Általában miért nem versenyképesek a feltörekvő piaci befektetések? Hiába teljesít megfelelően éveken keresztül a kiválasztott tőzsde, ha a pozíciónk az adott ország folyamatosan gyengülő devizájában próbál számottevő hozamot elérni. A feltörekvő piacok fizetőeszközei az amerikai dollárhoz és az euróhoz képest hosszú távon (évek, évtizedek alatt) gyengülni szoktak. Még az alapkamatok szintjén jelen lévő kamatkülönbözet sem ad megfelelő támaszt egyes devizáknak, ezért a befektetési pozíciónk eredményét a devizahatások erősen veszélyeztethetik. Nézzük csak meg a török példát!
A befektetéseink devizahatásai alól csak akkor tudunk kibújni, ha határidős devizaügyletekkel kivédjük az elmozdulások okozta változásokat. Azt azonban fontos kiemelnünk, hogy a legtöbb befektető, de a legtöbb esetben még a befektetési alapok portfóliómenedzserei sem biztosítják ilyen módon a devizahatások kiküszöbölését.
Cikkünkben egy hatásos példával illusztráljuk, miért is nehéz a feltörekvő piaci befektetésekkel jó hozamokat elérnünk. Ennek szemléltetésére a török líra forinthoz és amerikai dollárhoz képesti elmozdulásait mutatjuk be. (Ennek előzménye egy befektetésekkel kapcsolatos cikkünk, melyet ide kattintva olvashatsz el!) Rövidtávon, az utóbbi 1 hónapban a forinttal szemben ilyen mozgásokat láthattunk a török líra esetében:
A török líra a 44,3 Ft-os szintről 1 hónap alatt 50,4 Ft-os szintre volt képes emelkedni. Ez nem piskóta, ugye? 1 hónap alatt 6,1 Ft-os, azaz majdnem 14%-os az emelkedés. Azonban fontos tudni, hogy ezt megelőzően hatalmas gyengülésen ment keresztül, amit az alábbi ábrán alaposan szemügyre vehetünk:
Jól látszik, hogy az 1 hónapos felpattanás nem sok vizet zavar az utóbbi 5 év árfolyamcsökkenését követően. A 4-5 évvel ezelőtti 110-120 Ft-os szintekről 45 Ft alá is bukott a török líra árfolyama, és még most is csak az 50 Ft-os szint felett tartózkodik. 10 évvel ezelőtt pedig a 120-140 Ft-os szintek voltak jellemzőek.
Igaz, hogy magyarként a fenti grafikonok a fontosabbak számunkra, de például az amerikai befektetők a következő ábra alapján ítélhetik meg egy esetleges török befektetés hosszútávon várható devizahatásait. Az amerikai dollárhoz képest a török líra az utóbbi 5 évben még siralmasabb teljesítményre volt képes:
Az amerikai dollár árfolyama 5 év alatt több mint a 3-szorosára emelkedett a török lírához képest, és még most is az 5 évvel ezelőtti árfolyam 2,8-szeresén áll. Tehát, ha például egy amerikai befektető, aki 5 évvel ezelőtt az amerikai dollárján vett török lírában denominált befektetést, és a török lírás befektetésén ennyi idő alatt nem ért el legalább 180%-os nem évesített nettó hozamot, eleve veszített a befektetéssel. A magyar forintot befektetőnek pedig legalább 140-150%-os török lírában elért nem évesített nettó hozamra volt szüksége ahhoz, hogy ne veszítsen a pénzéből.
Fontos megjegyezni, hogy a török gazdaság energia- és olajimportőr, és a külkereskedelmi egyenlege is erősen negatív. Az is igaz viszont, hogy az államadóssága viszonylag alacsony mértékű. Ezek eredőjeként és a politikai fordulatok miatt azonban nem meglepő, hogy a török líra az utóbbi évtizedekben a gyengén teljesítők közé tartozott.
Természetesen léteznek időszakos ellenpéldák is a feltörekvő piaci devizákra, de ezek szinte kivétel nélkül a nyersanyagban gazdag és/vagy a pozitív külkereskedelmi egyenleggel rendelkező feltörekvő piaci országok devizái közül kerülnek ki. Arról nem is beszélve, hogy évtizedes időtávon ezeknek sincs esélyük nyerni például az amerikai dollárral szemben. Épp ezért javasoljuk, hogy hosszú távra, legalább 5-7 évre inkább az értékállóbb devizával rendelkező országok befektetéseit válasszuk! Ehhez segítséget nyújt a befektetési alap kalkulátorunk is!
