A staisztikákból azt látszik, hogy mind a jövedelmek, mind a megtakarítások bőven megduplázódtak a mögöttünk hagyott évtizedben. De mi a helyzet akkor, ha az inflációt is figyelembe vesszük?
A háztartások vagyonáról szóló friss kiadványból csemegéztünk: szemügyre vettük a lakosság jövedelmeinek és kiadásainak alakulását, és azt is megnéztük, hogyan teljesítenek a megtakarítások nominális- és reálértéken.
Főként munkabérből, vállalkozói jövedelemből és nyugdíjból élünk
Elsőként érdemes megvizsgálnunk, miként alakult a háztartások jövedelmének összetétele 2010-től kezdődően. Szembeötlő, hogy 11 év alatt a magyar lakosság bevételei nominálisan megduplázódtak, 15 426 milliárd forintól 30 993 milliárd forintra nőttek. A szárnyalás fő hajtómotorja a nettó munkabér és a vállalkozói jövedelem erős növekedése volt, miközben a nyugdíjak, a kapott támogatások és a tulajdonosi jövedelmek is emelkedtek, de kisebb mértékben.
Sokat elmond a társadalomban végbement folyamatokról, hogy míg a nettó munkabér és a vállalkozói jövedelem együttes tömege 2010-től 2021-ig évi 7,3%-kal nőtt, addig a nyugdíjak szintje alig évi 4,1 százakkal emelkedett. A számottevő különbség hátterében két tényező áll: egyrészt a vizsgált időszakban jelentősen bővült a foglalkoztatás, másrészt a nyugdíjszint növekedése messze elmaradt a bérnövekedés ütemétől, azaz a nyugdíjasok társadalmon belüli jövedelmi pozíciója rosszabbodott.
Hirdetés
Hirdetés
Egyre többet tudtak megtakarítani a háztartások
A háztartások a rendelkezésre álló jövedelmüket két célra, fogyasztásra és megtakarításra fordíthatják. A kiadvány arra is kitér, hogy miként változtak a fogyasztási kiadások és a megtakarítások a vizsgált időszakban. A megtakarításból és a jövedelemből pedig kiszámítható, hogy a lakosság a bevételeinek mekkora részét tette félre az egyes években – ezt a hányadost nevezzük megtakarítási rátának.
A megtakarítási ráta változása kedvező trendet mutat: 2010-től 2017-ig átlagosan 6,8%-os értéket vett fel, majd 2018-tól 2021-ig már kétszámjegyű, átlagosan 11,2% volt a jövedelemből megtakarított arány. Felmerül a kérdés, hogy az ezt követő rendkívüli inflációs időszak vajon milyen hatással volt a megtakarítási kedvre és képességre. Az eltérő módszertannal számított, inflációs jelentésben publikált friss értékek szerint 2022-ben egy átmeneti csökkenéssel egyszámjegyűre eshetett vissza a megtakarítási ráta, de 2023-ban már ismét 10% fölé emelkedhetett.
Miben tartják az emberek a megtakarításaikat?
A héten megjelent pénzügyi számlák adatai alapján arról is pontos képet kaphatunk, hogy az egyes évek végén mennyi pénzt tartottak a lakossági megtakarítók a különféle befektetésekben. Az alábbiakban látható, miként változott a legelterjedtebb befektetési kategóriák állománya 2010-től 2023-ig.
A jövedelmekhez hasonlóan a megtakarítási állomány is erős növekedést mutat: a 2010-es 20 ezer milliárd forintról napjainkra 51 ezer milliárd forintra emelkedett a készpénz, a bankbetétek, a kötvények, a tőzsdei részvények, a befektetési alapok, illetve az életbiztosítási és nyugdíjpénztári díjtartalékok együttes mennyisége.
A legnagyobb növekedést a kötvények (+12 ezer milliárd forint), a befektetési alapok (+7 ezer milliárd forint) és a bankbetétek (+6 ezer milliárd forint) produkálták. A készpénzállomány bő 4 ezer milliárddal, a tőzsdei részvények eszközosztálya szűk 2 ezer milliárd forinttal gyarapodott az évek során. Az életbiztosítási díjtartalékok alig 800 milliárd forinttal bővültek, a nyugdíjpénztári díjtartalékok állománya viszont 1500 milliárd forintos csökkenést szenvedett el.
Ez utóbbira a 2010/11. fordulóján végbement nagyszabású magánnyugdíjpénztári átalakítás ad magyarázatot. Ha 2011-hez hasonlítjuk a 2023-as állapotot, akkor már 1400 milliárd forint körüli emelkedésről beszélhetünk.
Változik a kép, ha az inflációt is figyelembe vesszük
Fontos, hogy mind a jövedelmi, mind a vagyoni adatok a nominális értékeket mutatják, azaz nincsenek korrigálva az inflációval. Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy reálértelemben hogyan változtak az értékek, akkor további számításokat kell elvégeznünk.
Elsőként nézzük, hogyan alakult 2010. óta a jövedelmek reálértéke, ha minden évben korrigáljuk az adatokat az éves átlagos fogyasztói ár-növekedéssel. Ez esetben a duplázás helyett jóval mérsékeltebb, kb. 52%-os emelkedés adódik 2021-ig bezárólag. Sőt, két alkalommal, 2012-ben és 2020-ban a nominális növekedés ellenére reálcsökkenés következett be a háztartások jövedelmében.
Hasonlóképpen a megtakarítási állományokat is érdemes korrigálni az inflációval: ehhez az adott évig felhalmozódott kumulált fogyasztói ár-növekedést vettük figyelembe. Ez alapján azt mondhatjuk, hogy 2010-hez képest reálértelemben mostanra 44%-kal nőtt a megtakarítás. Itt már három évben is reálcsökkenést tapasztalunk: 2011-ben (a magánnyugdíjpénztári vagyon kivezetése miatt), 2012-ben, illetve 2022-ben. Érdekes, hogy a 2021-es csúcspontot mindmáig nem sikerült beérni, 2023. év végén a két évvel korábbi szintnél kb. 8%-kal alacsonyabban helyezkedett el a háztartási megtakarítások reálértéke.
