A januári nyugdíjemelés hatására egy átlagos nyugdíjas havi 5000 forinttal lett gazdagabb. A 3%-os emelés viszont elmarad lényegesen attól szinttől, amivel a bérek emelkednek. Cikkünkben bemutatjuk, hogy miért nem lehet az infláció feletti nyugdíjemelésre számítani, és azt is, hogy miként készülhetünk fel mi magunk már idejekorán a pénzügyileg nehezebben leküzdhető időkre.
Használd nyugdíjkalkulátorunk, és kiderül, mennyire vagy felkészülve az időskorra!
Legyünk nyugdíjasok, vagy éppen a nyugdíj előtt állók, kulcskérdés, hogy megtudjuk, évenként mennyivel is emelik a járandóságokat. Aki már nyugdíjban van, az vajmi keveset tehet az ügy érdekében, aki viszont aki még a nyugdíjazás előtt áll, az esetleg saját megtakarítással felkészülhet a „rosszabb” időkre.
Amit biztosan tudunk, az az, hogy az új kormány is kitart a korábban követett stratégia mellett, a nyugdíjak értékét meg akarják őrizni. Mindez egyet jelent azzal, hogy minden évben a kormány által várt inflációval emelkednek a nyugdíjak, majd ha év közben valami váratlan esemény történne és nagyobb lenne a pénz vásárlóértékének romlása, akkor novemberben kiegészítő emelést adhatnak.
A 2018-as évben a kormány a jegybankhoz képest magasabb inflációval számolt, ezért került sor 2018. januárjában a 3%-os nyugdíjemelésre. Ne felejtsük, hogy a tavaly novemberi kiegészítő emelés annak idején egyben fizették ki, és azt is beépítették a 2018 eleji nyugdíjakba, vagyis az emelés valójában 3,8%-os volt (0,8%+3,0%).
Tavaly az átlagos öregségi nyugdíj a nyugdíjfolyósító szerint 123 725 forint volt, ami az említett emelés után 128 427 forintra emelkedett. Kerekítve az emelés havi 5000 forint, éves szinten 60 ezer forint. De ne feledjük, hogy 2017 végén és 2018 elején is extra juttatást kaptak a nyugdíjasok, mégpedig 10-10 ezer forintos Erzsébet-utalvány formájában.
Igen ám, de az elmúlt három évhez hasonlóan 2018-ban is az inflációt lényegesen meghaladó mértékben nőnek majd a keresetek, mi oda vezet, hogy az éppen dolgozók bére és a nyugdíjasok nyugdíja közötti távolság emelkedni fog.
A nyugdíjrendszer egyensúlyára kényesen figyelnek, ami nemcsak magyar jelenség. Ha lenne elegendő ember, aki fizeti az adókat és járulékokat, akkor ki lehetne fizetni a béremelkedéshez közelebb eső nyugdíjemelést is. Viszont a valódi helyzet teljesen más. A magyar társadalom fogy és egyre öregszik, ami a rendszer kereteit feszíti szét.
Pontosan ezért nem számíthatunk rá, hogy az 50-50%-ban a bérektől és az inflációtól függő nyugdíjemelés visszatér, mert olyan kiadási terhet róna a társadalombiztosításra, amit nem tudna hosszabb távon elviselni. Ha mindezt kiegészítjük azzal, hogy várhatóan a jövőben az állami nyugdíj mértéke is vissza fog esni, akkor már láthatjuk, hogy mennyire nagy szükség van az előtakarékosságra.
Nem kell nagy összegre gondolni, a Bankmonitor nyugdíj kalkulátora szerint, ha havi szinten közel 5000 forintot félreteszünk, akkor már 15 év alatt annyi pénz jöhet össze állami kedvezménnyel egy nyugdíjcélú-megtakarításban, hogy életünk végéig kapjunk bő 6000 forintot. Ha visszaemlékszünk, akkor ez nagyobb annál, mint amit most lehetett nyugdíjemelésként megkapni.
Arról nem is beszélve, hogy minél korábban kezdjük el a takarékoskodást, annál több kiegészítést kaphatunk a nyugdíjban. Ennek oka a kamatos kamat jótékony hatása. A lényeg, hogy nem számíthatunk évtizedek múlva arra, hogy az államtól kapjunk egyszeri extra nyugdíj-kiegészítést, ahhoz a feltételeket nekünk kell megteremtenünk.
Szeretnéd tudni a saját számaidat? Használd kalkulátorunkat és kiderül!
