Nőnap alkalmából érdemes azzal is foglalkozni, hogy milyen extra kihívásokkal kell szembenéznie a hölgyeknek a pénzügyi világban. Miért lehet nehezebb a nőknek hitelt felvenni, megtakarítani?
Nőnap alkalmából mindenképpen érdemes megemlékezni a hölgyekről. Férfiként mindenképpen kijelenthetem, hogy erre nem is csak ezen az egy napon kellene sort keríteni.
Ugyanakkor e jeles nap alkalmából érdemes azzal is szembenézni, hogy milyen nehézségekkel kell megküzdeniük a hölgyeknek a pénzügyek területén. Legyen szó a mindennapi életről, a nagyobb pénzügyi döntésekről, vagy épp valamilyen hosszú távú cél eléréséről.
Ugyanaz a munka kevesebb fizetés
A KSH adatai alapján 2024-ben a férfiak bruttó átlagbére 695 788 forint volt, míg a nők átlagosan 600 274 forint bruttó fizetéssel be kellett, hogy érjék. Vagyis egy nő átlagosan 13,73 százalékkal keresett kevesebbet, mint egy férfi. (Másik oldalról nézve egy férfi bruttó bére 15,9 százalékkal magasabb, mint egy nőé.)
Természetesen fel lehet vetni azt, hogy számos esetben a nők más pozíciókat, munkaköröket látnak el, amihez alacsonyabb bérezés kapcsolódik. Ez részben igaz, de azon is érdemes elgondolkodni, hogy miért is olyan természetes, hogy a nőknek a karrierjüket fel kell adniuk a család, a gyermeknevelés, vagy épp a háztartás igazgatásának oltárán. (Ezek mind nagyon fontos dolgok, de egy családban aránytalanul nagyobb teher hárul ezen elemekből a nőkre, anyákra, mint a férfiakra.)
Emellett olyan helyzettel is találkozhatunk, amikor ténylegesen a női jelöltnek alacsonyabb bért ajánlanak fel, mint egy hasonló paraméterekkel rendelkező férfinak.
Az alacsonyabb bér természetesen azt jelenti, hogy kevesebb fizetésből kell gazdálkodniuk a nőknek, viszont élelmiszert, a benzint… ugyanazon az áron vehet férfi és nő is. Ez önmagában egy nehéz helyzet.
Hirdetés
Hirdetés
Komoly hátrány hitelfelvételnél
A nőknek ugyanolyan feltételeket kell teljesíteniük egy hiteligénylés során, mint a férfiaknak. Az életkorra, a munkaviszony hosszára, a minimális jövedelemre vonatkozó egyedi banki elvárások megegyeznek. Egy nő elvileg azonos kondíciókkal kaphat hitelt, mint egy hasonló paraméterekkel rendelkező férfi.
Akkor mi a probléma? Az, hogy egy átlagos nő sok esetben rosszabb helyzetben van, mint egy férfi. Elég csak az előbbi jövedelmi helyzetre tekinteni. A bankok a bevállalható törlesztőrészletet a jövedelem arányában határozzák meg. Vagyis a kisebb fizetésű alacsonyabb törlesztőrészletet vállalhat be, ami kevesebb kölcsönösszeget eredményez.
A bruttó 695 788 forintos átlagbér, amit a férfiak keresnek kedvezmények nélkül nettó 462 699 forintnak felel meg. Ha a bankok a jogszabályi korlátot alkalmazzák a jövedelem terhelhetőségénél, akkor ebből 231 349 forint törlesztőrészlet fizethető ki. Ez a részlet 31 millió forint 20 éves futamidejű, 6,5 százalékos kamatozású lakáshitel törlesztésére elég.
A női átlagbér kedvezmények nélkül nettó 399 182 forintnak felel meg. A fenti számítás alapján ebből a fizetésből 26,7 millió forint lakáshitel havi részlete fizethető ki. Vagyis egy átlagos nő 4,3 millió forinttal kevesebb lakáshitelt vehet fel, mint egy átlagos férfi.
Ez nem tűnik soknak, de azért nagyon nem mindegy, hogy 38 millió forintért, vagy 44 millió forintért tud az ember lakást vásárolni. (30% önerő mellett ugyanis ekkora értékű ingatlan megvételére elegendő a kölcsönösszeg egy átlagjövedelemmel rendelkező nő és egy férfi esetében.) A fővárosi négyzetméterárak mellett ez durván 6 négyzetméterrel nagyobb lakást jelent. Amit lehet félvállról venni, de egy garzon esetében nagyon is sokat számíthat. Vidéken sok helyen pedig már komoly különbség lehet a két vételár mellett megvásárolható ingatlanok között.
Kevesebb jövedelemből nehezebb megtakarítani
Ezért a kijelentésért nem fognak a Bankmonitor szakértői közgazdasági Nobel-díjat kapni. Nyilvánvalóan a kevesebb bevételből nehezebb félre tenni.
A hölgyek helyzete azonban bizonyos megtakarítási formák esetében még speciálisabb, ezek pedig a nyugdíj megtakarítások. A nők ugyanis – nem kis részben az alacsonyabb jövedelmüknek köszönhetően kisebb nyugdíjra is számíthatnak.
Az átlag öregségi nyugdíj a férfiaknál 2024-ben 254 079 forint, a nők esetében ugyanez az összeg csupán 217 783 forint. Vagyis az idősek jövedelménél még nagyobb is a lemaradás, mint amit az átlagbérnél lehetett látni.
Vagyis a nőknek még fontosabb félretenniük idős korukra. Ezt egy, a hölgyek számára pozitív tény is alátámasztja: a statisztikák alapján a 65. életévüket betöltött hölgyek várhatóan 18,7 évig élnek. A férfiak esetében ez a szám csupán 14,6 év.
Ez azonban még fontosabbá teszi az öngondoskodást a nők számára, hiszen várhatóan bő 4 évvel tovább élnek nyugdíjas éveikben, alacsonyabb bevétel mellett. Ráadásul a hosszabb élettaramnak van egy negatív hatása a nyugdíjcélú megtakarítások szempontjából. Többet kell összegyűjtenie ahhoz egy nőnek, hogy ugyanakkora összegű nyugdíjkiegészítést érjen el, mint egy férfi.
De miért, a Bankmonitor szakértői ezt a példán keresztül szemléltetik: valaki 50 ezer forinttal szeretné kiegészíteni havi bevételét valaki idős korában. Egy férfinak várhatóan ezt a kiegészítést 14,6 éven át kell biztosítania, ehhez 8 760 000 forintra lenne durván szükség. A hölgyeknél viszont 18,7 éven át kell fedeznie a megtakarításnak a havi 50 ezer forint nyugdíjkiegészítést, ehhez nagyságrendileg 11 220 000 forintra lenne szükség.
Ez egy nagyon nehezen feloldható paradoxon, hiszen a hölgyeknek kisebb fizetésből kellene többet félretenniük. Ezt csak nagyon tudatos tervezéssel lehet elérni, amiben nagyon fontos az, hogy mikor is állnak neki a gyűjtésnek. Aki időben kezdi, annak sikerülhet érdemi vagyon felhalmoznia idős korára (függetlenül attól, hogy férfi vagy nő az illető.)
De mi a megoldás?
Az ideális az lenne, ha a nők fizetése utolérné a férfiakét. Szerencsére ez a tendencia már megkezdődött hosszú távon. Bár a mostani évtizedben nem látni érdemi változást.
Felmerülhet alternatívaként, hogy a családi adókedvezmények, szja-mentesség nem kompenzálhatja-e a hölgyeket az alacsonyabb bérért cserébe. A családi adókedvezményt nem érdemes vizsgálni ebből a szempontból, hiszen azt a párok bármely tagja ki tudná használni. (Természetesen a gyermeküket nevelő egyedülálló nők és férfiak is.) Nem ritka, hogy ezt a lehetőséget pont a magasabb bér miatt a férfiak használják ki.
Az édesanyák szja-mentessége már egy másik dolog, azt ugye csak hölgyek kaphatják. Jelenleg a négygyermekes anyák jogosultak rá. De októbertől a háromgyermekes édesanyák, illetve a jövő évtől fokozatosan a kértgyermekes anyák is mentesülnek az szja megfizetése alól.
Az személyi jövedelemadó mértéke alapesetben a bruttó bér 15%-a, vagyis a korábbi példában szereplő átlagos bruttó bérrel rendelkező hölgy jövedelme elviekben 90 041 forinttal emelkedne. Ez már kompenzálhatná a férfi és női nettó átlagbérben látható különbségeket.
A logikában van azonban két hiba:
- Csak a többgyermekes anyukák mentesülnek az szja megfizetése alól. Az ilyen családoknál azonban a családi adókedvezmény is érdemi összeg. Ha mindkét lehetőséget az anya használná ki, akkor elképzelhető, hogy valamely kedvezményt nem tudná kimaxolni. Mondhatni az eddig kedvezményekkel növelt bére nem fog olyan dinamikusan nőni, mint várta. A másik lehetőség, hogy a családnál a jövőben a nő az szja-mentességet a férfi pedig a családi adókedvezményt használja ki. Így nagyobb eséllyel nő a család összbevétele, mondhatni nem hagynak semmilyen kedvezményt az államnál. De ez azt is jelenti, hogy számos férfi bevétele is megemelkedik, ami ugye nem mérsékli a bérkülönbséget.
- A gyermektelen, egy gyermeket nevelő nők helyzete nem javul az szja-mentességgel. Ugyanez a helyzet azokkal, akik nem fizetnek szja-t, ilyenek például a kata-s vállalkozók. Ezen réteg számára csak tovább mélyül a bérszakadék.
Hosszú távon inkább a bérek közötti különbség ledolgozása, a nők megfelelő munkahelyi megbecsülése lehet/lesz a megfelelő út.
