Évek óta az alacsony kamatok uralkodnak a világban, ugyanakkor a kamatemelkedés korszaka már itt ólálkodik a sarkon. Amerikában már el is kezdődött a folyamat, az utóbbi hetekben az 1-1,25%-os sávba emelkedett a kamat. Ugyanakkor esély van rá, hogy a közeljövőben Európában is elkezdődjön a kamatemelés, ami a hazai kamatokat is magasabb szintre kényszerítheti. Cikkünkben áttekintjük, mire lehet számítani, hiszen a kamatok alakulása nagy hatást gyakorol a pénzügyeidre, így például a lakáshitel törlesztődre.
A 2008-as válságot követően a világ minden pontján soha nem látott mélységbe ereszkedtek a kamatok, azonban most fordulni látszik a kocka. Amellett, hogy a gazdaságok egyre jobb színben vannak, az infláció is visszatérni látszik, ami a 9 éve tartó olcsó pénz időszaka után a kamatok emelkedésének ágyaz meg. A folyamat hazánkba is igen hamar begyűrűzhet, ami a megtakarításodat és a hiteledet is közvetlenül érinti. Nézzük meg, hogy mi a helyzet a nemzetközi fronton és ez mit is jelent számodra!
Hirdetés
Hirdetés
A gazdaság szekere húzza a kamatokat
A gazdaságok működésére a ciklikusság jellemző, vagyis hullámhegyek és -völgyek váltják egymást. Amikor jól megy a gazdaság szekere, akkor általában az infláció is magasabb, aminek az egyszerű oka, hogy többet költ a lakosság, a cégek is eredményesen működnek, valamint a bérek szintje is emelkedik. Ellenben ennek az ellenkezője elmondható, ha a gazdaság gyengélkedik: ilyenkor senki nem akar költeni, a cégek is nehéz időket élnek át, nem mozdulnak sehova a bérek, így az infláció szintje is alacsony.
Pontosan utóbbi történt a válság után is, amit a jegybankok a kamatok csökkentésével (és egyéb intézkedésekkel) próbáltak orvosolni. Az utóbbi 8 évben be is indultak a gazdaságok és feléledt az infláció is, az alacsony kamatok pedig kedveztek a vállalatoknak (részvénypiacok), de megnőtt például a hitelfelvételi kedv is. Mivel az inflációban mindenki a kiszámíthatóságot szereti, a jegybankok is ehhez igazítják az intézkedéseiket. Lényegében elérkeztünk arra a pontra, amikor meg kell fogni a gyeplőt, így számos országban magasabb szintre kerülhetnek a kamatok.
Amerikában már elkezdődött a móka
A válságot Amerika különösen megsínylette, de a gazdaság hamar képes volt talpra állni, amiben nem kis szerepe volt a jegybanknak. Persze sok izgalom is volt az elmúlt időszakban, elég csak Trump megválasztására gondolni. Azonban az összességében kedvező helyzetnek köszönhetően már két éve megindulhatott a kamatemelés, ami tavaly és idén is további emelésekkel egészült ki. Így az irányadó kamat 1-1,25 százalékos sávba került, de a jövőben a további élénkítő programját is visszafogja a jegybank.
Kisebb döccenőkkel az infláció is pályán van, és a jegybank elvárásainak megfelelően alakulhat a jövőben is. Ezt figyelembe véve az amerikai jegybankárok becslése szerint az idei év végén 1,4% lehet az irányadó kamat, míg 2018-ra 2,1%-ot, 2019-re pedig 2,9%-ot jeleznek előre.
Európában nem egyértelmű a kép…
Az eurót használó országok gazdaságai az utóbbi években mintha csak árnyékai lettek volna önmaguknak, mindössze az utóbbi időben lehettünk figyelmesek pozitív jelekre. Az Európai Központi Bank (EKB) mindent elkövetett, hogy kirángassa a gazdaságokat a gödörből, még a korábban példátlannak számító negatív kamatok bevezetésétől sem riadt vissza. A helyzet szép lassan, de javulni látszik: míg az infláció éveken keresztül a negatív tartományban tartózkodott, ugyanakkor az idei évben már tartósan 1% fölé tudott kerülni.
Ugyanakkor az irányadó kamat és a pénzpiaci hozamok még negatív szinten vannak, és az EKB továbbra is jelentős pénzmennyiséget juttat a gazdaságba is. Sokak szerint lassan itt lenne ideje a kamatokat legalább a pozitív tartományba visszaemelni, ugyanakkor még továbbra is sok a bizonytalanság. Várhatóan az EKB továbbra is kitart a jelenlegi kamatok mellett, mert az infláció még továbbra is nagyon alacsony. Habár az EKB elnökének közelmúltban elhangzott beszédét sokan úgy értelmezték, hogy hamarosan beindulhat a kamatok lassú emelése…
Az elemzések alapján arra lehet következtetni, hogy a bankközi kamat, a 3 hónapos EURIBOR egészen 2018 végéig negatív tartományban maradhat, 2020-ra azonban már egészen 0,8 százalékig is emelkedhet.
Na és hazánkban mi a helyzet?
Itthon is búcsút inthetünk az alacsony inflációnak, a friss májusi áremelkedés már 2,1%-os volt, az egész évre pedig átlagban 2,4%-ot valószínűsít a jegybank. Tény, hogy ilyen környezetben a kamatok is emelkedésre vannak ítélve, hiszen az inflációnál is alacsonyabb kamatok nem sokáig maradhatnak fent egy egészséges gazdaságban.
Ennek ellenére azt látjuk, hogy a jegybank elkötelezett az alacsony kamatok mellett, a mostani 0,9%-os alapkamatot még 2018 végéig is tartani szeretné. A korábbi intézkedések (jegybanki betét keretének visszavágása több lépcsőben) hatására a jegybanknak már a rövid hozamokat, többek között a BUBOR-t is sikerült erőteljesen az alapkamat szintje alá lenyomni (a 3 havi BUBOR 0,15%-on áll jelenleg).
A közeljövőben esély van rá, hogy a rövid hozamok még mélyebbre süllyednek, annak ellenére, hogy a meglóduló inflációnak magával kellene húznia őket. Azonban kis és nyitott gazdaság révén a nemzetközi folyamatokat könnyen megérezhetjük mi is, például ha Európában is emelkednek a kamatok.
Ebben az esetben emelkedő kamatok a kockázatmentes megtakarítások kamatára is pozitív hatással lehetnek, viszont a kockázatos alternatívák vonzereje csökken (például a kötvényalapoknál az emelkedő hozamkörnyezet nagy veszteségeket okozhat). Ugyanakkor a lakáshitelesek terhe megnövekszik az emelkedő kamatok hatására, kivéve, ha nem egy hosszú távon fixált hitelről van szó. Készüljünk fel, mert egy teljesen új időszakba lépünk hamarosan.
A következő kalkulátor segít megtalálni a legbiztonságosabb lakáshitelt is!
