„A hírekből arról értesültem, hogy az állampapírok hozama már negatív szintre csökkent le. Tavaly még 2,25%-os kamatú kincstárjegyet vásároltam, mert mindenhonnan azt hallottam, hogy ezzel járok a legjobban. Hamarosan le fog járni a lekötésem, ezért érdeklődnék, hogy már én is csak negatív kamat mellett tudok befektetni?” A kérdést a Bankmonitor egyik érdeklődője tette fel, most pedig a szakértőnk meg is adja a választ.
Sokakban felmerülhetett a kérdés, hogy mi is ez a hercehurca a negatív állampapír kamatokkal és tulajdonképpen hogyan is kell ezt értelmezni. Szerencsére fellélegezhetünk, ugyanis a lakossági állampapíroknál negatív kamatról szó sincsen, ott továbbra is jár a 1,5-3,88%-ig terjedő kamat az értékpapír futamidejétől függően. De akkor mégis miről hallhattunk az elmúlt napokban?
A félreértést az okozza, hogy kétfajta állampapír is elérhető, mégpedig a csak lakossági befektetők számára fenntartott és a bárki által megvásárolható hagyományos államkötvények. Mind a két állampapír típus hasonló abban, hogy az államnak adjuk kölcsön a pénzt. Ugyanakkor nem szabad összekeverni őket, mert amellett, hogy máshogy működnek, még a befektetői körük is teljesen más.
A hagyományos államkötvényeket főként a bankok, befektetési alapok, nyugdíjalapok, biztosítók vásárolják (ún. intézményi befektetők), hiszen ezek a szereplők már kiszorulnak a lakossági szegmensből. A negatív hozam pedig erre a csoportra vonatkozott, ugyanis a 3 hónapos diszkontkincstárjegyet már csak -0,02%-os átlaghozam mellett érték el a múltheti aukción. Vagyis 3 hónapra a befektetők úgy is hajlandók kölcsönadni az államnak, hogy gyakorlatilag ennek fejében nem kapnak hozamot, sőt még egy minimális összeget ők fizetnek.
Vajon az állam olyan stabil pontot jelent a befektetők szemében, hogy a biztonságért cserébe inkább ők fizetnek, mintsem hogy kamatot várjanak el? A németeknél, vagy a franciáknál hasonló a helyzet, azonban nálunk más okot is találunk.
Nagy szerepet játszott az elmúlt időszak jegybanki intézkedéseinek hatása, ami a bankokat egyre inkább az állampapírpiac felé terelte. Nagyon röviden elmondva a jegybank 2014 óta azon dolgozik, hogy a hazai szereplők hangsúlyosabbá váljanak az állam finanszírozásában és ezért drasztikusan lecsökkentette a jegybanki betét nagyságát. Vagyis a bankok kiszorultak abból az eszközből, amiben a fölös pénzeiket köthették le és ez a rövid állampapírok piacán csapódik le.
Márpedig ha a kereslet ilyen óriásit nő az azzal jár, hogy az árfolyam elszáll, ami az elérhető hozam csökkenését is jelenti. A másik oldalról pedig a kínálat is szűkebb, ami annak köszönhető, hogy rengetegen vásárolják a lakossági állampapírokat, így kevesebb hagyományos államkötvényt bocsátottak ki az utóbbi időszakban.
