. Persze a számvetésnél figyelembe kell venni, hogy az egy főre jutó megtakarítás a fentiekben a csecsemőket és az aggastyánokat is tartalmazzák, így mindenképpen családi szinten érdemes gondolkozni…
Miben áll a pénz, ha már megtakarítottuk?
Nem telik el úgy nap, hogy ne kapjunk „mibe fektessem a pénzem?” kérdést. Most megtekinthetjük, ki hogyan gondolkozik erről Európában. Szélsőségesen
pozitív és negatív dolgokat láthatunk egyszerre magyar vonatkozásban.
Tanulságaink:
- Készpénzt illetően csak sírásra van okunk… A nyugat- és a dél-európai átlag többszörösét tartjuk készpénzben és természetesen saját régiónkból is felfelé lógunk ki
- Bankbetét oldalon érdekes megállapításokat tehetünk: gyakorlatilag nyugat-európai szintre csökkent a bankbetét állománya, lényegesen kevesebb, mint Dél-, vagy Közép-Európában. Ez hazánkban elsősorban a következő két tényezőnek köszönhető:
- Egyrészt hatalmasat nőtt az állampapírokban tartott pénz a bankbetétek rovására (ez az ábrán az egyéb kategóriában látható, melynek közel 80%-a állampapír, az összes megtakarításból 14%)
- Másrészt a befektetési alapok népszerűsége jelentősen emelkedett az elmúlt másfél évben. Ma már a befektetési alapok vonatkozásában a magyar lakosság az élre tört…
- A tőzsdei részvények aránya soha nem volt acélos hazánkban, de ma már leginkább marginálisnak mondható a maga 1,6%-ával
- Az életbiztosítások vonatkozásában jól illeszkedünk a régiós átlaghoz, Nyugat-Európához viszonyítva jelentős az eltérés. Itt kénytelenek vagyunk megjegyezni, hogy Nyugat-Európában és Magyarországon nem ugyan az a megtakarítási célt szolgáló biztosítás van jelen. Pontosabban fogalmazva: egy lapon sem említhető. Egyes országokban a nyugdíjellátás jelentős része épül életbiztosítási konstrukciókra, így már emiatt sem alma-alma az összehasonlítás. Ugyanakkor az egyetlen megtakarítási kategória melynek értékesítése – a termékhez kapcsolódó korábbi csalódások miatt – drámaian csökkent az elmúlt években hazánkban, miközben a teljes megtakarítási állomány több mint 20%-kal nőtt 5 év alatt.
Ha van némi megtakarításod, amit befektetési alapba fektetnél, a befektetési alap kalkulátorunk segítségedre lesz kiválasztani a megfelelőt!
1
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.
