Magyarországon, ahogy Európa más országaiban is, a kiemelt halálokok között első helyen szerepelnek a keringési rendszer megbetegedései, majd másodikként a daganatos megbetegedések. Mit tegyünk, ha biztonságban akarjuk tudni magunkat és a családunkat?
A statisztika szerint el vagyunk maradva az uniótól
2019 novemberében jelent meg az Egészségügyi országprofil, amely az OECD és a European Observatory on Health Systems and Policies közös munkája együttműködésben az Európai Bizottsággal. A tanulmány releváns statisztikai adatok alapján meglehetősen borongós képet fest a hazai egészségi állapotokról.
A jelentésből kiemeltünk néhány információt, ami rávilágíthat az egyéni biztosítások fontosságára.
Magyarországon a születéskor várható élettartam több mint négy évvel emelkedett 2000 és 2017 között (71,9 évről 76,0 évre), amely növekedés valamivel magasabb, mint az uniós átlag (3,6 év). Ennek ellenére 2017-ben a születéskor várható élettartam még mindig majdnem öt évvel alacsonyabb az uniós átlagnál, és a legalacsonyabb a visegrádi országok (Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia) körében.
A magyar nők átlagosan hét évvel tovább élnek, mint a férfiak (79,3 év, szemben a 72,5 évvel). A nemek közötti különbség magasabb, mint az EU egészében (5,2 év), ami különösen annak köszönhető, hogy a férfiak nagyobb mértékben vannak kitéve kockázati tényezőknek, különösen a dohányzásnak és a túlzott mértékű alkoholfogyasztásnak.
A becslések szerint Magyarországon a halálozások fele egészség-magatartásbeli kockázati tényezőknek tulajdonítható, ideértve a helytelen táplálkozást, a dohányzást, az alkoholfogyasztást és a kevés testmozgást (IHME, 2018). Az életmódunk miatt gyakrabban kell igénybe venni az egészségügyi ellátó rendszert, ami szintén nem ideális.
Hirdetés
Hirdetés
Az állami egészségügyi rendszerre nem érdemes hagyatkozni
A magyar egészségügyi rendszer krónikusan alulfinanszírozott. Az egy főre jutó, egészségügyi ellátásra fordított kiadások 1468 EUR-t tesznek ki, ami a legalacsonyabbak között van az EU-ban. Az egy főre jutó egészségügyi kiadások nagyjából ugyanolyan ütemben emelkedtek 2010 óta, mint a GDP, így az egészségügyi kiadások GDP-hez viszonyított aránya nagyjából állandó maradt: a 2010-es 7,5% és a 2017-es 6,9% között mozgott, és továbbra is jóval elmarad az uniós átlagtól.
Az egészségügyi kiadásokból való állami részesedés (a kormányzati és a kötelező társadalombiztosítás) a 2017-es összes egészségügyi kiadás alig több mint kétharmadát adta, míg a zsebből fizetett közvetlen lakossági hozzájárulások 27%-ot tesznek ki, amely az uniós átlag (16%) majdnem duplája.
Összességében az egészségügyi rendszer túlzott mértékben támaszkodik a kórházi ellátásra, az alapellátás felszereltsége pedig elégtelen ahhoz, hogy komolyabb szerepet játsszon.
Az Eurostat adatok alapján 2016-ban Magyarországon volt a harmadik legmagasabb a megelőzhető halálozás és az ötödik legmagasabb a megfelelő kezeléssel elkerülhető halálozás az EU-ban. Magyarországon ugyanebben az évben közel 30 000 halálesetet lehetett volna elkerülni hatékonyabb népegészségügyi és prevenciós beavatkozásokkal. További 16 000 halálesetet lehetett volna megelőzni eredményesebb és időben nyújtott egészségügyi ellátással.
Szükség lehet valamilyen extra védelemre, életbiztosításra
A fentiek alapján sok mindenen lehet és kell is javítani a jövőben, de ezek között az életmód változtatása a legnehezebb. Ha dohányzol, nem táplálkozol megfelelően, sokat iszol és keveset mozogsz, valószínűleg a háziorvos nem fog tudni segíteni rajtad, így egy kórházban fogsz kikötni. Egy szakorvosi várólistára kerülsz és jó esetben még mielőtt bekövetkezik a tragédia kapsz valamilyen orvosi ellátást.
Ha ezt el akarod kerülni, akkor mélyebben a zsebedbe kell nyúlnod és a magán-egészségügyben kell magadnak finanszíroznod a gyógyíttatásodat. Ebben segítségedre lehet egy életbiztosítás, ami nemcsak a családod anyagi gondjain segít amikor már te nem leszel, hanem finanszírozni tudja a gyógykezelésed költségeit is.
A kiegészítő biztosítások között találsz olyat, ami fedezetet nyújt azokra a betegségekre, amiknek bekövetkezése a legvalószínűbb ebben a helyzetben. Ez a kritikus betegségre szóló kiegészítő biztosítás, amely szinte minden biztosító termékpalettáján megtalálható.
Mit tud egy kiegészítő biztosítás?
Ez a kiegészítő biztosítás az életet veszélyeztető betegségek diagnosztizálása esetén kifizetik a biztosítási összeget úgy, hogy te azt a gyógykezelésre fordíthatod. A pénzt felhasználhatod a gyógyszerek megvásárlására, a magánklinikák szolgáltatásaira és a rehabilitáció költségeire is. Vagyis sokkal nagyobb esélyed lesz a gyógyulásra, mint abban az esetben, ha csak az állami egészégügy limitált szolgáltatásaira számíthatnál.
A kritikus betegségekre szóló kiegészítő biztosítások esetében van egy verseny a biztosítók között, hogy minél több betegség esetén tudjanak védelmet biztosítani. Így van olyan konstrukció, ami 1 vagy 7 vagy 32 vagy akár 50 betegség esetén is szolgáltat.
Nyilván az a legjobb, és természetesen a legdrágább, amely minden esetben védelmet nyújt, de igazából a leggyakoribb betegségekre kell a védelmet biztosítani, hiszen azok bekövetkezése a legvalószínűbb.
Mi a legfontosabb?
Ha olyan kritikus betegségre szóló kiegészítő biztosítást keresel, amely csak a leggyakoribb életet veszélyeztető betegségek esetén nyújt védelmet, akkor arra figyelj, hogy az isémiás szívbetegségekre (ISZB) és a daganatos megbetegedésekre mindenképpen nyújtson térítést a termék. Az isémiás szívbetegség a szívet tápláló koszorúerek (artériák) szűkülete, elzáródása. Ez a leggyakoribb halálok, amit a fenti ábrán is láthatsz.
A Bankmonitor kalkulátorával ki tudod számítani, hogy mennyibe kerülne számodra egy kockázati életbiztosítás és a hozzá kapcsolódó kritikus betegségre szóló kiegészítő. A megkapott eredmény nem egy konkrét ajánlat, hanem a piac átlagos értékét mutatja, a Bankmonitor tanácsadóinak segítségével a számodra legjobb szolgáltatást tudod megtalálni. Regisztrálj és segítünk eligazodni a biztosítási konstrukciók között!
