Mit szólnál egy évi 9%-os állampapír hozamhoz? Ha Magyarország hitelesen az euróbevezetés pályájára lép, egy ma megvásárolt 10 éves magyar kötvény pontosan ezt hozhatja a következő 3 évben. De hogyan érhető ez el, és mikor valósulhat meg? Ezt járjuk most körbe.
Egy ilyen mértékű hozamesés egyszerre spórolna az államnak nagyságrendileg 1000 milliárd forintot kamatokon és termelne komoly árfolyamnyereséget annak, aki ma – még magas kamatokon – vesz hosszú lejáratú magyar állampapírt. A kamat és az árfolyamnyereség együtt adja ki azt az évi 9,1%-os hozamot, ami egy 10 éves kötvénynél elérhető lehet, ha a forgatókönyv valóra válik.
Zsiday Viktor szerint a befektetők nem csupán a kormányváltás tényére reagálnak – hanem arra, hogy Magyarország reálisan léphet az euróbevezetés ösvényére. A piac nem az euró bevezetésének napját árazza, hanem azt a pillanatot, amikor az odavezető utat hitelesnek látja. És ez a pillanat, úgy tűnik, most érkezett el.
Hirdetés
Hirdetés
Az euró nem új téma – de most más a helyzet
Volt már ilyen szándék korábban is, ám a politikai kinyilatkoztatások következmények nélkül maradtak. Most azonban más a helyzet, a TISZA egyértelműen az euróbevezetés kapujába kívánja kormányozni Magyarországot. Nincs még hivatalos céldátum, de a piaci szereplők okkal számítanak arra, hogy a következő évtized elején az euróbevezetés reális lehetőséggé válhat.
A kötvénypiac jellemzően nem a bevezetés napján reagál. Jóval korábban, már akkor elkezd árazni, amikor a valószínűségek növekedni kezdenek.
Horvátország megmutatta az utat
De miért épp Horvátország a legjobb összehasonlítási pont? Azért, mert egy jól követhető történet arról, hogyan reagál a piac, ha egy ország komolyan veszi az euróbevezetést. A 2010-es évek második felében a két ország hasonló gazdasági pályán mozgott, és a magyar 10 éves állampapírok mai felára nagyjából megfelel annak, ahol Horvátország akkor tartott.
A döntő pillanat 2017-ben érkezett, négy évvel az EU-csatlakozása után Horvátország hivatalosan kinyilvánította, hogy az eurózónához kíván csatlakozni. Ez az a fajta politikai kinyilatkoztatás, amelyre Magyarország esetében még nem került sor. A piac erre azonnal reagált, a horvát 10 éves állampapírok felára a német 10 éves állampapírhoz képest két év alatt nagyjából 230 bázispontról a felére csökkent. A nagy átárazódás nem 2023-ban, az euró tényleges bevezetésekor ment végbe – hanem már 2017 és 2019 között, a hiteles politikai szándék megjelenése után zajlott.
Az ábrán kristály tisztán látszik, hogy 2017-től kezdődően a horvát 10 éves kamatszint fokozatosan simul rá a német 10 éves kamatszintre. Ez az euró bevezetésének egyik legjelentősebb hatása, ami még jóval a fizetőeszközök cseréje előtt jelentkezik.
Ennek kézzelfogható hatása volt a mindennapi gazdasági életre is. Az alacsonyabb kamatok azt eredményezték, hogy olcsóbb lett a tőke, a vállalatok kedvezőbb feltételekkel jutottak forráshoz, a lakásvásárlók pedig alacsonyabb hitelkamatokkal találkoztak.
Ez a minta nem horvát különlegesség – általános tapasztalat, hogy az euróövezeti csatlakozás előkészítése során a kamatfelár fokozatosan mérséklődik, és mire az ország ténylegesen bevezeti az eurót, a hozamszintje jellemzően az eurózóna átlagához simulva közelít.
Ha a befektetési döntéseket inkább szakértőkre bíznád, a HOLD Online Vagyonkezelés csapata kezeli helyetted a megtakarításaidat – a szellemi műhely része Zsiday Viktor is, akinek elemzésére ez a cikk is épít.
Mit jelent ez Magyarországnak és neked?
Magyarország jelenlegi helyzete nem azonos azzal, ahol Horvátország 2017-ben állt. A forint szabadabban mozog, a kockázati prémium összetétele más, és az államháztartás helyzete sem egyezik meg. Ezért a horvát példát csak forgatókönyv-vázlatként lehet kezelni, nem kőbe vésett előrejelzésként.
A két ország helyzetének hasonlósága azonban vitathatatlan. Ha a piac hitelesnek látja a magyar európályát, a jelenlegi 6-7%-os magyar 10 éves hozamok kedvező esetben 4% közelébe kerülhetnek 3-4 éven belül. Ez az állam számára több ezer milliárd forintos megtakarítást jelentene kamatokon – de befektetőként neked is komoly lehetőséget kínál.
Ha most veszel hosszú lejáratú magyar államkötvényt, egyszerre kapsz vonzó kamatot és potenciális árfolyamnyereséget, ha Magyarország valóban az euróbevezetés pályájára lép. Minél hosszabb a papír futamideje, annál erőteljesebb az árhatás.
Pontosan mekkora hozamod lehet?
A kötvények árazása elsőre bonyolultnak tűnhet, de a mögöttes logika kifejezetten egyszerű. Képzeld el, hogy van egy kötvényed, ami évente 6%-os kamatot fizet. Ha később a piacon már csak 4%-os kamatozású új kötvényeket lehet kapni, a te papírod hirtelen vonzóvá válik – hiszen ugyanolyan biztonságos befektetés, de magasabb hozamot fizet. Aki meg akarja venni tőled, többet is hajlandó fizetni érte, mint amennyiért te megvetted, hiszen a te papírod magasabb kamatot fizet mint a piacon elérhető kötvények. Ez az árfolyamnyereség.
Fordítva ugyanez igaz, ha a piaci kamatok emelkednének és az új kötvények már 8%-ot fizetnének, a te 6%-os papírod kevesebbet érne, mint amennyiért vetted.
Ebből következik, hogy ha csökkennek a kamatok, a régi, magasabb kamatozású kötvények felértékelődnek. És minél hosszabb egy kötvény hátralévő futamideje, annál erősebb ez a hatás – annál több éven át fizet ugyanis magasabb kamatot a piacnál, ami az árban is jobban megmutatkozik.
Ha 3 év alatt a 10 éves magyar hozam 6%-ról 4%-ra csökkenne, a kötvényeken nemcsak a kamatot kapnád meg, hanem árfolyamnyereséged is keletkezne. A kettő együtt adja ki a teljes hozamot – és minél hosszabb a papír futamideje, annál nagyobb az árfolyamhatás:
egy 10 éves kötvénnyel 9,1%-os évesített hozamot érhetnél el, egy 15 évessel már 11,0%-ot, egy 20 évessel 12,5%-ot, egy 25 évessel pedig 13,7%-ot.
A különbség forrása nem a kamat – az minden esetben ugyanannyi. A különbséget az árfolyamnyereség adja: egy hosszabb futamidejű kötvény ára jobban emelkedik ugyanakkora hozamesésre, mert több éven át fizet a piacinál magasabb kamatot. Minél hosszabb a papír, annál erősebben érzékeli az árváltozást.
FixMÁP-pal kevesebb a kockázat, de kisebb a nyereség is
A FixMÁP évi 7%-os fix kamatával első ránézésre vonzó ajánlat – különösen akkor, ha a piaci kamatok már 7% alá esnek. Az 5 éves futamideje miatt azonban kisebb árfolyamnyereséget termel, mint a hosszabb kötvények, tehát a hozampotenciál is szerényebb.
Ami viszont figyelemre méltó, az az aszimmetria: a veszteség le van védve. Az Államkincstár jelenleg a névérték 99%-án veszi vissza a papírt, vagyis a befektető legfeljebb 1%-ot bukhat a tőkéjéből (jelenlegi visszaváltási poltika, ami napi szinten is változhat és semmi nem garantálja, hogy egy év múlva ugyanilyen kedvező lesz). A felső oldal ugyanakkor nyitva van: ha a kamatok valóban 4%-ra esnek, a FixMÁP eladható a valós piaci – fair – értékén is, ami 8,2%-os évesített hozamot hozhat. Ehhez azonban nem az Államkincstáron keresztül kell értékesíteni, hanem közvetlenül egy másik befektetőnek – tőzsdén kívüli, úgynevezett OTC-ügyletben. Ez rugalmasabb, de nehezebb is. Egy ilyen ügylethez nehezebb lehet vevőt kell találni, és a tényleges ár is elmaradhat a számított értéktől.
Tehát valóban kedvező befektetésnek tűnik a magyar államkötvény, de csak akkor, ha csökkennek a kamatok – és ezt belátható időn belül teszik meg. A történet hitelességét a politika adja, az ütemezést a piac szabja meg, a kockázatot pedig mindenki maga viseli.
Ami most biztos, hogy a kamatok még magasak a hosszú lejáratú állampapíroknál, de a piac már elkezdte árazni a hiteles európályát – aki kivár, lehet, hogy már csak alacsonyabb kamatokon tud beszállni, és az árfolyamnyereség nagy részét is elszalasztja. A kérdés nem az, hogy biztosan jön-e az euró. A kérdés az, hogy megéri-e fogadni rá – tudva, hogy a piac már elkezdett ugyanebbe az irányba lépni. Ez cikk nem minősül befektetési tanácsadásnak és ajánlásnak.
Ha ezt a lehetőséget inkább profikra bíznád, a HOLD Online Vagyonkezelés csapata napi szinten keresi a legjobb befektetési lehetőségeket helyetted.
