Mi lesz a CSOK Plusz hitellel válás esetén?

Ha egy házaspár CSOK Plusz hitet igényelt, ám a hitelszerződés aláírását követő 10 éven belül elválnak, akkor pénzügyileg nehéz helyzetben találhatják magukat. Mutatjuk, mire számíthatnak, valamint megmutatjuk a legjobb megoldási lehetőségeket ebben a kényes helyzetben.

A CSOK Plusszal vásárolt, épített vagy bővített ingatlanra az állam 10 évre jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat jegyez be. Ezért a szóban forgó lakást ezen idő alatt nem értékesíthető, valamint az ingatlan megszerzésének érdekében felvett hitelen túl egyéb jelzáloghitellel sem terhelhető meg. Azért 10 évre szól a kötöttség, mert három gyerek vállalása esetén ennyi időt biztosít az állam a babák érkezésére.  A 10 évet lakásvásárlás esetén a hitelszerződés aláírásának napjától, míg építésnél vagy bővítésnél a használatbavételi engedély kiadásától számolják.

Kövesd a Bankmonitor híreit a Google Hírekben!

Persze a fentiek nem azt jelentik, hogy egyáltalán nem lehet eladni a CSOK Plusz hitelből vásárolt ingatlant, ám a procedúra egyáltalán nem mondható egyszerűnek.  Cikkünkben mi most kizárólag a váláshoz kapcsolódó elidegenítéssel foglalkozunk, hiszen ilyenkor vagyonmegosztás is történik.

Itt azt kell tudni, hogy amennyiben a volt házastársak közös lakásukat az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom idején értékesítik egy harmadik félnek, akkor az addig igénybe vett kamattámogatást vissza kell fizetniük, a fennmaradó hitel pedig piaci alapon kamatozik tovább, ami 3% helyett 7% körüli kamatot jelent. Hogy a pár tagjait ebből mi terheli, az attól függ, hogy mekkora részt kapnak az ingatlan eladásából.

Ez természetesen komoly pénzügyi terhet jelent, de szerencsére van olyan megoldás, amivel a válás negatív pénzügyi hatása mérsékelhető.

Válás, a gyermekvállalás teljesítését követően

Amennyiben a vállalt gyerekek megszülettek, akkor a CSOK Plusz hitelt felvevő volt házastársak a házasság felbontásának tényét kötelesek a házasságot felbontó bírósági határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a kormányhivatalnak bejelenteni.

Ha a jogerős bírósági határozat vagy a házassági vagyonmegosztási szerződés alapján a pár egyik tagja a másiktól megszerzi a CSOK Pluszból megvásárolt, felépített vagy bővítéssel létrejött ingatlan tulajdonjogát, és a hitellel értintett gyermekek mindegyike – kivéve a már nagykorúakat – nála marad, akkor az igénybe vett támogatást nem kell visszafizetni, valamint a kedvező – maximum 3%-os – kamat is megmarad a továbbiakban.

Fontos ugyanakkor, hogy nem elég a válásról a kormányhivatalt értesíteni, a hitelt nyújtó bankkal is fel kell venni a kapcsolatot, és kezdeményezni kell a kölcsönszerződés módosítását. Ilyenkor a bank értesíti a kormányhivatalt a szerződés módosításáról, ugyanis azt a hivatalnak jóvá kell még hagynia.

Fontos, hogy a hitelszerződés módosításakor a bank megvizsgálja a tulajdonjogot megszerző fél hitelképességét, akinek megfelelő összegű, bank által elfogadott jövedelemmel kell rendelkeznie ahhoz, hogy minden flottul menjen.  Ha például a fennálló hiteltartozás még 20 millió forint, a hátralévő futamidő pedig 15 év, akkor körülbelül 146 ezer forint hiteltörlesztőt kell elbírnia a gyerekekkel maradó családtag jövedelmének.

A hitelszerződés módosítását követően az ingatlan tulajdonjogát megszerző fél lesz az adós, vagyis a törlesztőrészleteket a továbbiakban neki kell rendeznie.

Válás, ha még nem, vagy csak részben teljesült a gyerekvállalás

Amennyiben a házaspár a gyermekvállalást a házasság felbontásának vagy érvénytelenítésének időpontjáig nem, vagy csak részben teljesíti, kötelesek a válás vagy a házasság érvénytelenítésének tényét a bírósági határozat jogerőre emelkedését követő 60 napon belül a hitelező banknál igazolni. A bank ezt követően értesíteni fogja erről a Magyar Államkincstárt.

A házaspárnak a vállalt, ám meg nem született gyerekekre eső, igénybe vett kamattámogatás összegét büntetőkamattal növelten – jegybanki alapkamat + 5 százalék – kell visszafizetnie, valamint a meg nem születő gyerekre eső kölcsönösszeg kamattámogatása is megszűnik, vagyis erre piaci kamatot kell fizetni a továbbiakban.

A visszafizetendő támogatás összegét a kamattámogatás igénybevétele és a házasság érvénytelenítését vagy felbontását rögzítő bírósági határozat bankhoz történő bejelentése közötti időszakra számolják ki. Ezért a bejelentéssel nem célszerű sokat várni, mert ezzel is nő majd a visszafizetendő összeg nagysága.

Mi a helyzet, ha váláskor már úton van a baba?

A házasság felbontásának vagy érvénytelenítésének időpontjában fennálló várandósságból született gyermekkel – ideértve a 12. várandóssági hét betöltését követően elhalt vagy halva született magzatot is – a gyermekvállalást teljesítettnek kell tekinteni.

Ha a házaspár a várandósságot és a gyermek születésének várható időpontját a házasság felbontása vagy érvénytelenítése igazolását követő 30. napig a hitelintézet részére orvosi bizonyítvánnyal igazolja, akkor a házaspár nyer némi időt, ugyanis a visszafizetési kötelezettség fennállásának, mértékének és kezdő időpontjának megállapítása a házasság felbontásának vagy érvénytelenítésének időpontjában fennálló várandósság végéig meghosszabbodik.

Nem könnyű lemenedzselni a helyzetet

Az addig igénybe vett kamattámogatás visszafizetése és a kamattámogatás elveszítése rendkívül nehéz helyzetbe hozhatja azokat, akik elválnak. Megoldás lehet ugyanakkor az ingatlan értékesítése, ebben az esetben a vételárból kifizethető lehet az igénybe vett támogatás és a fennálló tőketartozás összege. Ha a pár jó időben vásárolta meg az ingatlant, aminek az értéke azóta emelkedett, akkor ez segíthet a helyzet pénzügyi menedzselésében.