Ahogy egyre hidegebbre fordul az idő, lassan elnéptelenednek a népszerű pihenőhelyek az országban. A nyaralótulajdonosok elzárják a vizet, lezárják az épületet, majd hosszú hetek, hónapok telnek el anélkül, hogy feléje néznének. Ekkor jön el a betörők ideje, akik ilyenkor a rendőrségi erőfeszítések ellenére is szinte háborítatlanul garázdálkodnak az üdülőövezetekben. Mit lehet ellenük tenni?
Felesleges abban a hitben ringatnunk magunkat, hogy szerencsénk lesz, mert hacsak nem él egy megbízható helyi lakos nyaralónk közelében, vagy nem építünk ki a biztonsági szolgálathoz bekötött riasztórendszert, akkor nagy valószínűség szerint előbb utóbb szemet szúr a betörőknek az üres ingatlan. A hazai biztosítótársaságok statisztikái szerint 3-4 évente sorra kerül az összes feltörhető nyaraló.
A betörők azonban csak az egyik veszélyforrást jelentik kedvelt pihenőhelyünk szempontjából. Ha mégsem zártuk el a vizet, akkor a csőtörés elöntheti az egész házat. Az őszi, téli viharok szintén komoly kárt tehetnek. Egy váratlan tűzeset pedig egyenesen beláthatatlan következményekkel járhat. Történjék bármi, arra fel kell készülnünk, hogy az elszenvedett kár egy nyaraló esetében sokkal nagyobb lesz, mint egy normál lakóingatlannál. Gondoljunk csak bele: mire a szinte lakatlan üdülőövezetben sokszor hetekbe, hónapokba telhet, mire valaki észreveszi, ha baj történt.
Ahhoz, hogy nyugodtan tudjunk aludni és a legközelebbi nyaralás előtt ne kelljen súlyos összegeket költenünk a kárt szenvedett ingatlan lakhatóvá tételére, bizony nem árt biztosítást kötni. Arra azonban készüljünk fel, hogy ez nem lesz olcsó mulatság! A biztosítótársaságok 50-100 százalékkal nagyobb díjat kérnek a lakatlan nyaraló biztosítása fejében, mint teszik egy lakóingatlannál. Előbbieknél ugyanis jóval nagyobb a kockázatuk, hiszen a lakatlanság miatt a kár is jóval nagyobb lehet.
A pótdíjat sokan úgy próbálják megúszni, hogy valamelyik családtagot állandó lakosként bejelentik a nyaralóba. A turpisság azonban hamar kiderülhet. Elég, ha a biztosítótársaság vet egy pillantást a közműszámlákra és kiderül: az alacsony fogyasztás miatt aligha lakhat valaki állandóan a nyaralóban. De akkor mégis miként lehet valamelyest lefaragni a biztosítási díjakból? A megoldás egyszerű: figyeljünk arra, hogy csak arra kössünk biztosítást, amire leginkább szükség van.
Az első lépés, hogy a nyaraló esetében inkább az épületre kell koncentrálni, semmint a benne lévő ingóságokra. A legfontosabb, hogy az épület a tűzesetek és az elemi csapások ellen védve legyen. A betörés elleni védelem szintén alapkövetelmény lehet. Ennek díját azonban mérsékelni tudjuk, ha a nyaraló esetében is biztonsági ajtókat és ablakokat, rácsokat építünk be, netalán felszerelünk egy riasztót is. Az óvintézkedéseket a biztosítók általában díjkedvezménnyel honorálják. Sokat spórolhatunk azzal is, ha értékes ingóságokat, például műszaki cikkeket nem tartunk a nyaralóban, így ezekre nem kell kötnünk biztosítást sem.
A legtöbb nyaraló családi ház, vagy vízpart közelében lévő társasházi lakás. A biztosítótársaságok ajánlatait megnézve kiszámolhatjuk, hogy egy 100-120 négyzetméteres családi házra a teljes körű biztosítás évente 20-25 ezer forintból megoldható, míg 50-75 négyzetméteres lakásnál ugyanez 15-20 ezer forintból megvan.
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.
