Tedd, amiket mondunk, és lesz nyugdíjad

Tedd, amiket mondunk, és lesz nyugdíjad
Hirdetés
Hirdetés

Cikk2018-08-24 Frissítve: 2019-02-25
 

Sokan nem is gondolnak arra, hogy az állami nyugdíj évtizedek alatt egyre kevesebb lehet. Vannak megoldások, melyekkel az állam szeretné ösztönözni a nyugdíjcélra történő megtakarítást. Az ilyen lehetőségek kiaknázásával visszakaphatjuk adóforintjaink egy részét az államtól. Miért ne élnénk a lehetőséggel? Mik a buktatói, és mit nyerhetünk vele?

A nyugdíjcélra megtakarítani szándékozókat három megtakarítási formával segíti az állam. Mindegyiknél a személyi jövedelemadónkból kaphatunk vissza pénzt, mely segíti a jobb hozamok elérését, ezáltal a nyugdíj megtakarításunk növekedését.

1., Önkéntes nyugdíjpénztári számla

Az első és a leginkább elterjedt az önkéntes nyugdíjpénztári számla. Ennél előre meghatározott portfóliók közül választhatunk, melyet elsősorban a nyugdíjba vonulásunkig hátralévő idő és kockázatviselési képességünk alapján érdemes eldöntenünk. A portfóliókat befektetési szakemberek állítják össze.

Évente a számlára befizetett összeg 20 százalékáról, de legfeljebb 150 000 forintról rendelkezhetünk az adóbevallásunk keretében. Ezt a pénzt a nyugdíjpénztári számlánkra (egy megjelölt önkéntes pénztári számlánkra, lehet egészség- és önsegélyező pénztár is) kapjuk vissza az adóbevallás benyújtását követő 30. napon.

Hirdetés

Hirdetés

2., Nyugdíj-előtakarékossági számla

A második a hozzáértők megoldása, a nyugdíj-előtakarékossági számla. Ez egy speciális értékpapírszámla, melyre az Európai Gazdasági Térség államainak értékpapírjait vehetjük meg. Az osztalékadót meg kell fizetni az osztalékok után, de a kamatadó és az árfolyam-nyereség adó alól mentesülünk.

Évente a számlára befizetett összeg 20 százalékáról, de legfeljebb 100 000 forintról (a nyugdíjkorhatárt 2020 előtt elérők esetén legfeljebb 130 000 forintról) rendelkezhetünk az adóbevallásunkban. Ezt a pénzt a nyugdíj-előtakarékossági számlánkra kapjuk vissza az adóbevallás benyújtását követő 30. napon.

3., Nyugdíjbiztosítás

A harmadik lehetőség a nyugdíjbiztosítás. Úgynevezett befektetési egységekbe (tulajdonképpen befektetési alapokba) teszik a pénzünk megtakarítási részét. A pénzünk másik része a biztosítás díjaira, a befektetés költségeire megy el. Ezért ez a legdrágább nyugdíjcélú megtakarítás.

Évente a biztosításra befizetett összeg 20 százalékáról, de legfeljebb 130 000 forintról rendelkezhetünk az adóbevallásunkban. Ezt a pénzt a nyugdíjbiztosításunkra kapjuk vissza az adóbevallás benyújtását követő 30. napon.

Nézd meg a Bankmonitor nyugdíj kalkulátorát, hogy minél több nyugdíjad lehessen!

A cikk a kalkulátor alatt folytatódik!
Mennyi pénzed lesz mire nyugdíjba mész?
Ft
Bankmonitor

Az okosok megoldása

Bizony sokan nem tudják, hogy az önkéntes pénztári számlák egymás között átalakíthatók. Ilyen módon, ha önkéntes egészség- és önsegélyező pénztári számlán takarítunk meg, a számlánkat bármikor átalakíthatjuk önkéntes nyugdíjpénztári számlává.

Ha olyan tervünk van, hogy viszonylag kockázatmentesen szeretnénk hozamot szerezni, akkor jó hírünk van. Nem kell portfóliókba tenni pénzünket, de a pénztár befekteti a pénzt, és a hozamokat negyedévente jóváírják a számlánkon (a negyedéves hozamok azonban esetenként lehetnek negatívak is, ez a befektetések időszakos átértékelési veszteségéből adódhat).

A befizetések után 20 százalékos, de legfeljebb 150 000 forintos adórendelkezés illet meg minket. A nagyobb hozam elérése miatt dönthetünk úgy, hogy a pénzünket 2 évre lekötjük, mellyel a lekötések összegének 10 százalékát kitevő adórendelkezésre leszünk jogosultak. Az adót az adóhatóság az adóbevallásunkban megjelölt önkéntes pénztári számlára az adóbevallást követő 30. napon utalja át.

A legfontosabb: az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztári számlán lévő pénzt a megjelölt célokra időközben felhasználhatjuk, míg a nyugdíjba vonulásunkkor átalakíthatjuk nyugdíjpénztári számlává, és a pénzt így egy összegben kivehetjük.

A nyugdíjcélú megtakarítás veszélyei

  • Idő előtt szeretnénk hozzáférni a pénzünkhöz
    • Adófizetési kötelezettségünk keletkezhet
  • A szabályozási környezet esetleges változásai
    • A törvények évtizedek alatt akár többször is változhatnak
1
Hirdetés
Hirdetés