Befektetni alapvetően két forrásból származó pénzből szoktunk. Az egyik esetben ránk szakad egy egyszeri nagyobb összeg (bónusz, öröklés, családi összefogás stb.), a másikban pedig tudatos takarékoskodás eredményeképpen, napi, heti, havi rendszerességgel félrerakunk egy kisebb összeget. Ugyanakkor egy befektetés elkezdéséhez létezik egy sokak által elképzelhetetlen lehetőség, ami nem más, mint banktól felvett személyi kölcsön. Cikkünk ezt a lehetőséget fogja részletezni, ezért ajánlott, hogy csak pénzügyek terén fegyelmezettek olvassanak tovább.
Befektetések indítása
Életünk során számos célt tűzhetünk ki magunk elé, amiért elkezdhetünk takarékoskodni. A cél általában erősíti az elköteleződést, folyamatosan erősíti a hajlamunkat a megtakarításra. Érdemes lehet azonban kifejezett cél nélkül is megtakarítani/pénzt félretenni. A konkrét cél nélküli befektetés esetében érdemes a leghosszabb időtávon gondolkodni, ami alaphelyzetben várható hátralévő élettartamunkat jelenti a legtöbb esetben. Amennyiben megtakarítunk, kimaradunk ugyan bizonyos „élményekből”, mint pl. utazás, luxusautó, egy sokadik ruhadarab, vagy streaming előfizetés megvásárlása, de ha nem éljük fel pénzünket, befektetésünk eredménye hosszabb távon, többszörösen kompenzál minket: megtakarításunk ugrásszerűen gyarapszik. Albert Einsteinnek tulajdonítják azt a híres mondást, hogy „A kamatos kamat a világ nyolcadik csodája. Aki érti, megkeresi, aki nem, az megfizeti”. Ezzel Einstein arra utal, hogy befektetőként nemcsak az eredeti befektetés tőkéjén érünk el hozamot, hanem hosszabb távon a befektetésen elért hozam is kamatozik. Ugyanúgy, ahogy a hegyoldalról leguruló hógolyó a lejtőn lefelé haladva a méretével arányosan egyre nagyobb mennyiségű friss havat vesz fel, úgy tesz a befektetett pénzünk is: gyorsulva növekszik.
Hirdetés
Hirdetés
Hitel
A hitel a mai pénzügyi világ mozgatórugója, emberek és vállalkozások a hitel segítségével eszközölnek beruházásokat, kereskedelmi banki hitelezéssel történik a pénzteremtés. A bankok hitelt folyósítanak, ami számukra új követelés, a hitelfelvevőnek pedig új tartozás. Amikor a folyósított hitelt elköltjük lakás- vagy kocsivásárlásra, nyaralásra, akkor teremtődik meg a pénz maga. Ahogy Széchenyi István írta: „…a hitelt gondolom s hiszem azon talpkőnek, melyen földművelési s kereskedési gyarapodásunk, egyszóval utóbbi felemelkedésünk s boldogulásunk alapulhat”. Széchenyi szavai minden esetben örök érvényűek, egy felvett hitel összegéből indított befektetés az egyén vagyonát – értelmes befektetés eszközlése mellett – tudja növelni.
Fektessünk be, de miből?
Ahogy már említésre került, sajnos ritkán kapunk olyan nagy, egyszeri összeget, aminek a befektetése már szemmel látható vagyonnövekedést eredményez. Helytelenül azt gondoljuk, hogy pár tíz ezer forint havi félrerakásából sose lesz értelmezhető méretű befektetés, pedig az említett hógolyóhatás miatt ez megtörténik, sok kicsi sokra megy alapon.
Amennyiben nem tudjuk külső kényszerítő erő nélkül rávenni magunkat a havi rendszeres megtakarításra, jó megoldás lehet a vagyonépítésre, ha ezt hitelből tesszük. A banktól felvett személyi kölcsön pontosan ezt a célt is szolgálhatja, ha a felvett pénzt teljes összegben, rögtön befektetjük. Így egyrészt egy külső „személy” rákényszerít minket a takarékoskodásra – mivel a törlesztőrészletünk havonta levonásra kerül – másrészt a futamidő végére a befektetett pénzünk több lesz mint a teljes visszafizetendő összeg.
Vegyük Pétert példáját, aki 23 éves, most végzett a műszaki egyetemen, és 450 ezer forint nettó fizetésért elhelyezkedett egy autóipari cégnél mérnöki beosztásban. Nincs félretett pénze, de szeretne 7 éven belül egy ~10 millió forintos megtakarítással rendelkezni, amit fel tud esetleg használni önerőként lakásvásárláshoz, vagy bármilyen egyéb célra. Az lenne a legjobb megoldás Péternek, ha olyan hitel-befektetés termékpárt találna, amely esetén a hitelkamatok alacsonyabbak, mint a befektetési kamatok, azaz a többletérték az arbitrázsból származna.
Manapság a pénzpiacokon sajnos nincs ilyen szerencsés állapot, nincs ilyen piaci anomália, a fedezetlen hitelkamatok jelentősen magasabbak (~9,4%), mint a biztonságos befektetéssel elérhető fix kamatok (5-6,5%). Péter legjobban azzal járna, ha minden hónapban félre tudna rakni, de jó az önismerete, így tisztában van vele, hogy mindig szembejön vele valami élmény, tárgy, aminek a megszerzésére elcsábul. Bár a hitelek és a befektetések esetében is ugyanúgy kamatokról beszélünk, nagyon fontos tényező, hogy mi az a bázis, amire a kamatköltség vagy kamatbevétel számítódik. Egy fedezetlen fix kamatozású hitel annuitásos törlesztése esetén a kamat megfizetése mellett a tőke is folyamatosan törlesztésre kerül, míg a befektetések esetében – terméktől függően – a kamatos kamat működési elvének eredményeképpen emelkedő tőkére kapjuk a kamatot.
Ennek eredményeképpen, ha Péter felvesz egy jelenleg elérhető, ~10%-os THM-mel rendelkező személyi kölcsönt, és azt egy akár csak feleannyit kamatozó befektetési termékbe fekteti, akkor is a futamidő végén több pénze lesz, mintha nem vett volna fel hitelt. Leegyszerűsítve, azon kívül, hogy lett megtakarítása – ami nem lenne 7 év elteltével sem – Péter további vagyont „teremtett” magának.
Mibe fektethetünk?
Végül nézzük meg, hogy milyen befektetési lehetőségekkel kalkulálhat mostanában Péter, ha úgy dönt, hogy hitelfelvétellel vág bele a „pénzgyártásba”. Hitellel finanszírozott befektetés esetében célszerű, ha nincs lejárati időpont eltérés a hitel és a befektetés futamideje között, és a nemfizetés kockázata is minimális legyen, így a forintban kibocsátott állampapírokba való befektetés tűnik a legbiztonságosabbnak.
Aktuális lehetőségekre példák:
- MÁP Plusz: A Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) 5 éves futamidejű, fix, sávos kamatozású, adómentes lakossági állampapír. A legújabb (például 2031/M3) sorozat éves kamata 5,5% és 6,5% között mozog, az elérhető évesített hozam (EHM) pedig 5,99%.
- A 2033/C magyar államkötvény fix kamatozású forintkötvény, amelyet a magyar állam bocsátott ki. Lejárati napja: 2033. július 27. Kamat: 6,00% évente (fix). A jelenlegi (2026.06.19) árfolyam alapján, a hozam 4,88%.
Összehasonlításképpen, egy feltételezett rendszeres megtakarítás is látható az ábrán. Ez esetben Péter hitelfelvétel nélkül a törlesztőrészletnek megfelelő összeget minden egyes hónapban félrerakja. Megtakarítása évi 3%-os nettó kamatot fizet (adózva).
Összegzés
Látható, hogy Péter természetesen azzal járna a legjobban, ha akár csak évi nettó 3%-os kamatot fizető lakossági forintbetétbe rakná a pénzét, amit évente újraköt. Ha azonban hitelfelvétel és azonnali egyösszegű befektetés mellett dönt, a 2033-ban lejáró állampapír 390 ezer forintot, míg a MÁP+ termék akár 645 ezer forintot „teremthet” neki. A MÁP+ termék biztonságosabb a 2033/C kötvénnyel szemben, mivel a MÁP+ bármikor 0,5%-os költséggel visszaváltható, így ha élethelyzetében bármilyen változás történik, és a hitelét már nem tudja fizetni, az állampapír értékesítésből a fennálló tartozását teljes egészben tudja törleszteni.
Az tűnik tehát ésszerűnek, ha havi költéseinket mindig úgy próbáljuk beállítani, hogy lehetőség szerint minden hónapban tudjunk félretenni. A félretett pénzünket lehetőség szerint pedig mindenképpen fektessük be, igazából attól függetlenül is, hogy a választott termék milyen kamatot/hozamot ígér. Befektetések esetében hosszabb időtávon a rendszeresség és a befektetéshez kapcsolódó költségek (pl.: számlavezetési díj, állománydíj, stb.), a legfontosabb végső vagyonméretet befolyásoló tényezők. Az sem baj, ha nem tudunk következetesen félretenni, látható, hogy hitelfelvétellel is elő lehet teremteni egy jövőbeni lakás önerejét.
Az életben számos olyan célt tűzünk ki magunk elé, amelyekhez rengeteg pénzre van szükség. Ezeket a céljainkat sokkal hamarabb el tudjuk érni ha nem a párnacihában vagy bankszámlán tartjuk a megtakarításainkat, hanem hozamot termel nekünk a pénzünk és ha tehetjük akkor ezt adómentesen. Erre ad megoldást a HOLD online vagyonkezelése, ahol TBSZ is elérhető, így nem kell a hosszabb távú megtakarításaid nyeresége után adót fizetned és ezáltal hamarabb elérheted a céljaidat.
