A rezsicsökkentés átalakítását követően az idei évben az infláció elérheti a 13-14 százalékot is. Ilyen áremelkedés mellett az életszínvonal fenntartásához már jelentős bérnövekedésre van szükség. Ha pedig a bér stagnál, esetleg a béremelés elmarad a tényleges pénzromlás mértékétől, akkor bizony lényegesen kevesebb pénz marad a kötelező kiadások után. Erre különösen oda kell figyelniük azoknak, akik most vesznek fel hitelt, illetve a jövedelmük jelentős részét fordítják jelenleg is törlesztésre.
Minden hitelfelvétel mögött van egy komoly cél, például egy új autó megvásárlása, egy régebbi, drága kölcsön kiváltása, vagy éppen az, hogy végre saját tulajdonú otthonba szeretnénk költözni. A kitűzött cél egyben meghatározza azt is, hogy mekkora összegre van szükségünk, a lehetőségeinknek azonban gátat szab az úgynevezett adósságfék, ami nem engedi, hogy a jövedelmünk meghatározott százalékánál többet költsünk hiteltörlesztésre. Minél hosszabb egy hitel kamatperiódusa – az az időszak, ami alatt a bank egyoldalúan nem módosíthatja a kamatot, ezzel együtt pedig a hiteltörlesztőt -, annál később ránt be az adósságfék, így egy legalább 10 éves kamatperiódusú kölcsönnél akár a jövedelem 60%-ig is el lehet menni.
De mit is jelent ez az 50, illetve 60%? Azt, hogy például 400 ezer Ft nettó jövedelemmel elvileg akár 200 ezer Ft hiteltörlesztő is bevállalható, vagyis a fennmaradó 200 ezer Ft-ból kell tudni megélni. Ha belegondolunk, hogy mennyi egy lakás átlagos rezsije, hogy 20% felett drágultak egy év alatt az élelmiszerek, akkor ez bizony nem kis kihívás. A lakáshitelt ráadásul általában 10-20 évre vesznek fel, vagyis hosszú távon kell tudni szerződés szerint fizetni a részleteket.
A bankok persze nem mennek el feltétlenül a falig, például mindegyik meghatároz egy minimális jövedelmet – ez általában a minimálbér, vagy azt meghaladó összeg -, de többen közülük a nettó jövedelmet csökkentik egy becsült megélhetési költséggel, és ezt követően számolják ki a JTM-et. Ezen kívül ellenőrzik az elmúlt pár hónap bankszámlamúltját is, és ha szerencsejáték fogadást, esetleg magánjellegű kölcsön törlesztését találják rajta, akkor ezeket is figyelembe veszik a hitelbírálat során.
Hiába azonban az adósságfék és a banki hitelbírálat, valójában az adósnak kell tisztában lennie a saját teherbíró képességével, neki kell kiszámolnia, hogy mekkora hiteltörlesztőt képes jelentős lemondások nélkül, hosszú távon is biztosan teljesíteni. A számolgatás során mindenképpen kalkulálni kell a magas inflációval is, különösen akkor, ha a jövedelem ezzel várhatóan nem tud majd lépést tartani. A legjobb az, ha legalább az elmúlt fél év bevételeit és kiadásait elemezzük, hogy lássuk, mekkora szabad összeg maradt havonta a számlánkon. Ha albérletben lakunk, a lakáshitel célja pedig a saját tulajdonú otthon megvásárlása, akkor persze számolhatunk úgy, hogy ezt az összeget hiteltörlesztésre fordíthatjuk majd. A lényeg azonban az, hogy legyünk reálisak és őszinték magunkkal!
Hirdetés
Hirdetés
Mire figyeljenek azok, akik most vennének fel hitelt
Ha már tudjuk, hogy mekkora hiteltörlesztőt vagyunk képesek hosszú távon bevállalni, akkor első körben azt kell megtudnunk, hogy ez milyen hitelösszeg felvételét teszi lehetővé. Az összeg függ a hitel típusától – jelzáloghitel vagy személyi kölcsön -, valamint a kamat nagyságától, ami nem más, mint a bank pénzének használatáért fizetendő ár. Mivel az egyes bankok más-más „árat” kérnek a pénzük használatáért, rendkívül fontos, hogy megtaláljuk a számunkra elérhető lehető legkedvezőbb ajánlatot, vagyis a legolcsóbb hitelt. Nem lehet eléggé kihangsúlyozni, hogy ez mennyire fontos, hiszen például egy 20 millió forintos – 20 éves futamidő, 10 éves kamatperiódus, 30 millió Ft értékű ingatlanfedezet, 400 ezer Ft nettó jövedelem – lakáshitel havi törlesztője 151 000 Ft és 184 000 Ft egyaránt lehet, ami két évtized alatt csaknem 8 millió Ft-ot jelent.
Mennyi személyi hitelt kaphatok? kalkulátor
Mennyi lakáshitelt kaphatok? kalkulátor
Ha az elérhető legkedvezőbb havi törlesztőt magasnak találjuk, akkor megoldást jelenthet a futamidő meghosszabbítása, az előbbi lakáshitel havi törlesztője 30 éves futamidőre 128 300 Ft és 166 300 Ft között lesz, vagyis havi néhány tízezer forinttal tehermentesíthető a családi költségvetés. Ugyanakkor a hosszabb futamidő miatt tovább használjuk a bank pénzét, emiatt tovább kell rá kamatot is fizetnünk, így a teljes visszafizetendő összeg végül nagyobb lesz.
Persze később, ha a pénzügyi helyzetünk lehetővé teszi, a hitel előtörleszthető, akár úgy, hogy a havi törlesztő csökkenjen – ebben az esetben a futamidő változatlan marad -, de arra is van lehetőség, hogy a futamidőből faragjunk csak le. Bármelyiket is válasszuk, a teljes visszafizetés csökkenni fog, bár végső soron pénzügyileg a futamidő kurtítása az előnyösebb. (Az előtörlesztéssel elérhető pénzügyi előnyről itt írtunk korábban részletesen.)
Alacsonyabb lehet az új hitel havi törlesztője akkor is, ha magasabb jövedelmet tudunk igazolni. Természetesen nem kereshetjük meg a munkáltatónkat azzal, hogy béremelést kérünk az olcsóbb lakáshitel miatt, ám ha van erre lehetőség, adóstársat bevonhatunk a hitelbe, hátha így kamatkedvezményt kaphatunk. Van például bank, ahol már 100 000 Ft nettó jövedelemre 0,64%-os kamatkedvezmény jár, de a legtöbb banknál a magasabb jövedelemmel együtt sávosan csökken a kamat. Találtunk olyan pénzintézetet például, ahol 1,3 millió Ft igazolt jövedelem már 1,5% a diszkont! Lényeges, hogy az igazolt jövedelem több adóstól is származhat. Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy a nagyobb kamatkedvezményt nyújtó banké lesz a nyerő ajánlat, hiszen nagyon nem mindegy, mekkora az eredeti kamatszint.
Mit tehetnek azok, akiknek van már hitelük
A már hitellel rendelkező adósokat érzékenyen érintheti az infláció, hiszen jelentősen csökkentheti a szabadon elkölthető pénzösszeget, így a havi kiadásaik lefaragására kényszerülhetnek. Megoldást jelenthet például a meglévő drágább hitelek összevonása és kiváltása, ezért mindenképpen érdemes számolgatni ezzel kapcsolatban, vagy akár egy hitelszakértő segítségét kérni.
A hitelkiváltáson túl a futamidő esetleges meghosszabbításával is csökkenthető a havi törlesztő, ám ahogy erről korábban már írtunk, ez a teljes visszafizetést meg fogja majd emelni. A futamidő hosszabbítás ugyanakkor szerződésmódosítást igényel, ami jellemzően néhány tízezer forintos egyszeri kiadást jelent majd.
Amennyiben van megtakarításunk, akkor megfontolandó lehet ezt nem felélni, hanem akár ebből előtörleszteni a hitelt, hiszen így a havi fizetnivaló is csökkenni fog. Itt azonban érdemes előzetes kalkulációt végezni, hiszen, ha a hitelünk kamata mondjuk 5%, a pénzünket inflációkövető állampírban tartva pedig ennél több hozamot zsebelhetünk be, akkor ez nem feltétlenül lesz jó üzlet. Ha viszont a hónap végén nem jövünk ki a jövedelmünkből, emiatt pedig nem tudunk törleszteni, akkor nem lesz más megoldás, mint hozzányúlni a tartalékunkhoz, és így stabilizálni a bevétel-kiadás arányt. (Ez még mindig jobb lehet, mint a megtakarítást szép lassan felélni, hiszen így a pénzünket nem tudjuk lekötni, miközben a kamaton sem spórolhatunk.)
Amennyiben a spórolás és más egyéb próbálkozás sem vezet eredményre, akkor a legfontosabb az, hogy a problémánkat jelezzük a bank felé. Nem szabad homokba dugnia fejünket, mert a helyzet önmagától nem fog javulni, a bankoknak viszont kész megoldásaik vannak az átmeneti fizetési nehézségek kezelésére.
Ha megkeresnéd a számodra elérhető legkedvezőbb lakáshitelt, akkor ebben segítségedre lehet a 10 magyarországi bank ajánlatait megversenyeztető Bankmonitor lakáshitel kalkulátor. Amennyiben a kalkulációt követően megadod az elérhetőséged, a Bankmonitor hitelszakértői felveszik veled kapcsolatot, és mindenben a segítségedre lesznek. A hitelszakértők szolgáltatása a számodra ingyenes.
