Az MNB és a KSH együttműködésében három évente napvilágot lát a „Miből élünk” című kiadvány, amely a hazai háztartások jövedelmi és vagyoni helyzetének felmérése. Cikkünkben a lakásfelmérések egyes eredményeire koncentrálva hoztunk néhány érdekességet a korábbi évek adataiból.
A Magyar Nemzeti Bank és a KSH 2023. szeptemberéig rendelkezésre álló adatok alapján a napokban publikálta a Miből élünk? – a háztartások pénzügyi adatairól szóló kiadványát. A dokumentumban a 2014-es, a 2017-es és a 2020-as vagyonfelmérés részletes adatai együttesen, illetve más adatgyűjtésekből és statisztikákból származó adatok jelentek meg.
A Bankmonitor ezúttal néhány ingatlanhoz kapcsolódó érdekességet gyűjtött össze az elmúlt évek adatai alapján: Hogyan változott a háztartások tulajdonában lévő ingatlanok száma? Mekkora lakásban laknak a magyarok? Hogyan alakult a lakóingatlanok értéke? Nézzük!
Hirdetés
Hirdetés
A hazai háztartások közel 90 százaléka rendelkezik valamilyen ingatlannal
A magyar háztartások 87-88 százaléka rendelkezik valamilyen ingatlannal, 86-87 százalékuk birtokol kifejezetten lakhatási célú ingatlant (lakást, házat vagy nyaralót).
A felmért ingatlanok száma 2014 és 2020 között folyamatosan csökkent, ahogy a kutatásban megfigyelt háztartások száma is fogyatkozott a felmérések során. A magyar lakásállomány 2014 végén 4,415 millió, 2017 végén 4,440 millió, míg 2020 végén 4,501 millió darab lehetett a továbbvezetett népszámlálási adatok alapján, a lakott lakások és nyaralók összesített száma ettől lényegesen elmarad.
Miben élünk?
2014-ben 78 m2, 2017-ben 80 m2, 2020-ban pedig már 84 m2 volt a lakott ingatlanok átlagos alapterülete, úgy tűnik a magyarok egyre nagyobb otthonban érzik jól magukat. A vizsgált évek alatt a méret szerinti megoszlásban természetszerűleg ugyanez a tendencia figyelhető meg, a kisebb méretű lakások aránya csökkent, a nagyobbak aránya emelkedett a teljes lakásállományon belül.
Az átlagos lakásméret a fővárosban bizonyult a legkisebbnek, a községekben a legnagyobbnak, de egyébként minden kategóriában nőttek az értékek 2014 és 2020 között, a legnagyobb változás Budapesten, a megyei jogú városokban és egyéb városokban figyelhető meg.
A lakosságot érintő vagyonfelmérés szerint a tulajdonosok által lakott lakások aránya 84 és 86 százalék között, a bérlők által lakott lakások aránya 10 százalék körül alakult a 2014 és 2020 közötti időszakban. Nem meglepő módon a legtöbb bérlők által lakott lakás a fővárosban volt, arányuk meghaladta a 17 százalékot.
Mennyit ér az otthonunk?
A háztartások saját tulajdonú ingatlanjaik értékéről nyilatkoztak a Miből élünk? vagyonfelmérésben. A lakott lakások értékére vonatkozóan is készült becslés az elemzésben, mely szerint a 2014-ben mért 11,5 milliós átlagos értékhez képest 2020 végére több, mint duplájára nőtt az otthonok átlagos értéke (23,3 millió forint). Ez összhangban van a KSH által publikált lakáspiaci árindex szerinti növekedéssel.
A területi adatokban azonban nagy különbségek láthatók. Nem meglepően a legmagasabb átlagárak Budapesten, míg az utóbbi időszakban a legalacsonyabbak Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben vannak. A lakások piaci értéke a lakásméret és a település nagyságának növekedésével párhuzamosan nő.
Mennyi ideig lakunk ugyanazon ingatlanban?
A Miből élünk? felmérés rámutat, hogy a tulajdonos háztartások átlagosan több, mint 24 éve költöztek be az ingatlanukba, a bérlők viszont átlagosan csak bő 7 éve laktak a felmérés idején használt lakásban. Az átlagéletkort és a saját tulajdonú lakásban eltöltött évek számának átlagát tekintve az látszik, hogy 30-40 éves kor felett nem jellemző az új otthonba költözés.
A mobilitás viszont a település nagyságának növekedésével egyenes arányban növekszik, a fővárosban tartózkodunk átlagosan a legrövidebb, míg a községekben a leghosszabb ideig egy adott lakásban vagy házban.
Ingatlan, mint fedezet
2020 végén a háztartások 16,6 százalékának volt olyan kölcsöne, melynek fedezete a háztartás valamelyik ingatlana volt, a hitelek átlagos értéke kicsivel több, mint 8 millió forint. 2017 és 2014 végén a jelzáloghitellel rendelkező háztartások aránya 17,5, illetve 20,1 százalék körül alakult, míg a kölcsönök átlagos értéke 6,2 millió forint, illetve 5,9 millió forint volt.
A fiatal háztartások tekintetében az ingatlanok 26-27 százaléka szolgált fedezetül jelzáloghitelhez 2020 végén, az idősebb korcsoportokban összességében ugyanakkor az adós háztartások és a jelzálogjoggal terhelt ingatlanok aránya fokozatosan csökken.
Ingatlanfedezet szükségessége nélkülözhetetlen lakáshitel és szabad felhasználású jelzáloghitel igénylésénél is. Az elmúlt néhány hónapban a lakáshitelek költsége érdemben csökkent. Nézd meg, hogy melyek most a legkedvezőbb lakáshitel, vagy szabad célú ingatlanhitel ajánlatok most a Bankmonitor hitelkalkulátorával!
Ha kíváncsi vagy, hogy hol, vagy éppen merre tartanak az ingatlanárak a legfrissebb adatok szerint, olvasd el az „Idén leszállnak végre a földre a lakásárak” című cikkünket!
