Egyelőre nagy a titkolózás, de az kimondható, hogy hamarosan nagyobb lehet a családoknak szánt állami támogatások összege. Az adórendszeren belül már a kormány döntött a kedvezmények fokozatos növeléséről, viszont a támogatásokhoz még most fognak hozzányúlni. A jegybank szerint az egyszeri anyasági támogatás és a GYED felső határának emelése lehet hatékony eszköz, de szóba került a családi pótlék emelése is. Csak összehasonlításul, a lengyeleknél hasonló jogcímen háromszor ekkora összeget kapnak a családok egy gyermek után.
Már hónapok óta nyilvánvaló, hogy a kormány olyan intézkedéseken dolgozik, amellyel a családoknak szánt kedvezmények kiterjesztésre kerülhetnek. A legutóbb Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón fejtette ki, hogy a kormány egy olyan demográfiai programot tárgyalt, amely a gyermekvállalás ösztönzését tűzi zászlajára.
A jó hír, hogy ahogy a miniszter is fogalmazott, a programhoz szükséges pénz rendelkezésre áll, mindössze azon megy a vita, hogy a gyermekvállalást elősegítendő intézkedések közül pontosan mit válasszanak. Továbbá arra is utalt Lázár János, hogy az alanyi jogon járó támogatások szélesítése van porondon.
Konkrét intézkedésekről még hivatalosan nem esett szó, viszont bő egy hónapon belül a várakozások szerint dűlőre jut a kormány a kérdésben, vagyis nyáron már jó esetben kiszivároghatnak hírek a változtatásokról.
Hirdetés
Hirdetés
Mégis hol számíthatunk a támogatás emelésére?
A fent részletezett információk alapján arra következtethetünk, hogy nem az adórendszeren belül kívánják a kedvezményeket kiterjeszteni, esetleg újat bevezetni, hanem a támogatások között. Mindez azért sem lehet meglepő, mert a családi adóalap-kedvezmény esetében már döntés született, hogy évente növekvő pénzügyi segítségre számíthatnak a családok.
Például 2018-ban a benyújtott költségvetés szerint a kétgyermekes családok adókedvezménye tovább nő. A két gyermekkel rendelkező családok esetében havonta a kedvezmény mértéke 35 ezer forint (2*17 500 Ft), vagyis éves szinten 420 ezer forintnyi adókedvezményt tudnak érvényesíteni a családok. Ez beleillik abba a képbe, ami szerint 2016-2019 között a kétgyermekes párok esetében a nettó kereset csak az adókedvezmények miatt havonta 5000 forinttal emelkedhet.
Az adórendszeren kívüli támogatások is meglehetősen széleskörűek, ahogy azt az alábbi gyűjtésünk is bemutatja. Érdekes adalék, hogy a jegybank közelmúltban elkészített „Versenyképesség és növekedés” kötetében szerepel ide vonatkozóan jegybanki javaslat is. Nem lehet véletlen, hogy ez az anyag is tartalmazza például a kétgyermekes családok adókedvezményének növelését, igaz ők nagyobb léptékű emelést javasoltak volna.
Az ott szerepeltek szerint a leghatékonyabb az lenne, ha a gyermek születése után járó egyszeri anyasági támogatást növelnék. Jelenleg egy gyermek esetén 64 125 forintra jogosult az anya, míg ikrek esetében 85 500 forintra. A támogatás összege a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíjhoz van kötve, bár az emelést úgy is meg lehet tenni, ha a szorzószámot változtatják meg.
A jegybank másik javaslata a gyermekgondozási díj, vagyis a GYED felső határának növelése. A támogatás felső határa a hagyományos GYED esetében van, méghozzá úgy szól a törvény, hogy nem lehet havonta magasabb az összeg, mint a minimálbér kétszeresének 70%-a. 2017-ben a minimálbér 127 000 forintra nőtt, ezzel együtt a felső határ is bruttó értelemben 178 500 forintra.
A két módosítási javaslatból ez utóbbi tud nagyobb hatással lenni a család költségvetésére, hiszen az anyasági támogatás egyszeri, és jellemzően kisebb összegű, mint a GYED, ami a gyermek 2 éves koráig jár. Hasonlóan eldöntendő kérdés, hogy ki a célcsoport, mert, ha csak a felső határ mértékét emelik meg, akkor azzal a nagyobb keresetű nők járnak jobban. Ellenben, ha a százalékos mértéket módosítják, azzal a kisebb keresetűeknek is nőni fog a támogatása.
Esetlegesen még felmerülhet a sokak által csak családi pótlékként emlegetett ellátás/támogatás összegének emelése. A családi pótlék nagysága, ami egy gyermeket nevelő két szülő esetén 12 200 forint, nem emelkedett 2008 óta. Igaz alacsony is volt ebben az időszakban az infláció, de ettől függetlenül elképzelhető, hogy ehhez az ellátáshoz is hozzányúlnak. Bár a GYED-hez képest ez a támogatás hosszabb időre szól, vagyis nagyobbak a költségvetési hatásai.
Azért is lehet kérdés, hogy melyik ellátást változtassák meg, mert bő fél éve az EMMI államtitkára azt mondta, hogy a magyar kormány kíváncsian figyeli a Lengyelországban tavaly tavasszal bevezetett 500 plusz programot. Ennek lényege, hogy egy új támogatási formát vezetnek be a gyermekszületések számának ösztönzésére. Meghatározott jövedelem alatt 500 lengyel zloty (körülbelül 37 ezer forint) illeti meg a családot az első gyermek után, valamint ugyanekkora összeget kivétel nélkül mindenkinek jár a második (és azt követő) gyermek után.
Történjen bármi is, azt már előzetes elmondhatjuk, hogy a több gyermeket vállalók számára – egyelőre meghatározhatatlan összeggel – biztosabb alapokra kerülhet a családi költségvetés. Minden bizonnyal a következő bő egy hónapban azt is megtudhatjuk, hogy mennyire lesz ambiciózus az intézkedéscsomag. Ne feledjük, egy nagyobb emelésnek komoly költségvetési hatása lehet, különösen, ha például a családi pótlék összegét emelné meg a kormány a lengyel szintre (körülbelül a háromszorosára).
A CSOK változatlanul elérhető lesz használt és új építésű lakásra is. Nézd meg egyszerűen, hogy az elképzeléseidhez melyik a legjobban illő ajánlat!
