Mi lesz a közös hitellel válás esetén?

Tízből nagyjából négy házasság végződik válással Magyarországon, ami azon túl, hogy a család minden tagja számára érzelmi trauma, anyagi problémákkal is jár. De mi lesz a hitelekkel válás esetén? Hogyan lehet lezárni a közös hitel múltat? Lehet hitelt felvenni a közös ingatlanra azért, hogy az egyik fél ebből fizesse ki a másikat? És mik azok a buktatók, amiket mindenképp érdemes elkerülni?

Házaspárok és élettársak esetében a bankok ragaszkodnak a partner adóstársként történő bevonásához. Egyedül azzal lehet ezt megkerülni, ha esetükben házassági vagyonmegosztás előzi meg a hitelfelvételt, az adós pedig igazolja, a hitelt kizárólag saját vagyonából fogja fizeti, a fedezetül szolgáló ingatlanon pedig nincs a házastársnak tulajdon- és jelzálogjoga. Utóbbi megoldással azonban ritkán találkoznak a Bankmonitor szakértői, vagyis a legtöbb pár adóstársi viszonyban szerepel a szerződésekben.

Az előbbiek miatt a házastársként felvett hitelnél – legyen az lakáshitel, szabad felhasználású jelzáloghitel vagy éppen személyi kölcsön – a pár mindkét tagja adóstársként felel a szerződés szerinti törlesztésért.

Élettársi kapcsolat esetén hitel igénylésekor a bank részére nyilatkozni kell, hogy van-e partnere az adósnak. Ekkor elvileg nyilatkozhat úgy, hogy nincs, de akkor értelemszerűen az élettárs nem lehet tulajdonos a hitel fedezeteként felajánlott ingatlanban. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az élettársak különválnak, a másik félnek nincs semmilyen kötelezettsége

Mit vállal az adóstárs?

Az adóstárs – megtévesztő nevével ellentétben – a legtöbb esetben éppen úgy felel a tartozásért, mint maga az adós, vagyis a teljes tartozást behajthatják rajra. Ez azt jelenti, hogy például a férj veszi fel csak a hitelt, mert neki van megfelelő nagyságú, igazolt jövedelme, a feleség akkor is felel a visszafizetésért. (Ez persze fordítva is igaz, ha a feleség rendelkezik csak megfelelő jövedelemmel.)

Mi lesz a közös hitellel válás esetén?

Míg a gyermekelhelyezést és a vagyonmegosztást illetően a bíróság hozhat döntés váláskor, a hitelszerződések sorsáról nem dönthet, ugyanis ez a magánszemélyek és a bank (vagy bankok) között jött létre, így a módosítás a pénzintézet bevonása nélkül nem lehetséges. Ezért válást mindenképp jelezni kell a bank felé.

A válás után több lehetőség közül választhatnak a felek, ám ezek mindegyikén szükség van a pár együttműködésére, ami ebben a helyzetben többnyire nem egyszerű.

1. Végtörlesztés még a válás előtt

Amennyiben a házaspárnak van erre lehetősége, válás előtt akár végtörleszthetik hitelüket, hiteleiket. Ez tiszta helyzetet teremt, hiszen hitelek nélkül már „csak” a közös vagyon elosztásáról kell megállapodniuk. Az ilyen megoldás azonban ritka, hiszen például egy tízmilliós lakáshitel egy összegben történő rendezésére ritkán áll rendelkezésre elegendő forrás.

2. Az egyik fél marad csak a hitelben

Gyakoribb megoldás, hiszen a vagyonmegosztással együtt a közös hiteleket is érdemes felszámolni. Ez azt jelenti, hogy a pár egyik tagja fogja a jövőben fizetni a törlesztőket. Ebben az esetben a szerződésmódosítást még mindkét félnek alá kell írnia, vagy szükséges az együttműködésük.

A dolog akkor jöhet csak szóba, ha a hitelben maradó félnek van a bank által elfogadott, igazolt jövedelme, ami egyedül is „elbírja” a havi törlesztőt. Azt, hogy a jövedelem maximálisan mekkora hiteltörlesztőt bír el, az úgynevezett JTM (jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató) korlát szabályozza, ám a bank ettől lefelé eltérhet, ami egyedülálló adósok esetében elő is szokott fordulni. A bankok ugyanis úgy számolnak, hogy két kenyérkereső sokkal nagyobb biztonságot jelent a hitel visszafizetése szempontjából, mint egy. És ez igaz is, hiszen elég, ha beteg a gyerek, akivel az anyukának otthon kell maradnia, de az is elfordulhat, hogy maga a szülő esik le a lábáról, netán baleset miatt hosszabb időre munkaképtelenné válik. És persze annak is van esélye, hogy az adós munka nélkül marad egy időre, ami egyedülálló esetében gyorsan boríthatja a családi költségvetést.

Emiatt ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az adóstárs kiengedése nem tud megvalósulni, mert a bent maradó fél jövedelme nem nyújt elég biztosítékot a törlesztésre. Ekkor a megoldást esetleg egy új adóstárs bevonása jelentheti a hitelbe, akivel már elérhető a megfelelő szintű hitelképesség.

3. Mindkét fél a hitelben marad

Hosszú távon nem túl szerencsés, ám más lehetőség híján mégis gyakori, hogy a pár tagjai a válást követően benne maradnak a hitelben és együttesen fizetik a törlesztőket. Ha több hitel van, akkor persze meg lehet állapodni egymás között arról is, hogy ki, melyiket fizeti, ám az adóstársi viszony ettől még fennmarad. Emiatt, ha nem rendben törleszt az egyik fél, akkor a másikon is behajthatják az adósságot.

Ennek persze előzményei is vannak. Először a bank értesítést küld az adós és az adóstárs részére a késedelmes fizetésről, majd ha a felszólítások ellenére sem rendezik a tartozást, 90 nap elteltével a pénzintézet (elvileg) felmondhatja a szerződést és megindíthatja a végrehajtást. Éppen ezért az adóstársnak érdemes még a szerződés felmondása előtt lépnie, amikor csak az elmaradt törlesztők – kamatokkal és egyéb költségekkel növelt – összegét kell kifizetni, mert a szerződés felmondása után az egész tartozást egy összegben követelhetik rajta is.

4. Hitelből fizeti ki az egyik fél a másikat

A vagyonmegosztás során előfordul, hogy az egyik fél marad a közös ingatlanban, aki kifizeti belőle a másikat. Igen ám, de ehhez sokszor hitelt kell felvenni, amihez éppen a válás előtt még közös tulajdonú, jó esetben hitel nélküli ingatlan lehet a fedezet. Igen ám, de ebben az esetben a bank elvárja, hogy a (még) házastárs is adóstárs legyen. Mi akkor a megoldás? A Bankmonitor szakértői szerint bizonyos bankok rugalmasan kezelik az ilyen eseteket, és mindössze egy vagyonjogi megállapodás szükséges, amiben rögzítik a felek, hogy egymással szemben milyen kötelezettségeik vannak, és hogy ezen felül további követeléseket nem támasztanak egymással szemben. Mivel a banki gyakorlat nem egységes, érdemes olyan hitelszakértőt megbízni a feladattal, aki ismeri az egyes pénzintézetek pontos elvárásait.

Ha megnéznéd, hogy a jövedelmed alapján mennyi hitelt kaphatsz, akkor a Mennyi Hitelt Kaphatok Kalkulátorral pontos számokat kaphatsz. 

5. Mi lesz a csok-kal és a csok hitellel válás esetén?

Csok támogatással vásárolt ingatlan esetén a vásárlást vagy építést követő 10 évben történő válás akkor nem jelent visszafizetési kötelezettséget, ha a támogatásnál figyelembe vett gyermekek a válást követően az adott ingatlanban élnek, és ez szerepel a lakcímkártyájukon is.

Fontos tudni, hogy ebben az esetben annak a félnek sem kell visszafizetnie a támogatást, aki elköltözött, és akinek a tulajdonjogát kivásárolták. A házasság felbontásának tényét a válás jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül be kell jelenteni a kormányhivatalnál. Másrészt a CSOK-ot folyósító hitelintézetnél kezdeményezni kell a támogatási szerződés módosítását, a fent már jelzett tulajdonjogi módosítás (elidegenítés) miatt.

Ha érdekel, hogy mennyi csok támogatásra vagy jogosult meglévő vagy vállalt gyermekeid után, akkor a Bankmonitor CSOK Kalkulátorával megkaphatod a pontos értékeket. 

6. Babaváró hitel válás esetén

Amennyiben a Babaváró hitel futamideje alatt a házasság felbomlik, akkor ugyancsak egy összegben kell visszafizetni az addigi kamattámogatást, a hitelt pedig piaci kamattal kell a továbbiakban visszafizetni. A babaváró hitel maximális futamideje 20 év, így ezt a megkötést azért érdemes komolyan venni!

Hogy jogosult vagy-e a Babaváró hitelre, és ha igen, mekkora összeget kaphatsz maximálisan, azt a Babaváró Hitel Kalkulátorral ellenőrizheted. A kalkulációt követően kérhetsz szakértői segítséget, ami után 24 órán belül felvesszük veled a kapcsolatot.