Ugyan jelentősen csökkentek a lakáshitel kamatok az elmúlt években, de például egy német lakos átszámítva még mindig 20 ezer forinttal alacsonyabb havi törlesztővel vehet fel hitelt. A mostani cikkünkben azt vettük szemügyre, hogy a jövedelem arányában mekkora terhet jelent az emberek számára egy hitel bevállalása nemzetközi szinten. Arra jutottunk, hogy egy átlag magyar a keresetének 26 százalékát fordítja hiteltörlesztésre, viszont a legalacsonyabb jövedelműeknél ez az arány jócskán több akár 50 százalék is lehet.
Mennyit is fordít egy átlag magyar lakos hiteltörlesztésre?
Előző cikkünkben már foglalkoztunk azzal, hogy nemzetközi viszonylatban milyen kamatok mellett juthatnánk lakáshitelhez. Arra az eredményre jutottunk, hogy például egy német lakosnak havi 20 ezer forinttal alacsonyabb törlesztőt kell fizetnie, de még egy cseh lakos is jóval jobban jár a lakáshitel felvételekor, mint mi.
Most annak jártunk utána, hogy az egyes országokban a jövedelmük arányában mekkora törlesztő-részletet fizetnek az emberek a lakáshitelük után, vagyis hogy mekkora terhet jelent az emberek számára a hitel. Ehhez az ún. jövedelemarányos törlesztő-részlet mutató (JTM) volt a segítségünkre, melyet az egyes európai országok tekintetében néztünk meg.
Egy átlagos jövedelmű magyar, aki hitellel rendelkezik, jövedelmének nagyjából 17 százalékát fordítja hiteltörlesztésre, így az európai átlaghoz képest nem mondható olyan rossznak a helyezésünk. Azért azt mindenképp le kell szögezni, hogy a feltüntetett szám a bruttó jövedelemre vonatkozik és a 2014-es állapotot tükrözi. Így ha a 2014-es átlagos bruttó jövedelemmel számolunk, ami 238 ezer forint volt, azt lehet mondani, hogy átlagosan 40 ezer forintot fordítottak az emberek hiteltörlesztésre. Ha viszont nettó jövedelemmel számolunk, a hiteltörlesztési teher máris a jövedelem 26 százalékára ugrik, ami már igen magasnak számít.
Hirdetés
Hirdetés
A legkevesebbet keresőkre hárul a legnagyobb teher
Az átlag ugyan sok érdekességet megmutathat, mégis torzít, ezért azt is megnéztük, hogy mit látunk, ha megnézzük, hogy egy átlagos és alacsony keresettel rendelkező egyén esetében a hiteltörlesztés terhe mekkora mértéket ölt. Ebben az esetben Magyarország helyzete már sokkal rosszabbnak bizonyul, mint a fenti ábrán, hiszen azt látjuk, hogy pontosan az alacsony keresetűek fordítják jövedelmük legnagyobb részét hiteltörlesztésre. Vagyis az ő esetükben a hitel terhe a keresetükhöz képest jóval nagyobb, mint az átlagos jövedelemmel rendelkezők esetében. Jövedelmük akár több, mint 50 százaléka is a törlesztést szolgálhatja, de ha itt is a nettó jövedelmekből indulunk ki, a teher a kereset közel háromnegyedére is rúghat.
Ezzel szemben például az eurövezeti átlag sokkal kedvezőbb képet mutat, hiszen itt a legalacsonyabb keresetűeknél a jövedelem 30%-a hiteltörlesztési teher.
Azt is hozzá kell tenni, hogy mivel az adatok 2014-re vonatkoznak a hazánkban tapasztalt magas számban a devizahitelek hatása is megmutatkozik, hiszen sokaknak többszörösére emelkedett a törlesztője a válságot követően. Viszont 2014-hez képest a devizahitelek forintosítása és a banki elszámoltatás eredményeképpen ma már lényegesen jobb helyzetben lehetnek, valamint a kamatcsökkenés hatására is mérséklődtek a hitelterheik.
Lakásvásárlásban gondolkodsz és a legkedvezőbb feltételű hitelre vadászol? Használd kalkulátorunk és találd meg a számodra leginkább megfelelő banki ajánlatot!
Ma már más világ van, az adósságfék véd minket
Szerencsére a 2015-ben életbelépő jegybanki szabályozás is segíti már a hitelfelvevőket abban, hogy a jövedelmük arányában ne terhelje őket túlságosan nagy törlesztő-részlet. A szabályozás úgy szól, hogy havi 400 ezer forintos jövedelemszintig maximum a havi bér 50 százalékát érheti el a törlesztő, efelett pedig legfeljebb 60 százalékot. Így eleve nem is lehetséges ma már, az alacsony keresetűek esetében jellemző 70 százalékos arány.
Ugyanakkor a bankok ennél a legtöbb esetben szigorúbb feltételeket szoktak meghatározni, és nem engedik, hogy a jövedelem 35-40 százalékát meghaladja a törlesztési teher. Ez olyan szempontból üdvözlendő, hogy a túlzott eladósodottságtól védi azokat, akiknek a keresetük alacsony, így nagyon nem mindegy, hogy a jövedelem mekkora része megy a törlesztő-részletre.
Nehéz lehet belátni, hogy ez a mi érdekeinket képviseli, viszont valóban így van. A devizahitelekkel kapcsolatos mizéria is bebizonyította, hogy lehetnek olyan rendkívüli események, amire idejekorán érdemes felkészülni. Többek között ilyen lehet most az a stratégia, ha a magasabb törlesztő-részletű, de akár egy évtizeden keresztül kiszámítható havi részletű hitelt veszünk fel. A kamatok idővel nőni fognak, ami az elsőre olcsónak tűnő hiteleket is megdrágítja. Ne várjuk ezt meg, inkább lépjünk.
