Változik a JTM, több jövedelem kell majd ugyanakkora hitelhez

Július 1-től változik a JTM korlát, ezért ugyanakkora hiteltörlesztőhöz nagyobb nettó jövedelmet kell majd igazolni a bank felé. Megmutatjuk, hogy miről van szó, és mire figyelj mindenképp, ha hitelt vennél fel.

Azt, hogy mekkora lakáshitelt vagy személyi kölcsönt vehet fel valaki, befolyásolja az igénylő nettó, igazolt jövedelmének nagysága. (Jelzáloghitelnél a fedezetként bevont ingatlan értéke is számít, hiszen a hitelösszeg maximum 80%-a lehet a becsült forgalmi értéknek.) Az adósságfék szabály ugyanis százalékosan meghatározza, hogy a jövedelem mekkora része fordítható legfeljebb hiteltörlesztésre. A korlátozás egyértelmű célja az, hogy az adósok ne vállaljanak be nagyobb terhet, mint amit biztosan, hosszú távon képesek kigazdálkodni.

Éppen ezért a JTM mutató függ a hitel típusától (hogy személyi kölcsönről vagy jelzáloghitelről van-e szó), a kamatperiódus hosszától (5 évnél rövidebb, legalább 5 éves vagy legalább 10 éves), valamint attól hogy a hiteligénylő havi jövedelme eléri-e vagy sem a nettó 400 ezer Ft-ot. Sokakat meglep, de a JTM-be 5%-os aránnyal beleszámít a meglévő hitelkeret, mégpedig akkor is, ha abból egyetlen forintot sem használt fel az igénylő.

A kamatperiódus hossza azért meghatározó, mert a hitel kamata, ezzel együtt pedig a havi törlesztő nagysága kizárólag kamatperiódusok között változhat, vagyis minél hosszabb ez az időszak, annál kiszámíthatóbb a havi fizetnivaló. Ez alapvetően a kiszámíthatóságot javítja, de pénzügyi előnyt is jelenthet, hiszen ha évek múlva nőnek a hitelkamatok, akkor ez csak később, a kamatperiódus lejártát követően gyűrűzhet át a hitelbe.

500 ezer Ft lesz a határ

Július 1-től azonban változik a megszabott jövedelemhatár: az eddigi 400 ezer Ft-ról 500 ezer Ft-ra emelkedik. Vagyis ezt követően ugyanakkora hitelösszeghez, valamint az ahhoz tartozó havi törlesztőhöz magasabb elvárt jövedelmet kell majd igazolni a bankok felé.

 

Mit tehet az, akinek a jövedelme nem bírja el a kiszámolt havi törlesztőt? Dönthet úgy természetesen, hogy kevesebb hitelt vesz fel, de megoldást jelenthet a futamidő meghosszabbítása is, hiszen így a havi fizetnivaló lefaragható. Ennek persze ára van, ugyanis minél hosszabb ideig használjuk a bank pénzét, annál tovább számolnak fel utána kamatot, ezáltal a teljes visszafizetés (az az összeg, amit a futamidő végéig fizetünk a banknak a hitelért) is magasabb lesz.

Például: egy 10 millió Ft-os, 10 évre fixált kamatú lakáshitelnél a legkedvezőbb teljes visszafizetés a Bankmonitor Lakáshitel Kalkulátor szerint 15 éves futamidővel 13 586 606 Ft, míg 20 éves futamidőnél 14 925 711 Ft ugyanez, vagyis 1 339 105 Ft a különbség! Ez az ára annak, ha a törlesztőt 75 481 Ft-ról havi 62 190 Ft-ra szeretnénk lefaragni.

Bankmonitor TIPP:

1.  A korábbi (2018 októberi) JTM módosításkor a hitelintézetek gyakorlata nem volt egységes, egyesek a hitel befogadásakor, míg mások a hitel elbírálásakor érvényes JTM szabályt alkalmazták. Mivel egy lakáshitel átlagos átfutási ideje 4-6 hét, ha határon van a jövedelmünk, érdemes április utáni hiteligénylés esetén megkérdezni a bankot, hogy miként fog majd eljárni, nehogy ezen múljon a siker. (Amennyiben hitelszakértő segítségét veszed igénybe, ő ebben a kérdésben is a segítségedre lesz.)

2. Az előzetes hitelminősítéssel kapcsolatban tudnod kell, hogy ezeknél bekavarhat, ha közben változnak a jogszabályok. Ez azt jelenti, hogy hiába van neked egy 6 hónapig érvényes előminősítésed, ami bőven július 1. után jár csak le, rád is a hitelkérelem benyújtásakor vagy az elbíráláskor érvényes JTM korlát vonatkozik majd. Ezzel mindképp számolj, és ennek figyelembe vételével határozd meg a felvenni kívánt hitel összegét és törlesztőjét.

Ha szeretnéd megkeresni a számodra legkedvezőbb lakáshitelt, akkor használd a Bankmonitor részletes lakáshitel kalkulátorát, vagy annak alábbi, egyszerűsített változatát. A kalkulációt követően lehetőséged van hitelszakértő segítségét kérni, aki 24 órán belül felveszi veled a kapcsolatot, és mindenben a segítségedre lesz.