Ismét határozott kamatemelésről döntött az MNB monetáris tanácsa: a jegybanki alapkamat július 27.-étől 1 százalékponttal, 10,75 százalékra emelkedik. A döntést követően az MNB alelnöke azt is egyértelművé tette, hogy a szigorítás mindaddig folytatják, amíg az inflációs folyamatok azt indokolttá teszik.
Folytatódik a kamatemelés
Ismét a kétszámjegyű tartományba ért tehát a magyar irányadó ráta. Erre utoljára 2008. októbere és 2009. januárja között volt példa. Akkor a pénzügyi válsággal összefüggő problémakezelés következménye volt az alapkamat 2008. októberi 11,5 százalékra emelése, ám a 2009-es első (januári) kamatdöntés alkalmával már 9,5 százalékra csökkent az MNB monetáris tanácsának akkori döntése alapján.
Most jó eséllyel hosszabb időre, és az akkorinál várhatóan magasabb alapkamatra kell készülni – a következő hónapokban tovább folytatódhat tehát az irányadó ráta emelése. Erre utalnak ugyanis a keddi kamatdöntő ülés utáni háttérbeszélgetésen elhangzottak.
Virág Barnabás, az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke korábbi nyilatkozatait megerősítve a háttérbeszélgetésen elmondta: az infláció további emelkedése és az elhúzódó inflációs kockázatok a szigorítási ciklus határozott folytatását teszik szükségessé. Az MNB a pénzpiaci kockázatok alakulását figyeli, és szükség esetén a rendelkezésére álló eszköztár minden elemével kész határozottan beavatkozni. A kamatemelés addig folytatódik, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak.
Hirdetés
Hirdetés
A rezsidíjak emelkedése növeli az inflációt
Az MNB június végén ismertetett legutóbbi inflációs prognózisában az idei év egészére 11-12,6 százalék közötti a fogyasztóár-index-szel számolt. Az év második felére 12-16 százalék közötti inflációs adatokat jeleztek előre. (A KSH havonta közöl inflációs adatot, az előző havi és az előző év azonos hónapjával is összevetik a fogyasztói kosárban szereplő termékek árát. A jegybanki előrejelzés a havonta közölt éves fogyasztóiár-indexre vonatkozik. A 2022-es teljes év inflációja a január-december közötti inflációt adja meg.)
A júniusi prognózisban azonban a jegybank még azzal a technikai feltételezéssel élt, hogy a rezsicsökkentés feltételei nem módosulnak. Ez azonban azóta változott: augusztustól csak egy adott korlátig érvényesek a kedvezményes rezsidíjak.
Ennek hatása Virág Barnabás által a háttérbeszélgetésen közöltek szerint 3 százalék körül lehet: ennyivel növelheti augusztustól az emelt rezsidíj az inflációt. Így az idén az egész évre vonatkozóan (a január-december közötti időszakra) 13-14 százalék körül alakulhat az infláció. Értelemszerűen a második félévre jelzett 12-16 százalék közötti inflációs sáv is feljebb tolódik.
Mindezzel együtt Virág Barnabás kérdésre válaszolva a háttérbeszélgetésen azt közölte, hogy az infláció tetőzését a rezsidíjak változása ellenére továbbra is őszre várják. Azt is egyértelművé tette ugyanakkor az alelnök, hogy az MNB mindaddig lép, amíg megbízhatóan nem körvonalazódik az infláció fordulata.
Mit jelent ez azoknak, akik most szeretnének hitelt felvenni?
A jegybanki alapkamat 2020. júliusában még 0,6 százalék volt. Az MNB monetáris tanácsa 2021 júliusában kezdett szigorítani. Az első nagyobb, 100 bázispontos emelésre 2022. áprilisában került sor – akkor változott a kamat 4,5 százalékról 5,5 százalékra. Ebben az időszakban – nem olyan rég, az idén az első félévben – a bankok még kisebb nagyobb késéssel, de mérsékelten emelték a hitelkamatokat.
A folyamatok június elején gyorsultak fel. Az MNB monetáris tanácsa a jegybanki alapkamatot a június 1-jétől érvényes 5,9 százalékról még annak a hónapnak a végén 7,75, majd két héttel később 9,75, a mostani lépéssel 10,75 százalékra emelte. Ez szűk két hónap alatt 485 bázispont, azaz 4,85 százalékpont, ami majdnem duplázódást jelent.
Ezzel párhuzamosan már a bankok is nagyobb ütemre kapcsoltak hiteltermékeik átárazásában. Jelentősen emelkedtek a banki hiteltermékek kamatai, ám ez nem volt egyenletes: számottevő különbségek alakultak ki a különböző bankoknak az egyes a hiteltermékekre vonatkozó ajánlatai között.
A piacon zajló folyamatokról sokat elárul, hogy Bankmonitor által vizsgált 9 pénzintézet közül nyolcnál drágábban lehet lakáshitelt igényelni, mint egy hónappal ezelőtt. Átlagosan 0,71 százalékkal emelkedett a kölcsönök THM értéke, de van olyan eset is, ahol 1,72 százalékponttal emelkedtek a hitelköltségek. Az egyes ajánlatok várható hitelköltségeit illetően pedig jól érzékelteti a helyzetet, hogy a jelenleg elérhető lakáshitelek THM értéke 6,84 és 9,79 százalék között mozog – közel két százalékpont tehát a legjobb és legrosszabb adat közti különbség.
Fontos azonban látni azt is, hogy ezek a THM-ek még mindig jóval a jegybanki alapkamat, vagy épp a júniusban közölt 11,7 százalékos infláció alatt vannak. Ha ehhez hozzátesszük azt is, hogy az infláció az előrejelzések szerint tovább nő, még mindig azt látható, hogy aki hitelt szeretne felvenni, annak minél előbb lépnie kell.
Rendkívül fontos a körültekintő választás a hitelfelvételnél
A jelenlegi, bizonytalan helyzetben persze mindenképpen kockázatot jelent a bármilyen hitel felvétele. Van azonban olyan élethelyzet, amikor ilyen körülmények között is szükség lehet a pénzre. Azoknak, akik lakáshitelt igényelnének szakértőink egy innen elérhető bejegyzésben foglalták össze milyen lépésekkel lehet csökkenteni ennek a döntésnek a kockázatait.
Általánosságban is
- az alapos tervezésre,
- pontos számolásra és
- a piaci ajánlatok közüli körültekintő választásra
hívjuk fel a hitel iránt érdeklődők figyelmét, akár lakossági ügyfélként, akár vállalkozásként vennének fel kölcsönt. Utóbbit segíthetik kalkulátoraink.
