Nagy visszhangja volt a sajtóban az ápolási díj bruttó 100 ezer forintra emelésének, amit a tartósan beteg, önellátásra képtelen gyermeküket otthon ápolók kapnak meg februártól. A többi ápolási díj kategóriában is történt emelés, még ha kisebb mértékű is. Megvizsgáltuk, hogy lakáshitel szempontjából minek számít az ápolási díj, hogyan fogadják el azt a bankok. Hiszen ez nagyon fontos lehet az egyébként is nehézségekkel küzdő családok otthonhoz jutása szempontjából.
Év végén sokat lehetett olvasni a sajtóban, hogy a bruttó ápolási díjat 100 ezer Ft-re emelték, ami nettó 90 000 Ft-ot jelent. Ez azonban így nem teljesen pontos, mert kizárólag a tartósan beteg, önellátásra képtelen gyermeküket otthon ápolók számíthatnak ilyen összegű járandóságra (gyod). A terv egyébként az, hogy a gyod összege 2022-re elérje az akkori minimálbért. Hivatalos adatok szerint a gyod emelése 17 ezer családot érint, de egyéb ápolási díjban ennél sokkal többen részesülnek.
Január 1-jével minden egyéb ápolási díj összege is emelkedik: 2019-ben 15%-kal, majd az ezt követő három évben 5-5%-kal.
Az ápolási díjak összege 2019-ben kategóriánkén:
– Ápolási díj: bruttó 37 490 Ft (nettó: 33 741 Ft
– Emelt összegű ápolási díj: bruttó 48 900 Ft (nettó 51 612 Ft)
– Kiemelt ápolási díj: bruttó 56 680 Ft (nettó 58 664 Ft)
Az ápolási díj folyósításának időszaka szolgálati időnek számít, ezért 10%-os nyugdíjjárulékot vonnak le a megítélt bruttó összegből. Ezen kívül fontos megjegyezni, hogy az ápolási díjban részesülő személy egészségügyi ellátásra is jogosultságot szerez a folyósítás idejére.
Fontos a családi költségvetés szempontjából, hogy az ápolási díjban részesülő személynek lehetősége van munkát vállalni, ezáltal egyéb jövedelemre szert tenni. Otthon végzett munka esetén nincs megkötés, ám ha nem otthoni munkáról van szó, akkor a munkaidő nem haladhatja meg a napi 4 órát.
Lakáshitel lehetőségei
A lakáshitel feltétele az igazolt, bank által elfogadott, a minimálbér összegét legalább elérő úgynevezett elsődleges jövedelem, amit kiegészíthetnek az egyéb, másodlagos jövedelmek. Hogy mi tartozik az első, illetve a második kategóriába, azt a bankok maguk határozzák meg, de az egyes pénzintézetek esetében azért találni eltéréseket.
Az ápolási díj azonban egyik banknál sem minősül elsődleges jövedelemnek, vagyis önmagában nem hitelezhető, és egyetlen olyan magyar pénzintézet van, ahol másodlagos jövedelemként figyelembe veszik. Ez azonban nagyon fontos lehet, ugyanis az adósságfék szabály miatt az ápolási díj figyelembe vétele nagyobb havi hiteltörlesztők bevállalását teszi lehetővé. A JTM-mutató (jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató) azt mutatja meg, hogy az igazolt jövedelmedből mekkora összeget fordíthatsz havonta hiteltörlesztésre. A JTM szabályról itt olvashatsz részletesebben.
Vagyis az ápolási díj magában nem hitelezhető jövedelem, ám ha az ápolási díjban részesülő személy munkavállalói jövedelme eléri legalább a mindenkori minimálbér összegét, akkor a két jövedelem összege alapján állapítják meg a vállalható törlesztő nagyságát. Bár a minimálbér megléte a hitelezhetőség alapvető feltétele, a gyakorlat szerint a bankok többsége 120 ezer Ft-os jövedelem felett hitelez.
Példa a bevállalható havi hiteltörlesztő kiszámítására:
– Havi igazolt nettó jövedelem: 200 000 Ft/hó
– Gyod nettó összege: 90 000 Ft/hó
– A vállalható legnagyobb havi lakáshitel törlesztő: 145 000 Ft
Hitelfelvétel előtt mindenképp mérlegeld, hogy a változó kamatozású, magasabb kamatkockázatú lakáshitelek havi törlesztője alacsonyabb, mint a hosszabb kamatperiódusú, kiszámíthatóbb hiteleké. Ahhoz, hogy a lehető legalacsonyabb törlesztőt fizesd, mindenképp össze kell hasonlítanod a Magyarországon elérhető lakáshiteleket, amihez a Bankmonitor Lakáshitel Kalkulátor a segítségedre lehet. Ez azért fontos, mert 10-15 éves futamidő alatt több millió Ft lehet a különbség teljes visszafizetésben két ajánlat között, vagyis ennyit spórolhatsz az okos választással. Ebben a Bankmonitor hiteltanácsadói is szívesen nyújtanak szakértői segítséget a számodra.
