Nagy változások mentek végbe a megtakarítások és befektetések piacán az elmúlt egy évben. Ebben a rendkívüli helyzetben kulcsfontosságú, hogy helyénvaló döntéseket hozzunk a pénzügyeink terén. Az alábbi cikkben segítünk áttekinteni, hogy milyen lehetőségei vannak a magyar megtakarítóknak, ha középtávon szeretnének havi 50 ezer forintot befektetni.
Több szempontból is hatalmasat változott a megtakarítási piac 2022-ben. Hogy csak néhány példát említsünk:
- 25 éves csúcson az infláció (Magyarországon a tavalyi éves érték várhatóan 14,6 százalék körül lesz), ez pedig jelentősen növelte a befektetők hozamelvárásait.
- A jegybankok világszerte megkezdték az irányadó kamatok emelését, ami a kötvény- és részvénypiaci árfolyamokra is erős hatást gyakorolt.
- Az amerikai és európai tőzsdék lejtmenetben vannak, habár a dollár és az euró erősödése ezt magyar szemszögből nézve némiképpen ellensúlyozni tudta.
- Mindeközben Magyarországon számos új állampapír jelent meg, amelyek a korábbiaknál magasabb kamatokat biztosítanak.
A Bankmonitor most összegyűjtötte, hogy ebben az erősen megváltozott helyzetben milyen megtakarítási formák közül választhatunk, amennyiben rendszeresen szeretnénk befektetni havi 50 ezer forintot.
Hirdetés
Hirdetés
Állampapírok:
1. Prémium Magyar Állampapír – inflációkövető lakossági kötvény
A magyar megtakarítók körében tavaly a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) volt az egyik legnagyobb sláger: már 4000 milliárd forint fölé emelkedett az összesített állománya, ezzel megelőzte a korábbi évek kedvencét, a Magyar Állampapír Pluszt. Az idei évben pedig akár 19 százalékos inflációra is számíthatunk, ezért az inflációkövető állampapírokban tartott pénz minden bizonnyal még tovább bővül.
Aki ezt az állampapírt választja, évente egy alkalommal kap kamatot. A kamat mértéke változó: mindig az előző naptári évi infláció felett biztosít +0,75 százalékpont vagy +1,50 százalékpont kamatprémiumot, attól függően, hogy a rövidebb (4 éves) vagy a hosszabb (6 éves) papír mellett dönt. Mivel 2022-ben várhatóan 14,6 százalék körül lesz az éves infláció, így a PMÁP két sorozatának kamata idén 15,35 és 16,1 százalék körül lehet. 2024-ben pedig extrém esetben akár 20 százalék fölötti szintet is elérhet majd a Prémium Magyar Állampapírok éves kamata.
2. Bónusz Magyar Állampapír
Néhány éves kihagyás után múlt ősszel ismét elérhetővé vált a Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP), amely szintén megfontolandó alternatívát jelent a lakossági megtakarítók számára. A kötvény változó kamatozású, futamideje 3 év, és negyedévente fizet kamatot. A kamat mértékének meghatározása kissé bonyolult: a 3 hónapos diszkont kincstárjegyek legutolsó 4 aukciójának súlyozott átlaghozamát követi – az adott értékhez 1 százalék kamatprémiumot adnak. Az első kamatperiódusban éves 11,32 százalék kamatot fizetett, míg a második (jelenlegi) kamatperiódus kamata éves 14,60 százalék.
Fontos, hogy a gyakoribb kamatfordulók miatt a BMÁP hozamát nehezebb előre kalkulálni. Ha a kamatszintek változnak, azt a Bónusz Magyar Állampapír kamatozása viszonylag gyorsan leköveti. Éppen ezért a BMÁP és a PMÁP összevetésekor valamilyen feltételezéssel kell élnünk a diszkontkincstárjegy-hozamok várható alakulását illetően, és ez fogja meghatározni, hogy melyik papír esetében számíthatunk jobb megtérülésre.
Ennél a papírnál érdemes ugyanakkor kiemelni az évi négyszeri kamatfizetést, amely azoknak, akik befektetésükből folyamatosan jövedelemhez szeretnének jutni, előnyös lehet. Akiknek ilyen elvárásuk nincs, fontos, hogy ne feledkezzenek meg arról, hogy a kifizetett kamatokat folyamatosan befektessék.
3. Fix kamatozású állampapírok
A mostani környezetben a fix kamatozású állampapírok (Egyéves Magyar Állampapír, Kincstári Takarékjegyek, Magyar Állampapír Plusz) már kevéssé tekinthetők versenyképes alternatívának, hiszen kivétel nélkül egyszámjegyű kamatot kínálnak a befektetők számára. Igaz ez annak ellenére, hogy tavaly december 12-étől már emelték ezeknek a papíroknak a kamatát:
- az Egyéves Magyar Állampapírét 7,0 százalékról 9,0 százalékra,
- az egy éves futamidejű Kincstári Takarékjegy éves kamatát 7,0 százalékról 9,0 százalékra,
- a két éves futamidejű Kincstári Takarékjegy éves kamatát pedig 7,5 százalékról 9,5 százalék változtatták.
Érdemes azonban megemlíteni azt is, hogy tavaly év végén új állampapír-stratégiát jelentettek be, aminek szerves részét képezi majd a fix kamatozású állampapír-kínálat átalakítása. Ismert, hogy az Egyéves Állampapír 2023-ban valószínűleg kivezetésre kerül, a MÁP+ kamata pedig emelkedni fog, ezen kívül érkezhet egy új, fix kamatozású állampapír is.
Befektetési alapok:
A befektetési alapok igen kedvelt célpontnak számítanak a magyar megtakarítók körében. Az MNB adatai szerint 2022 első három negyedévében 658 milliárd forintnyi új lakossági megtakarítás áramlott ebbe az eszközosztályba, így a háztartások összes ilyen befektetésének piaci értéke már meghaladja az 5300 milliárd forintot. (Itt meg kell jegyezni, hogy egy 2020-as felmérés alapján a magyar háztartások alig 3 százaléka rendelkezik ilyen típusú befektetéssel, és ők szinte teljes egészében a legfelső 2 vagyoni decilis tagjai közé tartoznak.)
A most induló befektetők számára jó hír, hogy egy befektetési alapokból álló portfólió felépítését természetesen kisebb összegekből is elkezdhetjük: akár havi 50 ezer forint befektetése is lehetséges.
A befektetési alapok előnye, hogy a segítségükkel szinte a világ bármely pontjára és bármilyen eszközosztályba (részvények, kötvények, vegyes összetétel, ingatlanok, árupiaci termékek, nemesfémek stb.) befektethetünk. Ilyen módon részesedhetünk például az amerikai, az európai vagy akár a kínai gazdaság teljesítményéből, de ha a magyar ingatlanok árának emelkedésére számítunk, azt is meglovagolhatjuk. Ezeket a befektetéseket hozzáértő szakemberek kezelik, és a portfóliók jól diverzifikáltak, azaz teljesül a népi bölcsesség követelménye is: ne tegyünk minden tojást egy kosárba!
Tőzsdei befektetési alapok, azaz ETF-ek
A befektetési alapok egyik speciális típusát képezik a tőzsdén kereskedett befektetési alapok (Exchange Traded Fund, ETF), amelyek elsősorban a kedvező költségeik és versenyképes hozampotenciáljuk miatt Magyarországon is egyre népszerűbbé váltak az utóbbi évek során. Az ETF célja általában egy piac mozgásának követése: például az amerikai S&P500 részvényindexet követő ETF-ek árfolyama aszerint alakul, hogy az 500 legnagyobb amerikai tőzsdei vállalat részvényei hogyan teljesítenek.
Egy ETF-portfólió kezelése némi hozzáértést igényel (a befektetési jegyeket a tőzsdéken lehet megvásárolni), ezért csak azok számára jöhet szóba, akik nem riadnak vissza a saját befektetéseik menedzselésétől. Költséghatékonyság szempontjából azonban a legjobb alternatívák közé tartoznak, sőt, az évtizedek során számos tanulmány rámutatott, hogy az aktívan kezelt befektetési alapok hozama gyakran nem képes felülmúlni az indexkövető ETF-ek teljesítményét.
Egyedi részvények – csak kockázatkedvelőknek!
Aki érez magában ilyen irányú késztetést, ő nem csak befektetési alapokon keresztül, hanem közvetlenül is elkezdhet felépíteni magának egy tőzsdei részvényekből álló portfóliót. A részvénybefektetők által elért hozamot három komponens alkotja: a megvásárolt részvények árfolyamának változása, a tartási időszakban kapott osztalékok, valamint az esetleges devizaárfolyam-változás.
Egy amerikai nagyvállalat részvényét megvásárolva például bízhatunk abban, hogy évekkel később magasabb árfolyamon adhatjuk majd el, időközben osztalékok is érkezhetnek a számlánkra, sőt, az eladáskor kapott dollárért talán több forintot kaphatunk majd a piacon, mint amennyiért a befektetés előtt a dollárt vásároltuk. Ez a típusú befektetés ugyanakkor jelentős kockázatokat hordoz magában, ezért csak azoknak célszerű erre a terepre merészkedniük, akik képesek helyesen felmérni és kezelni ezeket a kockázatokat.
Használd ki az adómentességet és az állami támogatásokat!
További jó hír a magyar befektetők számára, hogy legalább 5 éves befektetési időtáv esetén teljes adómentesség érhető el: ehhez nincs szükség másra, mint egy tartós befektetési számlára (TBSZ). A TBSZ egy speciális értékpapírszámla, amellyel a gyűjtőévet követően 3 év elteltével 15 helyett 10 százalékra csökkenthetjük a fizetendő adó mértékét, 5 év elteltével pedig teljes adómentességet élvez a számlán elért nyereség.
Az adómentesség lehetőségén túl számos közvetlen pénzbeli támogatást is kihasználhatnak a magyar megtakarítók. Az egészségpénztárak, önkéntes nyugdíjpénztárak, nyugdíjbiztosítások és nyugdíj-előtakarékossági számlák esetében például az éves befizetések 20 százalékának megfelelő SZJA-visszatérítés igényelhető. A támogatás maximuma összesen évi 280 ezer forint, feltéve, hogy volt ennyi befizetett adója a megtakarítónak. Aki tehát nyugdíjcélra vagy valamilyen egészséggel kapcsolatos célra szeretne havi rendszerességgel pénzt félretenni, ő nem hagyhatja figyelmen kívül ezeket a lehetőségeket.
Szintén kaphatnak állami támogatást a Babakötvények vásárlói: a gyermekek életkezdésének támogatását szolgáló konstrukció esetében a befizetések 10 százalékának megfelelő (de legfeljebb évi 12 ezer forint) állami támogatás jár. A nyereség nagyobb részét azonban valószínűleg a kamatok biztosítják, lévén 2023-ban akár 17,6, 2024-ben pedig akár 20-22 százalék is lehet majd a Babakötvény éves kamata.
