Megjelent a legújabb inflációs adat: 2023. júliusában 17,6%-kal voltak magasabbak a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához képest. Érdekes kérdés, hogy ugyanez idő alatt volt-e olyan kockázatmentes befektetés, amely meg tudta őrizni a pénz reálértékét. Most megnéztük, kik azok a befektetők, akik a legjobban örülhetnek az elmúlt egy év adatainak ismeretében.
A Központi Statisztikai Hivatal keddi közzététele szerint idén júliusban – 10 hónap után először – ismét 20% alatti érték volt az egy évre visszatekintő infláció mértéke. A drágulás lassulásának egyik fő oka az úgynevezett bázishatás: mivel az árak már egy évvel ezelőtt is az egekben voltak, az akkori állapotokhoz viszonyítva ma már „csak” 17,6%-os áremelkedést érzékelünk.
Ilyen körülmények között kíváncsiak voltunk, hogy az elmúlt 1 évben melyik befektetés nyújtotta a legerősebb védelmet a vágtázó infláció fenyegetésével szemben. Feltételeztük, hogy a példában szereplő megtakarítónak 1 millió forintos vésztartaléka volt 2022. júliusában, és mindössze az volt a célja, hogy megóvja a pénze reálértékét. Választhatott, hogy bankbetétbe fektet, valamilyen állampapírt vásárol, vagy pedig külföldi devizákra váltja át a megtakarítását. Nézzük, melyik döntés milyen eredményekre vezetett!
Hirdetés
Hirdetés
Bankbetét: stabil, de egyszámjegyű hozam
A bankbetétek világában nem volt könnyű magas nyereségre szert tenni: 2022. júliusban a legtöbb esetben lekötéssel is csak 1% alatti kamatokat kaphattak a megtakarítók. Ehhez képest néhány bank kifejezetten bőkezű volt, és akár 5% feletti kamatot is kínált a lekötött betétekre. A Bankmonitor kalkulátora alapján a hónap közepén (2022. július 15-én) a MagNet Bank ajánlata volt a legkedvezőbb, 9,25%-os EBKM-értékkel, tehát a befektető 1 millió forintja egy év elteltével 92 500 forint kamatot termelhetett. Fontos, hogy ebből még 15% adót be kellett fizetnie, így végül 1,079 millió forint maradt a zsebében.
Diszkont Kincstárjegy: szintén a lélektani határ alatt
Az Államadósság Kezelő Központ adatai alapján 2022. július 15-én 91,73%-os árfolyamon lehetett megvásárolni a 12 hónapos Diszkont Kincstárjegyet. A D230628 névre hallgató, idén június 28-án lejáró papír ezáltal 9,02%-os nyereséget termelt a kifizetés időpontjáig, habár ekkor még kb. 2 hét hátra volt a vizsgálandó időszakból. Ha a megtakarító erre a rövid időre egy újabb DKJ-t vásárolt, akkor a kezdeti 1 millió forintos befektetése végül 1,091 millió forintra hízott. Az egy év alatt elért hozam tehát itt sem érte el a lélektani 10%-os határt.
Infláció alatti hozam az inflációkövető állampapírral
A befektetők mostani nagy kedvence, a Prémium Magyar Állampapír egy évvel ezelőtt még kevésbé tudott versenyképes ajánlatot felmutatni. Mivel a kamatozása az előző naptári évi inflációhoz igazodik, így a 2022. júliusában elérhető sorozat éppenséggel alig 6,6%-os éves kamatot termelt. Mindenesetre a befektető bizakodva vásárolhatott belőle, hiszen tudta, hogy a kamatfordulót követően már a 2022-es (lényegesen magasabb) inflációt veszik majd figyelembe.
Végül még ennél is jobb hír érkezett 2022. szeptember végén: forgalomba hoztak egy 11,75%-os éves kamattal induló, új sorozatot. A példánkban szereplő befektető ennek megörülve inkább eladta a meglévő papírját, hogy átülhessen a kedvezőbb kamatozású alternatívába – igaz, hogy egyúttal a visszavásárlási árfolyam okán elszenvedett 1% veszteséget. A februárban kapott kamatokat újra befektette, és ekkortól már rekordmagas, 16%-os éves kamatot termelt a befektetése. Mindezek következtében 2023. július közepéig összesen 11,6%-kal hízott a kezdőtőkéje.
Fontos, hogy ha 2023. júliusában pénzhez akart jutni, akkor ismét le kellett mondania a tőkéje 1%-áról, de a visszavásárlási árfolyamkülönbözet levonása után is még több mint 106 ezer forintnyi tiszta nyereség ütötte a markát.
Devizaspekuláció: sírás és fogcsikorgatás lett a vége
A tavalyi év során mindannyian találkozhattunk azzal a vélekedéssel, miszerint az euró a megfelelő eszköz arra, hogy megóvja a pénzünk reálértékét. Július 15-ére 404,08 forintos középárfolyamot tett közzé a Magyar Nemzeti Bank, de feltételezzük, hogy a befektető ennél 0,2%-kal kedvezőtlenebb áron tudott pénzt váltani. Így a kezdeti 1 millió forintjáért 2 470 eurót vásárolhatott egy évvel ezelőtt.
Aki így döntött, sajnos nem járt szerencsével: a forint jelentős erősödésének következtében idén július közepén már alig 375 forintot kaphatott egy euróért, így végül több mint 75 ezer forintos veszteséget kellett elkönyvelnie ezen a spekuláción. Szépítheti az eredményt, hogy euróért is vásárolhatott magyar állampapírt, amely a vizsgált időszakban évi 2,85% kamatot termelt, de idő előtti kifizetés esetén itt is számolnia kellett a tőke 1%-ának elvesztésével. Legjobb esetben tehát 5,7% körüli veszteséggel zárhatta az évet.
A dollárral spekulálók még ennél is fájdalmasabb veszteséget tapasztaltak: aki 2022. július 15-én dollárt vásárolt, ő egy év elteltével 17,1%-kal kevesebb forintot kapott kézhez a devizapiacon.
Mi várható a következő 1 évben?
Láthattuk, hogy az elmúlt 12 hónapban biztonságos befektetésekkel gyakorlatilag lehetetlen volt a 17,6%-os inflációt megközelítő hozamot elérni, aki pedig a kockázatosabb devizaspekuláció felé fordult, még meg is égette magát. Ugyanakkor az előttünk álló évre már lényegesen jobb kilátások mutatkoznak. Az inflációkövető állampapír kamatstruktúrája most kifejezetten előnyére válhat: a következő periódus kamata a 2023-ban tapasztalt, várhatóan 18% környéki éves átlagos inflációhoz fog igazodni. Mindeközben a jövő évben tapasztalt infláció már sokkal alacsonyabb (5-6% közti érték) is lehet, tehát a kettő eredőjeként komoly reálhozamra is szert tehetnek majd a kockázatkerülő megtakarítók.
Ezzel összehasonlítva a bankbetétek vagy a DKJ-k nem tudnak labdába rúgni: lekötött betéteknél jelenleg legjobb esetben 11%-os egységesített betéti kamatláb mutatóra (EBKM) számíthatunk, a diszkont kincstárjegyek pedig 9-10% közötti éves hozammal vásárolhatók az Államkincstárnál.
