Több mint 1,5 millió magyar embernek van valamilyen nyugdíjcélú megtakarítása. Most utánajártunk, milyen módon vehetik majd fel a pénzüket, amikor nyugdíjba vonulnak.
Ma Magyarországon három államilag támogatott nyugdíjcélú megtakarítás érhető el: ezek az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), a nyugdíjbiztosítás, valamint a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ). Közös tulajdonságuk, hogy mindegyikre jár a 20%-os személyi jövedelemadó-visszatérítés, de például a lejáratkori szolgáltatások szempontjából már nagy különbségek vannak a három típus között. Hasznos tudni, hogy melyik esetben milyen lehetőségeink vannak a nyugdíjszolgáltatás megszerzésére, ezért most bemutatjuk, mit tehetnek azok a megtakarítók, akik sikeresen „végigvitték” a saját megtakarításukat.
Hirdetés
Hirdetés
Önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP)
Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok alapesetben a nyugdíjkorhatár elérése után juthatnak hozzá az úgynevezett nyugdíjszolgáltatáshoz. A nyugdíjszolgáltatás lehet egyösszegű kifizetés, járadék, illetve ennek a kettőnek valamilyen kombinációja.
A nyugdíjkorhatárt elérő pénztártagnak írásban kell nyilatkoznia arról, hogy miként szeretne eljárni a saját megtakarítását illetően. Az alábbi hat lehetőség közül választhat, és a pénztárak kötelesek mindegyik lehetőséget biztosítani a számára:
- nem fizeti tovább a tagdíjat, és egy összegben vagy járadék formájában veszi igénybe a nyugdíjszolgáltatást;
- nem fizeti tovább a tagdíjat, és a számláján lévő összeg meghatározott részét egy összegben, a fennmaradó részt pedig járadékként veszi igénybe;
- tovább fizeti a tagdíjat, és nem vesz igénybe nyugdíjszolgáltatást;
- nem fizeti tovább a tagdíjat, és nem is vesz igénybe nyugdíjszolgáltatást;
- tovább fizeti a tagdíjat, és a számláján lévő összeg meghatározott részét egy összegben vagy járadék formájában veszi igénybe;
- nem fizeti tovább a tagdíjat, és a számláján lévő összeg meghatározott részét egy összegben vagy járadék formájában veszi igénybe.
Milyen típusú járadékokat lehet igényelni?
Ha a pénztártag a nyugdíjszolgáltatást részben vagy egészben járadékként kívánja igénybe venni, akkor a pénztár köteles úgynevezett „saját járadék” folyósítást lehetővé tenni. Továbbá létezhet biztosítótól vásárolt életjáradék is, de ez nem kötelező.
A saját járadéknak két típusa van: határozott időtartamú, az elért hozamokat és költségeket figyelembe vevő biztos (banktechnikai) járadék, valamint évente újraszámított, az elért hozamokat és költségeket figyelembe vevő ütemezett pénzkivonás. A saját járadék legalább 5 évig tart, és havi, negyedéves, illetve féléves gyakorisággal folyósítható, amelyek közül a pénztárnak legalább kettőt elérhetővé kell tennie.
Nyugdíjbiztosítás
A nyugdíjbiztosítás olyan életbiztosítási szerződés, ahol a biztosítói teljesítést az alábbi négy esemény valamelyikének bekövetkezése váltja ki:
- a biztosított elhalálozik;
- a biztosított jogosultságot szerez a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerinti nyugdíjszolgáltatásra;
- a biztosított egészségi állapota legalább 40%-ot elérő mértékben károsodik;
- a biztosított betölti a szerződés létrejöttekor érvényes nyugdíjkorhatárt.
Ha a teljesítés alapjául szolgáló esemény a biztosított általi nyugdíjjogosultság-szerzés vagy a szerződés létrejöttekor érvényes nyugdíjkorhatár betöltése, akkor a teljesítés további feltétele, hogy a szerződés létrejötte és a teljesítés között legalább 10 évnek kell eltelnie.
Ugyanakkor megeshet, hogy e két esemény valamelyike a szerződéskötéstől számított 10 évnél korábban következik be: leginkább úgy, hogy a biztosított 55 éves kora után indult a szerződés. Erre a helyzetre a „nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás” jelenthet megoldást, amennyiben azt legalább a szerződéskötéstől számított 10 év elteltéig (vagy a biztosított korábbi haláláig) nyújtják. Kivétel ez alól, ha így az egy hónapra jutó várható járadék nem érné el az 5 ezer forintot (2017. előtt kötött szerződések esetében a 10 ezer forintot) – ilyenkor egy összegű kifizetés is lehetséges.
Ha a szerződéskötés óta már legalább 10 év eltelt, és a biztosított nyugdíjjogosultságot szerez, vagy betölti a szerződéskötéskor érvényes öregségi nyugdíjkorhatárt, akkor egy összegű kifizetésre és járadékfizetésre egyaránt van lehetőség. A járadékfizetés általában egy új, külön szerződés formájában történik, a mindenkori járadékbiztosítási feltételek szerint. A biztosító által folyósított járadéknak két fő típusa létezik: meghatározott időtartamra szóló, illetve élethosszig tartó. (Bár ez utóbbi egyre kevésbé része a gyakorlatnak, mert a növekvő élettartam jelentős kockázatot jelent a biztosító számára.)
Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)
A NYESZ esetében akkor minősül nyugdíjszolgáltatásnak a kifizetés, ha a számlatulajdonos igazolni tudja, hogy az szja-törvényben meghatározott nyugdíjra jogosult, és a kifizetésre a számlanyitás adóévét követő harmadik adóévben vagy azt követően kerül sor. (Fontos, hogy ez még nem jelent automatikusan adómentességet: az adómentességnek az is feltétele, hogy a nyugdíjszolgáltatásra legalább 10 év elteltével kerüljön sor.) Nyugdíjszolgáltatásnak minősülő kifizetés esetén a számla megszűnik, tehát egy összegben kell felvenni a megtakarítást.
Összegzés
A magyar nyugdíjmegtakarítók elsöprő többsége (kb. 94%-a) önkéntes nyugdíjpénztárban vagy nyugdíjbiztosításban takarékoskodik. Nekik nyugdíjba vonulás után lehetőségük lesz arra, hogy válasszanak az egyösszegű kifizetés és a járadékfizetés közül, illetve esetleg hozzáférhetnek ezeknek valamilyen kombinációihoz is. A NYESZ-tulajdonosok mozgástere ezzel szemben minimális: ők csak a számla megszüntetésében és egyúttal a teljes megtakarítás felvételében gondolkodhatnak.
Fontos még megjegyezni, hogy az idő előtt történő kifizetés mindhárom megtakarítási forma esetében súlyos adófizetési kötelezettséget és egyéb hátrányokat vonhat maga után. Éppen ezért érdemes megvárni az adómentes kifizetésre való jogosultság megszerzését, hiszen így lehet a legkedvezőbb feltételekkel hozzáférni az idős korra felhalmozott megtakarításhoz.
