Árgus szemmel kutatjuk, hogyan tudunk a nagyon lecsökkent bankbetéti kamatoknál magasabb hozamot elérni. Előbb-utóbb mindenképpen egyik fő alternatívaként a befektetési alapok jelennek meg. A hozam teljesítményeket mindenki előszeretettel vizsgálja. „Mi lett volna, ha abba a 20%-os hozamot elérő alapba fektetek?” Amikor túljutunk a múltbeli hozam varázslatán, akkor következik egy súlyos kérdés: mennyibe kerül nekem az, hogy befektetési alapot vásároljak? Mennyire fontosak a költségek egyébként akkor, ha egy alap kiugró hozamot tud nyújtani tartósan?
A befektetési alapokba megállíthatatlanul áramlik a tőke. Legutóbbi cikkünkben bemutattuk a
legjobban teljesítő befektetési alapok hozamait. A hozamok mellett a befektetőket leginkább érdeklő kérdés, hogy egy-egy alaphoz milyen költségek tartoznak.
Mielőtt a költségek részletezésébe belevágunk egy alapvető fontosságú tényezőt kell tisztáznunk. Amikor egy-egy alap által elért hozamadatot veszünk szemügyre, akkor tudnunk kell, hogy
ez a hozam bizonyos költségek levonása után keletkezett, azaz a mi szempontunkból nettó hozamot képvisel: ebbe a kategóriába tartozik a folyó költségek és a sikerdíj. Más költségelemek (vételi és eladási díj) a mi befektetési hozamunkat csökkenti (a későbbiekben ezt egy egyszerű számpéldával is bemutatjuk).
Vételi és eladási költségek
A befektetési alapoknál általában két költséget szoktunk figyelemmel kísérni: a vételi illetve az eladási jutalék. Ezeket akkor kell megfizetnünk, ha befektetési alapot vásárolunk, vagy adunk el. Az alapokhoz kötődő költségek közül mindössze ezt a kettőt szükséges a befektetőknek közvetlenül megfizetnünk.
Az esetek jelentős részében csak az egyiket terhelik, általában a vételi jutalékot. Ám találhatunk olyan befektetési szolgáltatót, ahol sem vételi, sem eladási jutalékot nem kell fizetnünk. Amennyiben mégis találkozunk ilyen költséggel, mindkét díj lehet fix, vagy az ügylet értékétől függő százalékos terhelés. Utóbbi esetben elképzelhető, hogy minimum, vagy maximum díjat kötnek ki. (Pontosan ezért nem szerepel a befektetési alapok adatlapjain a Bankmonitor.hu-n a vételi és eladási költség. Az alapszabályzata csak a maximumot határozza meg, de a
ténylegesen alkalmazott költségtétel ugyanazon alap esetében is erősen eltérő lehet annak függvényében, hol vesszük meg.)
A tapasztalt befektetők azon sem csodálkoznak, hogy egy
részvény alap (általánosítva: magasabb kockázatú alap) vételekor több díjat kell fizetniük, mint egy pénzpiaci alap esetén. Igaz a két befektetési alap kategória várható hozama sem azonos: 3-3,5%-ért nem igazán fizetnénk nagy összegeket, míg 10-20% megcélzott hozamért már hajlandóak lehetünk a zsebünkbe nyúlni.
Lehet még
visszaváltást korlátozó büntető díj is az adott alapnál. Tehát, ha a vásárlás után meghatározott időn belül visszaváltjuk az adott alapot, akkor a büntetődíjjal is számolnunk kell. Ez alaponként eltérő: néhány alapnál, csak pár napot kell türtőztetni magunkat, de akad olyan is amelyiknél ez az időszak hónapokban mérhető, miközben a levonás relatív magas lehet.
1
Rejtett (?) költségek
A következő költségek ugyan felmerülnek egy-egy befektetési alap esetében, ám ezeket már nem kell megfizetnünk, ugyanis ezek hatása már tükröződik a befektetési alapok hozamában (Részletesebben a Költségek és hozam összefüggése részben kifejtjük). Ezeket a díjakat ugyanúgy kijelzik az alapkezelők, tehát egyáltalán nem rejtettek.
Sikerdíj
Szinte az összes alap összeméri a teljesítményét egy referencia értékkel, ami lehet a kockázatmentes hozam, vagy más releváns index (pl részvény vagy árupiaci index). Némely alap kitűzte célként, hogy ennél a referencia indexnél magasabb hozamot érjen el. Ha ez sikerül nekik, akkor ebből a hozamból az alapkezelő is részesedik.
A sikerdíjat alkalmazó alapok a referencia hozam felett elért teljesítményének egy részét (általában 20-25%-át) megtartja. Tehát, ha a kockázatmentes hozam 4%, az alap 10%-ot teljesített, a sikerdíj 25%, akkor az alap tényleges teljesítménye 10-(10-4)*0,25= 8,5%. Fontos tudni, hogy ezt a 8,5%-ot fogjuk látni az alap hozamaként, tehát nekünk nem kell elvégeznünk a fenti számítást. A sikerdíj magasnak tűnhet (a referenciahozam feletti rész negyede), ám a többlethozam háromnegyedét megkapjuk, miközben az alapkezelő motivált a minél nagyobb hozam elérésben.
Folyó költségek
Ebben a költségben igen sok díj egyesül. Ez tartalmazza az alapkezelés díját, a PSZÁF felé fizetendő díjat, a marketing költséget, és sok egyéb, az alap működéséhez szükséges díjakat. A folyó költségeket százalékos formában határozzák meg és minden esetben az alap aktuális összértékre vetítik (számítása napi szinten történik). Ahogyan említettük, ezt
nem kell külön megfizetnünk (a számlakivonaton nem szerepel),
az alap hozamát automatikusan csökkenti. Természetesen ez a díj is eltér befektetési alap kategóriánként.
Látható, hogy a befektetési alap paletta két véglete itt is élesen elkülönül: a pénzpiaci alapnál 1,3%-os folyó költség levonásra számíthatunk, míg a részvényalapnál, ez közel 2,4%. Természetesen egy részvényalap menedzselése bonyolultabb, több szakértelmet kívánó feladat, így nem meglepő a magasabb díjterhelés. Fontos kiemelnünk, hogy a
Bankmonitor.hu adatbázisa Magyarországon az egyetlen, ahol minden alap esetében megtalálod a folyó költségeket és a sikerdíjat is.
Költségek és hozam összefüggése
Nézzünk egy
egyszerű példát: ha látjuk, hogy egy alap 10%-os hozamot ért el, akkor ez a hozamadat a vételi és eladási jutalékon kívül minden költséget tartalmaz. Tehát, ha beraktunk az alapba egy évvel ezelőtt 100.000 forintot, akkor ez a befektetésünk most 110.000 forintot ér. Ha ezt a befektetési alapot 1%-vételi jutalékért vásároltuk, akkor a hozamunk 10% helyett 8,91% lesz. (Hiszen 100.000 forintot tettünk az alapba, de ez nekünk 101.000 forint kezdeti kiadást jelentett, ami most 110.000 forintot ér.) Jelen példában azt feltételeztük, hogy az alapnak nincs eladáskor jelentkező költsége. Ha lenne, ugyanúgy kellene kezelnünk, mint a vételi díjat.
Befektetési alap vs. unit-linked
A befektetési egységekhez kötött biztosítások ugyanúgy befektetési alapokba fektetnek, amit a biztosítás szakma eszközalapoknak nevez. A fentiekben bemutatott költségek ugyanolyan formában jelentkeznek mind unit-linked, mind közvetlen befektetési alap vásárlása esetén. A hatalmas különbség azonban abban áll, hogy ha
ugyanazt a befektetést egy unit-linked szerződésen keresztül valósítom meg, akkor számos további költségelem és visszaváltási korlátozás is jelentkezhet. Ezért véljük úgy, ha befektetni szeretnénk, akkor az legyen befektetési alap, ha kockázatok ellen szeretnénk védekezni, akkor az legyen biztosítás. A kettőt csak nagyon ritka esetben érdemes összevonni.
Egyéb járulékos díjak
A befektetési alapokat értékpapír számlán tarthatjuk. Ennek vagy van külön díja, de akár lehet ingyenes is. Ha fel szeretnénk használni a rajta lévő összeget, akkor az alap visszaváltásából származó pénzt ugyanúgy elutalhatjuk, mint a folyószámlánk esetében. Díjterhelés is hasonló, így ezekkel a költségekkel sem árt tisztában lenni befektetés előtt.
Amire érdemes figyelni
A legfontosabb, hogy találjuk meg a hozzánk leginkább illő befektetési alapot, majd válasszuk ki a bankot, vagy brókercéget. Természetesen a fordított út is járható: körbenézünk a jelenlegi pénzügyi szolgáltatónknál elérhető alapok között. Mindét esetben elsősorban a várható hozam (és kockázat!) alapján mérlegeljünk, ám azért érdemes tisztában lenni a költségekkel is. Hiszen ingyen ebéd nincs, de ugyanazzal a kínálattal találhatunk olcsóbb éttermet is.
A befektetési alapokkal kapcsolatban számos kérdés fogalmazódhat meg benned. Amennyiben szeretnél választ kapni ezekre, írd meg nekünk az alábbi felületen és segítünk:
1
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.
