Az eurózónában a gazdasági kilátások bizonytalansága miatt az állampapírokban tartott pénzért már évek óta a befektetőknek kell fizetni, azonban a vételi érdeklődés a kötvényekért továbbra is erős. Az Európai Központi Bank számos intézkedésével próbálja a gazdaságokat kihúzni a gödörből, például ő is államkötvényeket vásárol. A nagy kérdés csak az, hogy mennyire lehet sikeres ez a politika. Az Alapblog írása ennek próbált utána járni.
Az Európai Központi Bank 2015-ben indította útjára a kötvényvásárlási programját, korábban elképzelhetetlen módon ő is megjelent a vételeivel az eurózóna országok kötvénypiacain. A havi 60 milliárd eurós vételtől azt várták, hogy a bankokat több hitel kihelyezésére lehet sarkallni, amivel együtt a gazdasági növekedés is beindulhat. Rövidesen rá kellett jönni, hogy a program kiterjesztésre szorul, és komoly akadályok is tornyosulnak előtte, hiszen egyre szűkült az elérhető kötvények köre.
Ebben az évben tovább lépett az EKB, a havi keretet 80 milliárd euróra növelték meg és az államkötvényeken kívül már vállalati kötvényeket is elkezdhettek vásárolni. A britek kilépését hozó népszavazás után a látottak alapján a gyengének tartott országok piacán vásároltak nagyobb mértékben, ami kifejezetten jó hír lehet az olaszoknak. A probléma viszont továbbra sem oldódott meg, a kötvények iránti nagy vételi kedv egy idő után oda vezet, hogy alig lesz mit vennie a jegybanknak. Bővebben foglalkozik ezzel a témával az Alapblog a „Kötvényekből sosem elég” című bejegyzése.
