Hiába alacsony a kockázatmentes kamatláb, sokan mai napig ragaszkodnak a tőkevédelemhez. De mi ellen véd a tőkevédelem? Ki garantálja az összeget? Mekkora hozamot lehet elérni kockázatmentesen? És hogyan lehet állampapírral pénzt veszteni? Mi a tőkevédelem ára?
Állampapírba fektetünk
Nézzünk egy életszerű példát! Az ember azt gondolná, hogyha állampapírba tartja a pénzét, semmit sem kockáztat: állami tőke és hozamgarantált befektetésekről beszélünk. Ám mi történik, ha lejárat előtt szükségünk van a pénzre, vagy csődbe megy a forgalmazó, ahol vettük a papírt? Mindkettő esetén érhet minket veszteség!
Idő előtti értékesítés
Az állami tőke és hozamgarancia mindössze a lejáratig megtartott papírokra érvényes. Amennyiben lejárat előtt pénzre van szükségünk, akkor el kell adni az állampapírt. És ekkor bizony akár veszteség is érhet minket. Attól függően, hogy milyen papírt vásároltunk, és hol, különböző napi árfolyamon tudjuk értékesíteni az befektetésünk. Főként a nem az Államkincstárban tartott, hosszabb, fix kamatozású állampapírok esetén lehet nagy eltérés a kamatváltozás esetén. Viszont ez az eltérés lehet pozitív, vagy negatív is: azaz járhatunk jobban, vagy rosszabbul, mint amikor megvásároltunk az adott papírt. (Korábbi cikkünkben már foglalkoztunk az állampapírok idő előtti eladásának témakörével.)
Csődbe megy cég, ahol az állampapír van
Az állampapírra már nem az OBA (Országos Betétbiztosítási Alap) garanciája vonatkozik, hanem a BEVA (Befektető-védelmi Alap) biztosítja. Ha állami tőke és hozamgarantált, akkor mi ellen is véd? Az állam garanciát vállal a pontos fizetésre, de ez „átfolyik” a szolgáltatón. Ha valami csalárdság történik a szolgáltatóval, és nem tud fizetni, akkor lép közbe a BEVA, és fizet a cég helyett. A hozamról sem kell lemondanod és 100 ezer euró a biztosítás felső határa. Viszont egymillió felett csak az összeg 90%-át kapod meg… Kivéve, ha a Magyar Államkincstárnál tartod az állampapírjaidat, mert akkor korlátlan garanciát élvezhetsz a pénzedre. (Ezért, meg az ingyenes számlavezetésért is érdemes ott számlát nyitni.)
Ezek után nézzük, hogy hogyan lehet egy befektetés tőkevédett!
Hirdetés
Hirdetés
Tőkevédelem szintje
Először is azt érdemes tisztázni, hogy a befektetésre intézményi garancia (OBA, vagy BEVA) vonatkozik, vagy maga a befektetés logikájából adódik a védelem. Teljesen más kockázatok ellen véd az előbbi, mint az utóbbi.
Intézményi garancia
Magyarországon a megtakarításokat két intézmény védi. Az egyik az OBA (Országos Betétbiztosítási Alap), míg a másik a BEVA (Befektető-védelmi Alap). Előbbi az tagintézményeinél elhelyezett elsősorban bankbetétekért áll jót, míg utóbbi az egyéb befektetésekért, mint részvény, kötvény, befektetési alap, stb.. Mindkettőnek 100 ezer euró a térítés felső határa, de míg az OBA a tőkét és a járó kamatokat 100%-ban téríti eddig a határig, addig a BEVA egymillió forintot meghaladó összegrészre csak 90%-os térítést ad.
Fontos tudni, hogy vannak olyan befektetések, amelyeket sem az OBA, sem a BEVA nem garantál. Ilyen lehet egy cégbe való közvetlen tulajdonrész (pl kft), vagy bármely önkéntes pénztár, vagy biztosítás. Ettől függetlenül ez nem jelenti azt, hogy az a befektetés kiemelten kockázatos. Mindössze nem tartozik egyik intézményrendszer hatálya alá. (Természetesen az összesített kockázatba az OBA illetve BEVA garancia hiányát is figyelembe kell venni, de nem ez határozza meg főként a befektetések kockázatát.)
Befektetések logikájából adódó védelem
A fent említett állampapír például természetéből adódóan tőkevédett: egy-egy állam a saját devizájából bármekkora összeget (és azok kamatait) vissza tudja fizetni. (Gond inkább a devizában nyilvántartott állampapírokból adódhat, illetve azzal, hogy a visszafizetett pénz mennyit is ér = inflációs veszély.)
Viszont egészen másként kell tekinteni egy vállalati kötvényre (ahol csődbemenet az adott vállalat), vagy egy részvény típusú befektetésre (amit soha nem lehet biztosra venni).
Viszont a kockázatos és a kockázatmentes befektetések elegyéből kikeverhető egy tőkevédett befektetés. A pénz jelentős részét biztos, kamatozó eszközbe fektetik, míg egy részével kockázatot vállalnak. A pénz nagyobb része a tőkevédelem időpontjáig kamatozik annyit, ami garantálja a befizetett tőke kifizetését, függetlenül a kockázatos rész teljesítményétől.
Viszont ezek a befektetések általában bizonyos időpontban tőkevédett (általában lejárat), vagy időtartam alatt tőkevédettek. Amennyiben előbb kell hozzányúlni a befizetett pénzhez, sok esetben még a kezdeti tőkét sem látjuk viszont. A befektetés logikájából adódóan tőkevédett konstrukciók között léteznek olyan típusú befektetések is, ahol nem 100% a tőkevédelem, hanem 95% vagy 90%, esetleg még kevesebb. Ezek a részlegesen tőkevédett befektetések.
A tőkevédelem ára
A pénzügyi világban mindennek megvan az ára. Miért a tőkevédelem lenne ez alól kivétel? Amennyiben valaki ragaszkodik a tőkegaranciához illetve -védelemhez, a potenciálisan elérhető hozamot korlátozza be egy nem túl magas szintre. Ráadásul, ha valami kockázatot is tartalmazó befektetés pár év múlva mindössze a tőkét fizetné vissza, akkor bizony veszteséget könyvelhettünk el. A veszteség az időszakra járó, kockázatmentes kamatok. Ez 5 év alatt 1 millió forint esetén (2%-os kamattal számolva), több, mint 100 ezer forint.
